Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

171 találat a megadott ajánlat tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Ajánlattal benyújtott konzorciumi szerződés módosítása
Kérdés: Lehet-e a konzorciumi szerződést módosítani, és ha igen, milyen feltételekkel, amennyiben az ajánlatban benyújtásra került a szerződés? Változhat-e a konzorciumvezető személye a teljesítés során, vagy éppen a számlát kibocsátó személye? A kettő elválhat-e egymástól?
Részlet a válaszból: […]kérdést, melyekben a feleknek a teljesítést megelőzően vagy annak során meg kell állapodniuk. Véleményünk szerint a későbbiekben a felek módosíthatnak a konzorcium adminisztratív vezetésén, a számlázás formáján és rendjén, együttműködve az ajánlatkérővel. Úgy véljük, ez a módosítás nem feltétlenül érinti az ajánlatkérő és az ajánlattevő között köttetett közbeszerzési szerződést. Amennyiben a konzorcium vezetőjének nevesítése nem történt meg, úgy akár az ajánlatkérőnek történő bejelentéssel és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4587
2. találat: Hamis adatszolgáltatás későn benyújtott ajánlat kontextusában
Kérdés: Ha késve nyújtom be az ajánlatot, figyelembe lehet-e venni úgy, hogy ennek ellenére igazoltam az alkalmasságomat, csak későn?
Részlet a válaszból: […]részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot, vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.Mivel a hamis adatszolgáltatásnak előbbiek értelmében szándékosnak vagy gondatlannak kell lennie, a kérdés, hogy a később érkezett hiánypótlás tartalma az iratanyag részét képezi-e. Véleményünk szerint, mivel feltöltésre kerül az EKR-be, a később betöltött adattartalom alkalmas arra, hogy bizonyítsa, az ajánlattevő valójában alkalmas volt az eljárásban, tehát igazolásait benyújtotta, így mentesülhet a hamis adatszolgáltatás alól. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy mivel az ajánlat elkésve került benyújtásra, így annak tartalmát az ajánlatkérő nem vizsgálja, ezért ebben az esetben sem hiánypótlásra,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4577
3. találat: Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárás során
Kérdés: Jól tudjuk/értelmezzük, hogy a tárgyalási szakaszban változtathatunk az ajánlati szakaszban megadott pontokon, mint az ár, szállítási határidő, garancia stb., és akár a műszaki megoldáson is? Ha igen, akkor ezt a tárgyalás előtt is megtehetjük, vagy csak a tárgyalás után?
Részlet a válaszból: […]felhívásban jelezheti, hogy az egyes tárgyalási fordulók során fokozatosan csökkenteni tervezi az ajánlattevők létszámát. Ebben az esetben alkalmazza a Kbt. 88. §-ának (5) bekezdését, melynek következménye, hogy a (7) bekezdés alkalmazásával a korábbi fordulóhoz képest csak az ajánlattevő saját korábbi ajánlatához képest kedvezőbb ajánlat adható.A Kbt. fentiekben hivatkozott 88. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le, és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során. Az ajánlatkérőnek ilyen esetben is biztosítania kell a valódi versenyt a végleges ajánlatok megtétele során, a tárgyalási fordulók során a végleges ajánlattételre felhívott ajánlattevők száma nem csökkenthető egyre (...).A (7) bekezdés értelmében az (5) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4551
4. találat: Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban műszaki tartalomnak nem megfelelés esetén
Kérdés: Van-e lehetőségem a tárgyalás során kizárni azt a partnert, aki már az első körben teljesen másként értelmezi az eljárási dokumentumokat, és gyakorlatilag a műszaki tartalmat úgy kifacsarja, hogy semmilyen módon nem fogom tudni használni a termékét?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatást árazza be és ajánlja meg, úgy az ajánlattétel során már nem tudja helyrehozni azt a hibát, mely szerint semmilyen termék megajánlása nem történt meg, azaz már az első ajánlata is érvénytelen volt.A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A hazai gyakorlat az, hogy még akkor is "beengedi" az ajánlatkérő a következő tárgyalásra az ajánlattevőt, amikor ajánlata teljes mértékben más, mint amit az ajánlatkérő a műszaki leírásban rögzített. Amennyiben azonban az első ajánlat már olyan jogi hibában szenved, ami a későbbiekben nem reparálható, például alternatív megoldásokat tartalmaz az ajánlat, annak ellenére, hogy alternatív ajánlattételre nem volt lehetőség, abban az esetben valóban nem lehet a következő tárgyalásra bocsátani, és érvénytelenné kell nyilvánítani azt. Erre utal az Európai Unió Bíróságának C-561/12. Nordecon AS, Ramboll Eesti As vs. Rahandusministeerium ügye, melyben az ajánlatkérő "jogellenesen nyilvánította a Nordecon-csoport azon ajánlatát a követelményeknek megfelelőnek, illetve nyertesnek, amely olyan alternatív megoldást tartalmazott, amely az ajánlati felhívás alapján nem volt engedélyezett, továbbá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4496
5. találat: Több szakértő bemutatása egy ajánlatban
Kérdés: Lehet-e, érdemes-e egy ajánlatban egy bizonyos alkalmassági követelmény, valamint ahhoz kapcsolódó értékelési szempont igazolására (alkalmassági követelmény: minimum 36 hó tapasztalat, értékelési szempont: + 0-24 hó tapasztalat) több szakértőt bemutatni? Vagyis: ha egy fő szakértőt kérnek, az ő többlettapasztalatát kérik a felolvasólapon beírni, és arról is nyilatkozni kell, hogy ki az a szakértő, akit az értékelési szempont igazolására kívánunk bemutatni? Van-e értelme több ugyanezen alkalmassági követelménynek és értékelési szempontnak megfelelő szakértőt bemutatni az ajánlatban (természetesen nem a felolvasólapon, hanem csak az önéletrajz, végzettséget igazoló dokumentum, rendelkezésre állási nyilatkozat becsatolásával) azzal a céllal, hogy ha a megnevezett szakértő tapasztalatát valamely okból nem fogadná el az ajánlatkérő, akkor lenne másik/többi opció is helyette?
Részlet a válaszból: […]hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.Kétszakaszos eljárás esetében ugyanakkor - ahol valójában nem vonható be új gazdasági szereplő - érdekes jogi helyzet adódik, hiszen egy korábban benyújtott szakembert kíván az ajánlatkérő kapacitást biztosító szervezetté tenni. Ez abban az esetben is új kapacitást biztosító bevonását jelenti, ha minden dokumentumot már korábban csatolt az ajánlattevő, hiszen a "kapacitást biztosító státuszt" a második szakaszban kapja meg a második szakember. Véleményünk szerint erre nincs lehetőség a jelenlegi értelmezési környezetben. A kérdés megítéléséhez hozzátartozik, hogy a C-223/16. számú ún. Casertana-ügyben az EUB kimondta, hogy: "(....) a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkének (2) bekezdését és 48. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőnek nem biztosítja azon lehetőséget, hogy az ajánlatának benyújtását követően a megkövetelt minősítéseket elveszítő, erőforrást nyújtó szervezetet lecserélje, és amely e gazdasági szereplő automatikus kizárását vonja maga után."A hazai szabályozás explicit módon nem mondja ki a kapacitást biztosító szervezet bevonásának tilalmát kétszakaszos eljárásban, ugyanakkor a Közbeszerzési Hatóság 2019. 11. 26-án a hiánypótlás szabályairól szóló új módosított útmutatója 17. oldalán az alábbiak szerint fogalmaz, amely a hazai ellenőrzések során jelenleg irányadó:Új alkalmasságot igazoló szervezet bevonására fentiek alapján kizárólag egyszakaszos eljárásokban, illetve kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában van lehetőség. Kétszakaszos eljárásban - annak ajánlattételi szakaszában - új gazdasági szereplő nem vonható be az eljárásba az alábbiakra tekintettel. (...) Kétszakaszos eljárásban a részvételi szakaszban tehát lezárul a kizáró okok és az alkalmasság vizsgálata, és az ajánlattételi szakaszban - a Kbt. 69. § (7), (8) bekezdés kivételével - a kizáró okok, alkalmassági feltételek igazolására kerül sor a 69. § (4) bekezdés szerint dokumentumok benyújtásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető az ajánlattevő, illetve adott esetben az azt követő legkedvezőbb ajánlatot tevő vonatkozásában, valamint abban az esetben, ha a korábban benyújtott igazolások nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy az adott ajánlattevő, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá, illetve megfelel az előírt alkalmassági követelményeknek. Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában tehát az adott ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet egységes európai közbeszerzési dokumentumában foglaltak alátámasztására szolgáló igazolások benyújtására kerül sor, illetve amennyiben azokat az ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, alvállalkozó vonatkozásában a részvételi szakaszban benyújtották, de az igazolás, nyilatkozat az ajánlattételi szakaszban nem alkalmas - az adott esetben - kizáró okok hiányának, alkalmassági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4480
6. találat: Szakemberekkel kapcsolatos hiánypótlás új szabálya
Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a szakember hiánypótoltatására vonatkozó rendelkezés változik, de véleményem szerint ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne szakembert hiánypótolni. Mi az új értelmezés lényege?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevő által pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását.Ha- a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között - a b) pontban foglaltaktól eltérő - ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja;- a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni - a) és b) pontok.Fenti módosítás kiemeli a felolvasólapot, és előnyben részesíti azt két esetben. Egyrészt akkor, amikor a felolvasólap és az ajánlatban a szakemberre vonatkozó dokumentum között ellentmondás van, melyet hiánypótlás keretében van lehetőség feloldani. Ennek hiányában az ajánlat érvénytelen.Amennyiben a felolvasólap és a szakemberre vonatkozó dokumentum tartalma között olyan ellentmondás van, mely szerint a felolvasólap gyengébb, a felolvasólap[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4446
7. találat: Irányadó ajánlat keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Tehet-e rosszabb ajánlatot az újraversenyeztetés során az ajánlattevő, vagy egyre csak jobbat vagy azonosat?
Részlet a válaszból: […]keretmegállapodásban foglaltakkal azonos, vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet.Ez azt jelenti, hogy a keretmegállapodásos eljárás első részében adott ajánlat az irányadó, melynél rosszabb, a későbbi elektronikus katalógusban történő ajánlattétel újraversenyeztetés alapján sem módosítható oly módon, hogy az kedvezőtlenebb
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4437
8. találat: Ajánlati biztosíték "sorsa" érvénytelen ajánlat esetén
Kérdés: Elveszítjük az ajánlati biztosítékot, ha érvénytelen az ajánlatunk, mert nem megfelelően nyújtottuk be (formai hiba, elírás, hiánypótlás elmulasztása)?
Részlet a válaszból: […]dokumentum alapján a korábbiakban lenyilatkozott referenciát, szakembert stb. mégsem igazolja az ajánlattevő. Ebben az esetben korábbi nyilatkozata ellenére nem felel meg az alkalmassági követelményeknek és esetleg kizáró okoknak. Ez az az eset, amikor nem az ajánlattevő aktív visszalépése, hanem inaktív igazolásbenyújtás-elmaradása vezet az ajánlati biztosíték elvesztéséhez az alábbiak értelmében.A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése alapján, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4430
9. találat: Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján
Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszból: […]jelleggel, hanem belátása szerint van lehetősége a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének a kimondására, melyet uniós forrás költése esetében gyakran szükséges előírni az eljárás során.A Kbt. 75. §-ának (6) bekezdése ugyanakkor kötelezést tartalmaz az ajánlatkérő számára: első mondatában azt írja elő, hogy az eljárást megindító felhívásban kötelező szerepeltetni, hogy alkalmazza-e a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban köteles megadni, hogy alkalmazza-e az adott eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját. A közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát megelőzően előírhatja a 195. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők számára, valamint a támogatásban részesülő, a közbeszerzésekért felelős miniszter által jogszabály alapján ellenőrzött beszerzés vonatkozásában bármely ajánlatkérő számára a 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását oly módon, hogy megfelelő időtartam álljon az ajánlatkérő rendelkezésére a szükséges intézkedések megtételére. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívást az ajánlatkérő köteles a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazását feltüntetve módosítani.A Kbt. 75. §-ának (6) bekezdése tehát nem az eredménytelenségi ok kötelező alkalmazására vonatkozó előírás, hanem az eljárást megindító hirdetmény tartalmi eleme: az ajánlatkérő számára kötelező előírást tartalmaz arra nézve, hogy a hirdetményben nyilatkozzon az eredménytelenségi ok alkalmazásáról. A Kbt. 75. § (6) bekezdésének első mondatából tehát csak az következik, hogy az ajánlatkérő kizárólag akkor alkalmazhatja a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése szerinti, az ajánlatkérő mérlegelésétől függő eredménytelenségi okot, ha előzőleg az eljárást megindító hirdetményben az szerepelt, hogy az ajánlatkérő e kérdéses eredménytelenségi okot alkalmazni fogja.A Kbt. 75. § (6) bekezdésének második mondata a normaszöveg első mondatától élesen elkülöníthető helyzetet szabályoz. A jogalkotó itt arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő számára kötelező a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenség alkalmazása abban az esetben, ha a közbeszerzésekért felelős miniszter ezt előírja a számára.A D. 369/2019. esetben a Döntőbizottság előbbieknek megfelelően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4405
10. találat: Végső ajánlat helyettesíthetősége
Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszból: […]azonos módon kell értelmezni a Kbt. szabályát. A hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg lépett hatályba ugyanis a fenti idézett 87. § (7) bekezdése, mely elégséges szabály ahhoz, hogy a végleges ajánlat benyújtásának kötelezettsége tárgyalásos eljárás esetében biztosan fennálljon. Ennek elsősorban az az oka, hogy ebből a tartalomból állítja elő az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer az összegezést.A kormányrendelet fentiekben hivatkozott 21. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyalásos eljárásban kötelező végleges ajánlat benyújtása, amennyiben az ajánlatkérő nem él a Kbt. 87. § (6) bekezdésében foglalt lehetőséggel.A (2) bekezdés értelmében hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban minden esetben kötelező végleges ajánlat írásbeli benyújtása.Érdekes a Közbeszerzési Döntőbizottság D.64/2019. számú eljárásban hozott döntése, ahol még egy lényeges elemre tér ki a téma vonatkozásában a jogorvoslati fórum. Nevezetesen arra, hogy a végső ajánlatok benyújtása körében egyértelműen tájékoztatni kell az ajánlattevőket a Kbt. 41. §-ának (1) bekezdése értelmében."A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta azt, hogy a tárgyaláson elhangzott tájékoztatás, mely a végső ajánlatok benyújtásának körülményeire vonatkozott, eredményezhette azt, hogy az 1. és 2. részekben a végső ajánlatok benyújtására végül nem került sor. A tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltakat értékelve megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a tárgyaláson arról tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy amennyiben a tárgyaláson elhangzottak alapján módosítani kívánják az ajánlatukat, azt az ajánlatkérő által a végső ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőig megtehetik. Ez a tájékoztatás azonban ellentétesnek bizonyul a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltakkal, hiszen e rendelkezés értelmében a végső ajánlatok benyújtása kötelező. Ezt a megállapítást erősítette egyebekben az ajánlatkérő jogorvoslati kérelmében tett azon nyilatkozata is, miszerint a tárgyaláson az ajánlatkérői képviselő szóban is azt a téves tájékoztatást nyújtotta, hogy amennyiben az ajánlattevők az ajánlatukon nem kívánnak módosítani, úgy az ajánlatkérő az eredetileg benyújtott ajánlatukat fogja értékelni, azaz ez esetben a végleges ajánlat benyújtása nem szükséges."Sőt, az akkor még rendeleti szabály, ma már Kbt.-előírás vonatkozásában a jogorvoslati fórum kifejti, hogy az ajánlati kötöttséget valójában a végleges ajánlat benyújtása teremti meg ebben az esetben."A Döntőbizottság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4359
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést