Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

175 találat a megadott ajánlat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Párhuzamosan elküldött ajánlat kezelése

Kérdés: Nem EKR-en keresztüli történő benyújtás esetén lehetséges a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy az eljárás tisztasága sérülésének gyanúja felmerülhet az egyéb úton benyújtott ajánlat tartalmának ajánlatkérő általi bontás előtti megismerése révén? (A gazdasági szereplő megfelelő módon is benyújtotta az ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig.)
Részlet a válaszból: […]hivatkozott rendelkezés alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha (...) valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el (...).Az ajánlattevő által önként elküldött ajánlat nem sérti az eljárás tisztaságát, hiszen nem az ajánlatkérő jogszerűtlen információhoz jutásáról van szó, hanem az ajánlattevő tájékoztatásáról az EKR-től eltérő módon. Mindez a többi ajánlattevő érdekét nem sérti, hiszen ajánlataik bontatlanok maradnak. Amennyiben ennyire egyszerű lenne egy eljárás eredménytelenségét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4816

2. találat: Egyéb módon, nem az EKR megfelelő funkciója alkalmazásával benyújtott dokumentum "kezelése"

Kérdés: Jól értelmezi-e az ajánlatkérő, hogy a nem az EKR ajánlat benyújtására szolgáló funkciója alkalmazásával benyújtott dokumentum nem az érvénytelen ajánlatok között kezelendő, hanem nem ajánlat, és esetleg az összegezés VI.1.10) További információk pontjában tüntethető fel?
Részlet a válaszból: […]alapján az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatát vagy részvételi jelentkezését az EKR azok benyújtására szolgáló funkciója alkalmazásával kell ajánlatként vagy részvételi jelentkezésként benyújtania. Az egyéb módon benyújtott dokumentum nem minősül ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek.Mivel egyéb módon került a dokumentum benyújtásra, nem biztos, hogy az ajánlatkérő be tudja azonosítani, hogy mely eljáráshoz, mely részhez, milyen módon küldték meg azt. Amennyiben egyértelmű, úgy valóban feltüntethető a további információk között. De ha esetleg elektronikus levél formájában, és később[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4800

3. találat: Ügyfélképesség fedezet feletti ajánlattételkor

Kérdés: Az ügyfélképességet befolyásolja-e bármilyen módon, ha a második ajánlatot tevő ajánlattevő, aki egyben a kérelmet benyújtja, fedezet feletti ajánlatot tesz? (Mert ez esetben minél alacsonyabb fedezetet kell meghatározni, és nem lesz jogorvoslat.)
Részlet a válaszból: […]egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is (...).Mivel a fedezet feletti ajánlattétel nem teszi az ajánlatot érvénytelenné, hiszen ez az ajánlatkérő saját döntésén múlik, így az ajánlattevőnek reális esélye van a nyerésre. Amennyiben a fedezet feletti ajánlattétel megfosztaná az ügyfélképességüktől az ajánlattevőket, az ajánlatkérőknek érdekük lenne minél alacsonyabb fedezetet meghatározni, és a nyertes kivételével minden ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánítani fedezethiány miatt. A nyertes áráig egyedileg akár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4788

4. találat: Ajánlat szerződésteljesítés megkérdőjelezésén alapuló elutasítása

Kérdés: A C-296/20. számú ügyben egy nagyon érdekes következtetést olvastam, aminek a lényege, hogy az uniós szabályokkal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az indokkal utasítják el, hogy az nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt. Ebben az esetben ezáltal nincs is értelme előírni bármit, ha ezt nem követelheti meg az ajánlatkérő? Mi ebben az esetben a megoldás?
Részlet a válaszból: […]hulladékszállításhoz való hozzájárulását csatolják az ajánlathoz.Az eljárás előkészítése során tehát számos bizonytalanság volt, ami miatt vita alakult ki a felek között a nyertes ajánlattevő szerződéskötési feltételei vonatkozásában.Az ítélet kifejezetten kitér arra, hogy "noha az ajánlatkérőnek főszabály szerint meg kell említenie a teljesítési feltételt az ajánlati felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentációban, ennek elmulasztása nem teheti szabálytalanná az odaítélési eljárást, ha a szóban forgó szerződés teljesítésének a feltétele egyértelműen következik a szerződés által érintett tevékenységre alkalmazandó uniós szabályozásból, és a gazdasági szereplő azon választásából, hogy nem azon állam területén teljesíti a szerződést, ahol az ajánlatkérő szerv található".Az adott ügyben annak a gazdasági szereplőnek, aki hulladékot szándékozik szállítani, többek között be kell nyújtania a küldő ország illetékes hatóságának a bejelentési és szállítási okmányokat, a hulladék hasznosításáért vagy ártalmatlanításáért felelős címzettel kötött szerződést, valamint a pénzügyi biztosítékot. Előbbieket részletes szabályok támasztják alá, melyek feltételezik, hogy az ajánlattevő részletes információkkal rendelkezik a hulladék mennyiségéről és összetételéről, a szállítási útvonalról, és az erre a célra használt szállítóeszközökről.A 2014/24/EU irányelv 58. cikke értelmében ahhoz, hogy valamely ajánlattevő részt vehessen a közbeszerzési eljárásban, köteles bizonyítani, hogy ajánlata benyújtásakor megfelel az alkalmassági követelményeknek. Az alkalmassági követelmények lehetővé teszik az ajánlatkérő számára, "hogy csak olyan gazdasági szereplők ajánlattételét fogadja el, akiknek a közelmúltban szerzett tapasztalataikon alapuló műszaki és szakmai képességei arra engednek következtetni, hogy képesek lesznek a szóban forgó szerződés teljesítésére, szükség esetén megszerezve az előírt engedélyeket, illetve logisztikai eszközöket".Mivel az ajánlatkérő nem alkalmassági követelményt írt elő, de nem tette egyértelművé eljárási dokumentumaiban,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4786

5. találat: Ajánlattal benyújtott konzorciumi szerződés módosítása

Kérdés: Lehet-e a konzorciumi szerződést módosítani, és ha igen, milyen feltételekkel, amennyiben az ajánlatban benyújtásra került a szerződés? Változhat-e a konzorciumvezető személye a teljesítés során, vagy éppen a számlát kibocsátó személye? A kettő elválhat-e egymástól?
Részlet a válaszból: […]kérdést, melyekben a feleknek a teljesítést megelőzően vagy annak során meg kell állapodniuk. Véleményünk szerint a későbbiekben a felek módosíthatnak a konzorcium adminisztratív vezetésén, a számlázás formáján és rendjén, együttműködve az ajánlatkérővel. Úgy véljük, ez a módosítás nem feltétlenül érinti az ajánlatkérő és az ajánlattevő között köttetett közbeszerzési szerződést. Amennyiben a konzorcium vezetőjének nevesítése nem történt meg, úgy akár az ajánlatkérőnek történő bejelentéssel és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4587

6. találat: Hamis adatszolgáltatás későn benyújtott ajánlat kontextusában

Kérdés: Ha késve nyújtom be az ajánlatot, figyelembe lehet-e venni úgy, hogy ennek ellenére igazoltam az alkalmasságomat, csak későn?
Részlet a válaszból: […]részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot, vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.Mivel a hamis adatszolgáltatásnak előbbiek értelmében szándékosnak vagy gondatlannak kell lennie, a kérdés, hogy a később érkezett hiánypótlás tartalma az iratanyag részét képezi-e. Véleményünk szerint, mivel feltöltésre kerül az EKR-be, a később betöltött adattartalom alkalmas arra, hogy bizonyítsa, az ajánlattevő valójában alkalmas volt az eljárásban, tehát igazolásait benyújtotta, így mentesülhet a hamis adatszolgáltatás alól. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy mivel az ajánlat elkésve került benyújtásra, így annak tartalmát az ajánlatkérő nem vizsgálja, ezért ebben az esetben sem hiánypótlásra,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4577

7. találat: Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárás során

Kérdés: Jól tudjuk/értelmezzük, hogy a tárgyalási szakaszban változtathatunk az ajánlati szakaszban megadott pontokon, mint az ár, szállítási határidő, garancia stb., és akár a műszaki megoldáson is? Ha igen, akkor ezt a tárgyalás előtt is megtehetjük, vagy csak a tárgyalás után?
Részlet a válaszból: […]felhívásban jelezheti, hogy az egyes tárgyalási fordulók során fokozatosan csökkenteni tervezi az ajánlattevők létszámát. Ebben az esetben alkalmazza a Kbt. 88. §-ának (5) bekezdését, melynek következménye, hogy a (7) bekezdés alkalmazásával a korábbi fordulóhoz képest csak az ajánlattevő saját korábbi ajánlatához képest kedvezőbb ajánlat adható.A Kbt. fentiekben hivatkozott 88. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le, és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során. Az ajánlatkérőnek ilyen esetben is biztosítania kell a valódi versenyt a végleges ajánlatok megtétele során, a tárgyalási fordulók során a végleges ajánlattételre felhívott ajánlattevők száma nem csökkenthető egyre (...).A (7) bekezdés értelmében az (5) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4551

8. találat: Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban műszaki tartalomnak nem megfelelés esetén

Kérdés: Van-e lehetőségem a tárgyalás során kizárni azt a partnert, aki már az első körben teljesen másként értelmezi az eljárási dokumentumokat, és gyakorlatilag a műszaki tartalmat úgy kifacsarja, hogy semmilyen módon nem fogom tudni használni a termékét?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatást árazza be és ajánlja meg, úgy az ajánlattétel során már nem tudja helyrehozni azt a hibát, mely szerint semmilyen termék megajánlása nem történt meg, azaz már az első ajánlata is érvénytelen volt.A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A hazai gyakorlat az, hogy még akkor is "beengedi" az ajánlatkérő a következő tárgyalásra az ajánlattevőt, amikor ajánlata teljes mértékben más, mint amit az ajánlatkérő a műszaki leírásban rögzített. Amennyiben azonban az első ajánlat már olyan jogi hibában szenved, ami a későbbiekben nem reparálható, például alternatív megoldásokat tartalmaz az ajánlat, annak ellenére, hogy alternatív ajánlattételre nem volt lehetőség, abban az esetben valóban nem lehet a következő tárgyalásra bocsátani, és érvénytelenné kell nyilvánítani azt. Erre utal az Európai Unió Bíróságának C-561/12. Nordecon AS, Ramboll Eesti As vs. Rahandusministeerium ügye, melyben az ajánlatkérő "jogellenesen nyilvánította a Nordecon-csoport azon ajánlatát a követelményeknek megfelelőnek, illetve nyertesnek, amely olyan alternatív megoldást tartalmazott, amely az ajánlati felhívás alapján nem volt engedélyezett, továbbá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4496

9. találat: Több szakértő bemutatása egy ajánlatban

Kérdés: Lehet-e, érdemes-e egy ajánlatban egy bizonyos alkalmassági követelmény, valamint ahhoz kapcsolódó értékelési szempont igazolására (alkalmassági követelmény: minimum 36 hó tapasztalat, értékelési szempont: + 0-24 hó tapasztalat) több szakértőt bemutatni? Vagyis: ha egy fő szakértőt kérnek, az ő többlettapasztalatát kérik a felolvasólapon beírni, és arról is nyilatkozni kell, hogy ki az a szakértő, akit az értékelési szempont igazolására kívánunk bemutatni? Van-e értelme több ugyanezen alkalmassági követelménynek és értékelési szempontnak megfelelő szakértőt bemutatni az ajánlatban (természetesen nem a felolvasólapon, hanem csak az önéletrajz, végzettséget igazoló dokumentum, rendelkezésre állási nyilatkozat becsatolásával) azzal a céllal, hogy ha a megnevezett szakértő tapasztalatát valamely okból nem fogadná el az ajánlatkérő, akkor lenne másik/többi opció is helyette?
Részlet a válaszból: […]hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.Kétszakaszos eljárás esetében ugyanakkor - ahol valójában nem vonható be új gazdasági szereplő - érdekes jogi helyzet adódik, hiszen egy korábban benyújtott szakembert kíván az ajánlatkérő kapacitást biztosító szervezetté tenni. Ez abban az esetben is új kapacitást biztosító bevonását jelenti, ha minden dokumentumot már korábban csatolt az ajánlattevő, hiszen a "kapacitást biztosító státuszt" a második szakaszban kapja meg a második szakember. Véleményünk szerint erre nincs lehetőség a jelenlegi értelmezési környezetben. A kérdés megítéléséhez hozzátartozik, hogy a C-223/16. számú ún. Casertana-ügyben az EUB kimondta, hogy: "(....) a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkének (2) bekezdését és 48. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőnek nem biztosítja azon lehetőséget, hogy az ajánlatának benyújtását követően a megkövetelt minősítéseket elveszítő, erőforrást nyújtó szervezetet lecserélje, és amely e gazdasági szereplő automatikus kizárását vonja maga után."A hazai szabályozás explicit módon nem mondja ki a kapacitást biztosító szervezet bevonásának tilalmát kétszakaszos eljárásban, ugyanakkor a Közbeszerzési Hatóság 2019. 11. 26-án a hiánypótlás szabályairól szóló új módosított útmutatója 17. oldalán az alábbiak szerint fogalmaz, amely a hazai ellenőrzések során jelenleg irányadó:Új alkalmasságot igazoló szervezet bevonására fentiek alapján kizárólag egyszakaszos eljárásokban, illetve kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában van lehetőség. Kétszakaszos eljárásban - annak ajánlattételi szakaszában - új gazdasági szereplő nem vonható be az eljárásba az alábbiakra tekintettel. (...) Kétszakaszos eljárásban a részvételi szakaszban tehát lezárul a kizáró okok és az alkalmasság vizsgálata, és az ajánlattételi szakaszban - a Kbt. 69. § (7), (8) bekezdés kivételével - a kizáró okok, alkalmassági feltételek igazolására kerül sor a 69. § (4) bekezdés szerint dokumentumok benyújtásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető az ajánlattevő, illetve adott esetben az azt követő legkedvezőbb ajánlatot tevő vonatkozásában, valamint abban az esetben, ha a korábban benyújtott igazolások nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy az adott ajánlattevő, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá, illetve megfelel az előírt alkalmassági követelményeknek. Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában tehát az adott ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet egységes európai közbeszerzési dokumentumában foglaltak alátámasztására szolgáló igazolások benyújtására kerül sor, illetve amennyiben azokat az ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, alvállalkozó vonatkozásában a részvételi szakaszban benyújtották, de az igazolás, nyilatkozat az ajánlattételi szakaszban nem alkalmas - az adott esetben - kizáró okok hiányának, alkalmassági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4480

10. találat: Szakemberekkel kapcsolatos hiánypótlás új szabálya

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a szakember hiánypótoltatására vonatkozó rendelkezés változik, de véleményem szerint ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne szakembert hiánypótolni. Mi az új értelmezés lényege?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevő által pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását.Ha- a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között - a b) pontban foglaltaktól eltérő - ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja;- a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni - a) és b) pontok.Fenti módosítás kiemeli a felolvasólapot, és előnyben részesíti azt két esetben. Egyrészt akkor, amikor a felolvasólap és az ajánlatban a szakemberre vonatkozó dokumentum között ellentmondás van, melyet hiánypótlás keretében van lehetőség feloldani. Ennek hiányában az ajánlat érvénytelen.Amennyiben a felolvasólap és a szakemberre vonatkozó dokumentum tartalma között olyan ellentmondás van, mely szerint a felolvasólap gyengébb, a felolvasólap[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4446
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést