Ajánlat érvénytelenné minősítése alaki okok miatt

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatok formai követelményei között az ajánlatkérő folyamatos oldalszámozást írt elő. Az ajánlat elbírálása során ajánlatkérő kizárhatja-e az eljárásból az ajánlattevőt azért, mert ajánlatának oldalain csak az írott oldalakat számozta be, az üres hátoldalakat nem, és ezzel az ajánlatkérő álláspontja szerint nem teljesítette az ajánlat benyújtására előírt feltételeket, így ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a folyamatos oldalszámozás az írott oldalakra vonatkozik, az üres oldalakra nem. Amennyiben tehát az ajánlattevő az ajánlatát úgy készíti el, hogy az oldalak laponként követik egymást, és azokat megfelelően beszámozza, az ajánlat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Építési beruházás a közbeszerzés rendszerében

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 1. szám 17. kérdésénél foglalkoztak az építési beruházás fogalommal. Eszerint a felújítás és a korszerűsítés építési beruházásnak minősül. De: a Kbt. 1. számú melléklete alapján a külső falak karbantartása építési beruházás, a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott karbantartási, javítási szolgáltatások pedig szolgáltatásnak minősülnek. Kérdésem: egy épület kizárólag belső karbantartási, rekonstrukciós munkái minek minősülnek: építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak? A felújítás és korszerűsítés építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak minősül-e? Mi az ezzel kapcsolatos egységes szerkesztői álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tevékenysége során elért bevételekből történő árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén – amennyiben az összeghatár a közbeszerzési értéket eléri – kötelezett-e közbeszerzési eljárás lefolytatására?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése mondja ki azt, hogy előírásai szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén

Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
Részlet a válaszából: […] ...értékét egybe kell számítani, amelyeket egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt szereznek be, és beszerzésükre egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetésük azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Irányítási rendszerek, alkalmazások beszerzésének minősítése

Kérdés: Integrált vállalatirányítási rendszer, illetve bármilyen alkalmazás beszerzése (és bevezetése) árubeszerzésnek vagy szolgáltatásnak minősül-e (konkrétan egy alkalmazás beszerzése minek számít)?
Részlet a válaszából: […] ...vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is.A szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Ajánlatkérői kör kiterjesztése támogatott beszerzések esetén

Kérdés: Uniós források esetén milyen értékhatároknál, melyik rezsim szerint kell eljárni, illetve milyen támogatás esetén kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha a beszerző egyébként egy korlátolt felelősségű társaság?
Részlet a válaszából: […] ...közösségi rezsim hatálya alá tartozó közbeszerzéseknél – az általános közbeszerzési eljárásban – ajánlatkérőnek minősül – az egyéni vállalkozó és az egyéni cég kivételével – az a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése alá nem tartozó szervezet is, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. alapelvei szerint az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban köteles a verseny tisztaságának és nyilvánosságának betartása mellett esélyegyenlőséget, továbbá egyenlő bánásmódot kialakítani az ajánlattevők számára.Az alapelvek szellemében a Kbt. több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Közbeszerzési terv közzététele

Kérdés: A közbeszerzési tervről kaphat-e a potenciális ajánlattevő információt, esetleg az nyilvános lesz-e, és amennyiben igen, hol teszik azt közzé?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségére vonatkozó rendelkezések 2005. január 1-jén lépnek hatályba.A Kbt. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérők egy meghatározott csoportjának a költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15-éig éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Ajánlatkérői mulasztás következménye

Kérdés: Ha saját mulasztás miatt késve, de muszáj határidőre beszerezni az árut vagy kivitelezni egy beruházást, és már csak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fér az időbe – mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 125. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás amiatt volt eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, feltéve hogy a felhívásnak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az eljárás fogalma alatt a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
489
490
491
508