Magyarországi referencia hiánya

Kérdés: Előírható-e, hogy alkalmatlan az ajánlattevő akkor, ha nem rendelkezik magyarországi referenciával?
Részlet a válaszából: […]

Nem, ilyent az ajánlatkérő nem írhat elő. A diszkrimináció tilalma és a nemzeti elbánás alapelve alapján az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők esetében köteles elfogadni a más államokban végzett tevékenységről szóló referenciákat is.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Társulási megállapodás hatálya

Kérdés: A régi Kbt. január 1-jei módosítása óta már nem preferálhatók a Magyarországon bejegyzett vállalkozók. A jelenleg érvényes Kbt. 53. §-a szerint viszont kizárhatók az eljárásból azok a pályázók, amelyek országával nincs erre megállapodás. Ez azonos az EU-tagokkal? A megállapodás a Társulási Megállapodás 1994-es országaira vagy a most belépő tagállamokra is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...régi Kbt. 53/A §-a 2004. január 1-jétől hatályos. Ez a rendelkezés ad lehetőséget (nem kötelező) arra, hogy az ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, akinek számára nem kell nemzeti elbánást nyújtania. A nemzeti elbánást a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Fióktelep ajánlata

Kérdés: Külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság magyarországi fióktelepének esetében, ha a fióktelep az ajánlattevő, akkor az előírt alkalmassági feltételeknek a fióktelepnek kell-e megfelelnie? Felhasználhatja-e, mint ajánlattevő, a külföldi székhelyű gazdasági társaság műszaki, pénzügyi, gazdasági igazolásait, referenciáit?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 4. §-ának 1. pontja sorolja fel, hogy alkalmazásában mely személy, illetve szervezet az ajánlattevő. Az említett jogszabályhely külön kiemeli, miszerint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is ajánlattevőnek minősül. (A külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések megítélése

Kérdés: 2002. évben kötött szerződés, amely közbeszerzési eljárás keretében jött létre, jogalapját veszti a májusi csatlakozás után? Ennek alapján minden eljárást meg kellene ismételni?
Részlet a válaszából: […] ...időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetve bizonyos esetben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Megkezdett közbeszerzés

Kérdés: Mi minősül megkezdett közbeszerzésnek? A május 1-jén már folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban mely jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...értjük. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez utóbbi érvényes a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Közbeszerzési eljárás dokumentálása

Kérdés: Hogyan kell végrehajtani az adott közbeszerzési eljárás dokumentálását? Lesz-e erre közbeszerzési napló, központi nyomtatvány, avagy az ajánlatkérők saját értelmezésük szerinti készítsék el a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló közbeszerzési eljárásban. Lényeges az is, hogy a dokumentáció színvonalát nem az határozza meg, hogy az lényegében az ajánlattételi felhívás megismétlése. A dokumentációból ki kell derülnie az ajánlatkérő valamennyi – az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kötelező igazolások

Kérdés: Melyek a kötelező igazolások?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró okokkal kapcsolatban a Kbt. 63. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat az igazolásokat és nyilatkozatokat, amelyeket az ajánlatkérő köteles elfogadni. Ezek fő szabályként bírósági és hatósági igazolások lehetnek, de bizonyos esetekben eskü alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Cégiratok a közbeszerzésben

Kérdés: Az aláírási címpéldányról egyértelműen azt mondja a régi Kbt., hogy az egy éven belül becsatolható. Rendszeresen olyan felhívásokkal találkozunk, ahol előírják a 30 napon belüli aláírási címpéldányt. Ezt nem tudjuk megtámadni, mert a kiírónak joga van azt beírni, ami számára optimális. Jogorvoslati lehetőség e témakörben nincs. Az új Kbt. általános részében nem találkoztunk olyan előírással, hogy az igazolásokra és az egyéb csatolandó iratokra mi vonatkozik majd. Lehet erről már tudni?
Részlet a válaszából: […] ...kiírásokban az ajánlatkérők általában a 30 napon belüli cégkivonat – a cég hatályos adatait tartalmazó közokirat – csatolására kötelezik az ajánlattevőt, amely nem azonos az aláírási címpéldánnyal. A címpéldány "korát" a kiírások általában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Előzetes tájékoztatás kötelező közzététele

Kérdés: Az előzetes tájékoztatás közzétételét a Kbt. értékhatárhoz köti. Mi a teendője az ajánlattevőnek, ha az év kezdetén nem tudja meghatározni, hogy az év végére eléri-e a hirdetmény közzétételének kötelezettségét megalapozó összeget, illetve mi a teendő abban az esetben, ha a közzététel kötelezettsége csak az adott év decemberében válik nyilvánvalóvá?
Részlet a válaszából: […] ...Hivatal, országos kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzat, közalapítvány stb., bizonyos kivételes esetektől eltekintve – ajánlattevőknek, hogy a költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15-i határidővel ún. éves összesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Központosított közbeszerzés

Kérdés: Milyen rendelkezések várhatók a központosított közbeszerzés területén?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás keretében történő lefolytatását. Ilyenkor meg kell határozni az eljárás személyi és tárgyi hatályát egyaránt, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, továbbá az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét is. Központosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
496
497
498
…
500