Egyetlen ajánlattevő az eljárásban

Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatásának. Erre utal az új Kbt. 254. §-a (2) bekezdésének második mondata, ahol a törvény lehetővé teszi az egyetlen érvényes ajánlatot tevő tárgyalásra felhívását. Tekintettel kell lenni ugyanakkor arra a rendelkezésre, miszerint a verseny tisztaságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ajánlattevők számának meghatározása meghívásos eljárásban

Kérdés: A meghívásos eljárásban milyen körülményeket kell figyelembe venni az ajánlattételre felkérendők számának meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 123. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy – bizonyos feltételek mellett – meghatározza az ajánlattevők keretszámát. A (2) bekezdés előírja, hogy e keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, emellett annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak alkalmazási köre

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai (Kbt. 4. része) vonatkoznak-e a különös közbeszerzési eljárás szabályait alkalmazó egyes szervezetekre? Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályait, azaz a 4. rész szerinti eljárást ők is kötelesek-e alkalmazni? (Megjegyzés: a törvény előzményét képező javaslat indoklása szerint az egyszerű eljárás szabályai nem vonatkoznak a különös beszerzőkre.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérők köre, akik (amelyek) egyszerű közbeszerzési eljárást kötelesek lefolytatni, a Kbt. 293-294. §-aiban meghatározottak alapján nem terjed ki a közszolgáltatói körre, tehát a különös közbeszerzési eljárás szabályait alkalmazni köteles szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kiegészítő tájékoztatás

Kérdés: A Kbt. rendelkezései értelmében a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők részére hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni. Hogyan értelmezendő ebben az esetben az "illetőleg" kifejezés?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek lehetősége van arra – a megfelelő ajánlattétel érdekében –, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérjen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Útmutató ajánlattevőknek

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaságnak – ajánlattevőként – mely rendelkezéseket, illetőleg irányelveket kell követnie? A tenderkiíráson kívül milyen egyéb előírásokat kell ismernie?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőknek elsősorban a kiírás szerint kell az ajánlatot benyújtaniuk. Emellett azonban természetesen ismerniük kell a Kbt.-t, valamint annak végrehajtási rendeleteit is, ugyanis e jogszabályok ismeretének hiányában nem tudhatják, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ármaximalizáció

Kérdés: A tenderkiírásban maximálható-e a termék ára?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. általános részének első fejezete tartalmazza az alapelveket, amelyek között – egyebek mellett – az is szerepel, miszerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Teljesíthetetlen ajánlatterv

Kérdés: Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az ajánlatterv teljesíthetetlen feltételeket tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 87. §-a rendelkezik arról, hogy amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek, vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Irreálisan alacsony ár meghatározása

Kérdés: Az ajánlatkérőnek van-e lehetősége arra, hogy az ún. irreálisan alacsonyan megadott árat kizáró oknak tekintse?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. alapelvei között szerepel, hogy az ajánlattevő köteles tiszteletben tartani a verseny tisztaságát [Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése]. Az irreálisan alacsony ár meghatározása lényegében az említett elvbe ütközik, ezért az ajánlatkérőnek minden esetben rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kirívó aránytalanság a Kbt.-ben

Kérdés: Ki határozza meg, hogy mi minősül kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak? Például egy 3000 eurós (építési beruházás) törzstőkéjű cég esetében, aki 200 millió napi kötbért és 20 év garanciát vállalt?
Részlet a válaszából: […] ...új Kbt. lényeges és egyben új eleme, hogy rendezi a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás problémáját. Az ajánlattevők, a közbeszerzési piac erősödő versenyében, esetenként az általánosan elfogadott szakmai szokásokat, etikai szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Megbízólevél

Kérdés: Kell-e külön megbízólevél az ajánlatkérő munkavállalójának?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a munkavállaló munkaköri leírásában feladatkör szerepel, és a munkavállaló munkaszerződésének aláírásakor elfogadja az ajánlatkérő etikai szabályzatát, illetve egyéb, a tárgykört érintő belső szabályzatát (közbeszerzési szabályzatát), úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
505
506
507