Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

30 találat a megadott ajánlati ár tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ajánlati ár elírása a felolvasólapon

Kérdés: Az EKR rendszerbe ajánlatadás közben feltöltésre került a részletes (Excel) költségvetés. Atáblázatokból egyértelműen megállapítható a nettó ajánlati ár, valamint a bruttó ajánlati ár. Ellenben a felolvasólapra a bruttó árhoz a nettó ár került, az ajánlatkérő pedig ezen az áron kötné meg a szerződést. Mi ilyenkor az irányadó eljárás? (Már bőven túl vagyunk minden határidőn, az ajánlati biztosítékunk igen magas.)
Részlet a válaszból: […]az eljárás során nem került hiánypótlásra a kérdés, valójában a felolvasólapon szereplő adat került be az összegzésbe is. Az eljárás keretein belül gyakorlatilag nincs már lehetősége az ajánlattevőnek a fenti ellentmondás tisztázására.Amennyiben az ajánlattevő visszalép, úgy az ajánlati biztosítékot mindenképpen elveszti, függetlenül attól, hogy úgy érzi, igazságtalanság történt vele, hiszen amíg tehette, nem élt a jogorvoslati jogával. Valójában a reputációs kockázat mellett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4614

2. találat: Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszból: […]mértékét, várhatón nem nyújtja be a kérdéses dokumentumokat. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy ezzel az érintett ajánlattevő hamis adatszolgáltatást kockáztat, mindenesetre van arra matematikai esély, hogy nem nyújtja be, vagy nem megfelelően nyújtja be ajánlatát az első helyezett, így megnyílik a lehetőség a második helyezettel a szerződés megkötésére. Attól, hogy az ajánlatkérő elbírálja azt az ajánlattevőt, amely fedezet felett adott ajánlatot, az ajánlatkérő még nem köteles pótfedezetet biztosítani, hanem fedezethiány miatt eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást. Az eredménytelenség oka lehet az első érvényes ajánlat fedezet feletti mértéke, amelyre a Kbt. 75. § (2) bekezdésének b) pontja is utal. A fedezet összegének igazolása mellett a 75. § nem tér ki a második helyezettre - helyesen -, hiszen a fedezet mértéke csak a nyerő helyzetben lévő ajánlattevő esetében releváns.A Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha (...)- a - (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható - rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel; (...) - b) pont.A (4) bekezdés szerint a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét. Ha a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely ok miatt az ajánlatok bontására nem az EKR-ben kerül sor, az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4379

3. találat: Ajánlati ár megalapozottságának vizsgálata

Kérdés: Az ajánlati ár megalapozottságának vizsgálatánál milyen szempontokat vesz figyelembe az ajánlatkérő?
Részlet a válaszból: […]részletesen utal az indokolás, úgy azt az ajánlatkérőnek is pozitívan kell értékelnie az ár megalapozottságának vizsgálata során.A Kbt. 72. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen- a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,- a választott műszaki megoldásra,- a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,- az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,- a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy- az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségérevonatkozik - a)-f) pontok.A 72. § (3) bekezdése szintén segítség az ajánlatkérő számára, mivel az ajánlattevőt kötelezi arra, hogy minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson. Ezért az ajánlatkérő minél pontosabban és részletesebben kéri az indokolást, annál biztosabb lehet abban, hogy a beérkezett indokolás valóban alapul szolgálhat az ajánlatkérő vizsgálatának.A 72. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.A 72. § (4) bekezdése részben ellentmondásos, hiszen a 72. § (2) bekezdésében egy lehetőség volt a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelés. Valójában tehát erre mindenképpen kell utalnia az indokolásnak, ellenben amiatt nem zárható ki az ajánlattevő, ha elfelejtett erre külön utalni indokolásában. Az ajánlatkérőnek tehát érdemes utalnia arra indokoláskérésében, és mindenképpen számon kérni a megfelelést, mely az ár megalapozott vizsgálatának egyik alapköve.A 72. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy nem megfelelő az indokolás, különösen, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ennek megítéléséhez az adott ágazatban kötelezően alkalmazandó irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.Viszonylag ritkán alkalmazott, ugyanakkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4112
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Ajánlati ár megalapozottságának vizsgálata

Kérdés: Miért kér az ajánlatkérő információt az általunk kínált ár tartalmával kapcsolatban, ha nem kért fel aránytalanul alacsony ár miatt indokolás írására? Nem a miénk a legjobb ár, emiatt különösen nem értem ezt módszert az ajánlatkérő részéről.
Részlet a válaszból: […]§ (5) bekezdésének alkalmazása során az ajánlatkérő információt kér a többi, ajánlatkérő szerint nem aránytalanul alacsony árat kínáló ajánlattevőtől.A Kbt. 72. §-ának (5) bekezdése alapján, az ajánlati ár megalapozottságáról a döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4087
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Ajánlati ár figyelembevétele az értékelés során építési beruházások, tervezői, mérnöki szolgáltatások esetén

Kérdés: Amennyiben kivitelezésre és kiviteli terv készítésére egy közbeszerzési eljárás keretében kerül sor (egy szerződés kerül aláírásra), alkalmazni kell-e kötelezően a 322/2015. Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdésében előírtakat, vagyis hogy az ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékben figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen? Esetleg a kormányrendelet 24. §-ának (3) bekezdése lehet irányadó? Jelen esetben a tervezési munka a becsült érték kb. 2 százalékát teszi ki. Továbbá kötelező-e a Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése alapján szakmai minőség értékelésére alkalmas részszempontot előírni ugyanezen közbeszerzési eljárásban a tervezéshez kapcsolódóan?
Részlet a válaszból: […]kormányrendelet 14. § (1) bekezdésének a) pontja.A 9. § (3) bekezdése a következők szerint szól: a legjobb ár-érték arány, valamint a minőségalapú kiválasztás szempontjának érvényre juttatása érdekében az ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékben figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen.A kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tervező kiválasztására vonatkozó II. fejezet is alkalmazandó, mely egyben a 9. § (2) és (3) bekezdésben foglaltak kötelező alkalmazását is jelenti.A kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében építési beruházás esetén a tervező kiválasztására irányuló eljárás minden esetben megelőzi az építőipari kivitelező kiválasztására irányuló eljárást. A 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a tervező az építőipari kivitelezővel egy eljárásban is kiválasztható, azzal, hogy ebben az esetben a tervező kiválasztására vonatkozó,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3997
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Ajánlati ár aránytalanul alacsonynak minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban előírta, hogy amennyiben a becsült értéktől több mint 30 százalékban eltér az ajánlati ár, akkor azt aránytalanul alacsonynak minősíti. Van ehhez joga az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.A Kbt. azonban részletesen meghatározza az objektív alapú indokolás tartamát, melyet az ajánlatkérő figyelembe vehet, és a további indokolás lehetőségét is nyitva hagyja.A 72. § (2) bekezdés alapján az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen- a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,- a választott műszaki megoldásra,- a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,- az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,- a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy- az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségérevonatkozik - a)-f) pontok.A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.Végül a nem megfelelő indokolásnak is keretet ad, mikor leírja, milyen helyzetben, esetben állapítható meg különösen az indokolás nemmegfelelősége. A jogszabály tehát arra helyezi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3994
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Ajánlati ár kötelező vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérőnek kötelező-e vizsgálnia az ajánlati árat abból a szempontból, hogy az aránytalanul alacsonynak minősül-e az új közbeszerzési törvény alapján? Erre külön fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét?
Részlet a válaszból: […]indokolást a korábbi szabályokkal hasonló módon szükséges értékelni.Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen- a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,- a választott műszaki megoldásra,- a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,- az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,- a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy- az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik - 72. § (2) bekezdés a)-f) pontok.Az indokolás elfogadhatóságára vonatkozóan pedig tovább indokolást kell kérni, amennyiben a 72. § (3) bekezdése szerint az indokolás elfogadhatósága kétséges. Az érvénytelenné nyilvánítást mindenképpen meg kell, hogy előzze az indokolás kérése, amelynek valótlansága, vagy nem megfelelő tartalma eredményezhet érvénytelenséget. A környezetvédelmi, szociális vagy munkajogi követelményeknek való megfelelés hiánya okozhat közvetlenül érvénytelenséget.A kérdésre vonatkozó további szabályok a következők:- az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető;- nem megfelelő az indokolás különösen, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ennek megítéléséhez az adott ágazatban kötelezően alkalmazandó irány­adó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől;- ha az ajánlati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3748
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Környezetvédelmi termékdíj szerepeltetése az ajánlati árban

Kérdés: A jogszabály és a felhívás szerint az ajánlati árat úgy kell meghatározni, hogy abban valamennyi, az ajánlattevő által érvényesíteni kívánt díjat, igényt fel kell tüntetni - az általános forgalmi adó kivételével. Ehhez képest az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatnak nem kell tartalmaznia a környezetvédelmi termékdíjat, arról majd esetenként, az egyes megrendelések vonatkozásában egyeztetnek a felek attól függően, hogy az eseti megrendeléssel érintett termék termékdíj-fizetési kötelezettség alá esik-e, avagy sem. Elfogadható ez a megoldás?
Részlet a válaszból: […]azt.A Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját.A (2) bekezdés a) és b) pontja értelmében az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet:- a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy- az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.Végül a (4) bekezdés b) pontja szerint a (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját.A törvény fentiekben ismertetett 71. §-ának általános szabályai tehát lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő például áfa nélkül kérje az ajánlati árat, vagy akár azt, hogy a környezetvédelmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3690
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
Részlet a válaszból: […]végzi;- az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséggel nem terhelt (első) ajánlatok vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Már a tárgyalások megkezdését megelőzően köteles az ajánlatkérő megállapítani az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát, valamint ha az ajánlat kizáró ok fennállása miatt érvénytelen.Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megjelölheti, hogy - a 97. § (2) bekezdés a) és b) pontjára figyelemmel - a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha az olyan elemében tér el az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározottaktól, amelyről az ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni. Az ajánlatot akkor is a tárgyalások megkezdését megelőzően érvénytelenné kell nyilvánítani, ha az ajánlattevő nem felel meg - vagy nem állapítható meg, hogy megfelel-e - a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy az ajánlat kizáró ok fennállása miatt érvénytelen, vagy ha az ajánlat olyan okból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3653

10. találat: Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet a válaszból: […]beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy- az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik - a)-f) pontok.Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak, és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben, vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irány­adó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról az (5) bekezdés szerinti döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - az Európai Bizottságot.A rendelkezések szerint tehát az ajánlatkérőnek olyan objektív alapú indokolást kell bekérnie az ajánlattevőtől, amellyel az ajánlattevő az ajánlati ár megalapozottságát indokolja. E körben árkalkulációt, a gazdaságosságot bemutató tényeket, adatokat, a gyártási folyamat által kimutatható költségelőnyt, vagy például a műszaki megoldás előnyösségét is bemutathatja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3635
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést