Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott ajánlati biztosíték visszafizetése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszból: […]melynek értelmében az EEKD-t alátámasztó igazolások hiányos benyújtása esetében nem veszti el az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot.A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése szerint tehát, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben.Az ajánlati biztosíték visszafizetése a Kbt. 54. § (5) bekezdésének megfelelően történik, azaz az ajánlati biztosítékot vissza kell fizetni- az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül;- a nyertes ajánlattevő, valamint - amennyiben az összegzésben megjelölésre került - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést megerősítő mellékkötelezettséggé válik - a) és b) pontok.Az 54. § (6) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített ajánlati biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben az ajánlati biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles- az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség felhívásban meghatározott vagy meghosszabbított fennállásának ideje alatt nem tájékoztatja az ajánlattevőket;- a nyertes ajánlattevő, valamint - amennyiben az összegzésben megjelölésre került - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben - a) és b) pontok.A 2020-ban hatályos szabály az ajánlati biztosíték fenntartására vonatkozóan az alábbiak szerint szól.Ha az ajánlatkérő - a közbeszerzési törvényben foglalt esetekben - az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, és valamelyik vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn az ajánlatát, a biztosítékot - a (6) bekezdés alkalmazása nélkül - vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására - Kbt. 54. §-ának (7) bekezdése.Fentieket egészíti ki a 2021 januárjában hatályba lépő alábbi rendelkezés, mely az ajánlati biztosítékhoz köti a bírálati időszak gyorsítását. A megoldás arra irányul, hogy 90/120 napot meghaladó bírálati időszak esetében az ajánlati biztosíték fenntartására az ajánlattevő nem kötelezhető. Így az ajánlatkérőnek, amennyiben áru és szolgáltatás esetében 90, építési beruházás esetében 120 napnál tovább nyúlik a bírálat, úgy azzal kell számolnia, hogy a továbbiakban nem tudja ajánlati biztosítékkal biztosítani a szerződés megkötését, ahogyan azt eredetileg az eljárást megindító felhívásban tervezte.A 2021. január 1-jétől hatályos, Kbt. 54. §-ának (7) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő - az e törvényben foglalt esetekben - az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn az ajánlatát, a biztosítékot - a (6) bekezdés alkalmazása nélkül - vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4615

2. találat: Ajánlati biztosíték "sorsa" érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: Elveszítjük az ajánlati biztosítékot, ha érvénytelen az ajánlatunk, mert nem megfelelően nyújtottuk be (formai hiba, elírás, hiánypótlás elmulasztása)?
Részlet a válaszból: […]dokumentum alapján a korábbiakban lenyilatkozott referenciát, szakembert stb. mégsem igazolja az ajánlattevő. Ebben az esetben korábbi nyilatkozata ellenére nem felel meg az alkalmassági követelményeknek és esetleg kizáró okoknak. Ez az az eset, amikor nem az ajánlattevő aktív visszalépése, hanem inaktív igazolásbenyújtás-elmaradása vezet az ajánlati biztosíték elvesztéséhez az alábbiak értelmében.A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése alapján, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4430

3. találat: Ajánlati biztosíték visszafizetésének megtagadása

Kérdés: Az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő nem kívánja visszafizetni, mert harmadik ajánlattevőként nem nyújtottuk be az igazolásainkat. Véleményem szerint ez nem jogszerű, hiszen nem lett volna esélyünk arra, hogy nyerjünk, így az ajánlatkérő jogalap nélkül gazdagodik. Mivel tudok még érvelni az előbbiek mellett, amikor vissza szeretném kapni a biztosítékot? (Nem nagy összegről van szó, elvi jellegű a kérdés.)
Részlet a válaszból: […]helyzetben vannak, mintha esélyük lenne a nyerésre, hiszen a közbeszerzési törvény 69. §-ának (4) bekezdése szerint felkérték őket az igazolások benyújtására. Nem az ajánlattevő döntése, hogy ezt reálisnak tartja-e vagy sem, így amennyiben felkérés érkezik, ami az ajánlatkérő döntése, úgy az ajánlati kötöttségi helyzet eredményezi egyben az ajánlati biztosíték fenntartását is. Nem hozható fel ebben az esetben érv az ajánlati biztosíték visszafizetése mellett, ezt az ajánlattevőnek át kell gondolnia akkor, amikor nem nyújtja be az igazolásait.A Kbt. fentiekben hivatkozott 54. §-ának (4) bekezdése alapján, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4368

4. találat: Ajánlati biztosíték kezelése a hatályos Kbt.-ben

Kérdés: Valóban elvesztem az ajánlati biztosítékot, ha az ESPD-t ugyan kitöltöttem, de amikor az ajánlatkérő felszólít az igazolások benyújtására, ott már nem nyújtom be? (Véleményem szerint az a megoldás ilyen formában meglehetősen diszkriminatív.)
Részlet a válaszból: […]alapján, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben. Az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg abban az esetben is, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlatához az ajánlatkérő felhívására nem vagy nem megfelelően nyújtja be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat, és ajánlata ezen okból érvénytelennek minősül.Megjegyezzük, hogy a törvény a fenti szabály alól kiemeli a Kbt. 131. §-ának (9) bekezdésében foglalt esetet. Eszerint az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső, és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. Ebben az esetben az ajánlati biztosíték az ajánlattevőnek visszajár.A fentiek megvalósulásához - a törvény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3857

5. találat: Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszból: […]bankszámlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő bankszámlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni; - a biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének (Kbt. 76-77. §-ok) a következő bekezdés szerinti megsértése esetére az ajánlatkérőnél - az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása, vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt - előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani; - ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg; - a biztosítékot vissza kell fizetni az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tíz napon belül; a nyertes ajánlattevő, valamint - a törvény 91. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik; - ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki; a nyertes ajánlattevő, valamint - a törvény 91. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg. Miután a kérdéses esetben nem áll be a fenti bekezdés szerinti ajánlati kötöttség, az ajánlatkérő már az ajánlattétel pillanatában értesül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1650
Kapcsolódó tárgyszavak: