Egy ajánlat miatti eredménytelenség

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. Közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját? Ha beleírjuk, később már nem mérlegelhetjük, hogy eredménytelennek nyilvánítjuk vagy sem az eljárást, ha csak egy ajánlatot nyújtottak be?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eredménytelenség tekintetében a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha…„e) – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Ajánlati biztosíték visszafizetése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményeztünk. A közbeszerzési eljárásban előírtuk ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását. A felhívásban rendelkeztünk a Kbt. 81. § (5) bekezdéséről, azaz először értékelnénk az ajánlatokat, majd kizárólag a sorrend szerinti első helyezett ajánlattevő ajánlatát bírálnánk, a többi ajánlatot nem. A közbeszerzési eljárásban van olyan ajánlattevőnk, amelyik befizette az ajánlati biztosítékot. Ha kizárólag az első helyezett ajánlatát szeretnénk bírálni, mikor kell az ajánlati biztosítékot visszafizetni a többi ajánlattevőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlati biztosíték – az ajánlatkérő előírása esetén – a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltétele, és az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja. Uniós nyílt közbeszerzési eljárásban, a Kbt. 54. § (1) bekezdése alapján, az ajánlati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Referenciakövetelmények enyhítése

Kérdés: Építési beruházásra kiírt uniós közbeszerzési eljárásban konzultációt tartottunk, amelyen egyúttal a helyszíni bejárásra is sor került. Az érdeklődők által a konzultáción feltett tisztázó kérdések hatására átgondoltuk a referenciakövetelményeket, és enyhíteni szeretnénk rajtuk. Elegendő, ha erről közvetlenül a konzultáción részt vevő potenciális ajánlattevőket tájékoztatjuk? Vagy erről hirdetményt is közzé kell tennünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A referenciakövetelmények meghatározására közbeszerzési eljárásban kiadott közbeszerzési dokumentumokban, azon belül a közzétett hirdetményben kerül sor. Ebből következően a közbeszerzési dokumentumok módosításának szabályairól rendelkező közbeszerzési előírásokat,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 15.

Érvénytelenség hiányos költségvetés esetében

Kérdés: Érvénytelenséget okoz-e, ha egy sort nem tölt ki az ajánlattevő a költségvetésben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valójában jogi értelemben nem lehet a kérdésre egyszerű választ adni, hiszen attól függően, hogy átalánydíjas szerződésről van szó, valamint a hiányosság jellegéről (nulla értéket ad, vagy teljesen figyelmen kívül hagyja), teljesen más a jogi megítélése a kérdésnek....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Referenciaelvárások módosítása

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban helyszíni bejárással egybekötött konzultációt tartottunk. A konzultáción feltett kérdések miatt módosítani szeretnénk a referenciaelvárásokon. A konzultáción valamennyi potenciális ajánlattevő részt vett. Elegendő erre tekintettel, ha a módosításról a konzultáción részt vevőket közvetlenül tájékoztatjuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárásban kiadott közbeszerzési dokumentumok módosításának szabályairól a Kbt. 55. §-a rendelkezik az alábbiak szerint:„Kbt. 55. § (1) Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát (ideértve a határidők hosszabbítását is) kívánja módosítani,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 12.

Fedezet nyilvánossága

Kérdés: Az ajánlati felhívásban becsült értékeket adott meg az ajánlatkérő. Köteles-e az ajánlatérő közzétenni a fedezeti összegeket az EKR-ben, amely a saját leírása szerint nem egyezik meg a becsült értékekkel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. az ismertetés lehetőségét adja meg az ajánlatkérőnek a bontást követően, amennyiben úgy dönt. Egyébként az EKR-ben az irányadó adatot rögzíteni kell, melyről nem feltétlenül szerez az ajánlattevő tudomást. Erre vonatkozik a Kbt. 68. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 8.

Közbeszerzési szerződés tartalma

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Európai Bíróság 2025. június 5-én hozott, rendkívül friss ítéletét megalapozó (C-82/24. sz. Veolia ügy) kérelmet egy vállalkozói konzorcium nyújtotta be a Czajka szennyvíztisztító telep (Lengyelország) korszerűsítésére és bővítésére vonatkozó építési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 8.

Új műszaki táblázat bekérése az értékelési szakaszban

Kérdés: Árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásban 30 termékre kértünk ajánlatot. Az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban rögzítettük, hogy a terméktáblázatban megjelölt típusú termékek mellett elfogadunk azokkal egyenértékű más terméket is. Abban az esetben, ha az ajánlattevő nem az általunk megjelölt, hanem azzal egyenértékű más típusú terméket ajánl meg, a táblázatban fel kell tüntetni az ajánlat tárgyát képező termék pontos típusát, azonosító adatait, melyből ellenőrizhető az előírás szerinti termékkel való egyenértékűség. Előírtuk továbbá, hogy a termékek műszaki adatlapját az ajánlathoz csatolni kell olyan adattartalommal, melyből az ajánlatkérő le tudja ellenőrizni, hogy az adott eszköz megfelel-e a műszaki leírásban foglaltaknak. Mit tehet az ajánlatkérő, ha a műszaki adatlapon közölt adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a megajánlott termékek egyenértékűsége? Hiánypótlásnak és felvilágosításkérésnek van helye ezzel kapcsolatban? Vagy esetleg kiadhatunk egy általunk összeállított műszaki táblázatot a műszaki paraméterek megjelölése mellett, hogy azt töltsék ki az ajánlattevők?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési dokumentumok megfelelő tartalommal történő előkészítése, azaz többek között annak biztosítása, hogy az ajánlattevők megfelelő tartalommal nyújthassák be ajánlataikat, az ajánlatkérő felelősségi körébe tartozik. Az ajánlat benyújtására és az ajánlat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. június 11.

Referencia igazolása

Kérdés: Ajánlattevőként referenciakövetelményt kívánunk igazolni. Az igazolásra felhasználni kívánt keretszerződés nem járt le az ajánlati felhívás feladását megelőzően, azonban ezen keretszerződés keretében teljesítettünk olyan megrendeléseket, amelyek az ajánlati felhívás szerinti követelménynek mindenben megfelelnek, beleértve az időintervallumot is, azaz az ajánlati felhívás feladását megelőzően már teljesítésre kerültek a megrendelések, továbbá a teljesítés kezdő időpontja is megfelelő. A keretszerződés keretében történt részteljesítések felhasználhatók-e a referencia igazolására annak ellenére, hogy a keretszerződés még élő szerződés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szerződés nem keretmegállapodás keretében történik, tehát nem egyedi megrendelésekkel valósul meg abban a formában, hogy az ajánlatkérő elkülönített módon fokozatosan „hívja le” a keretmegállapodásban meghatározott mennyiséget részben vagy egészben. Mivel egy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 7.

Kötelező eredménytelenségi ok

Kérdés: Ajánlatkérőként az ajánlati felhívásunkban előírtuk, hogy alkalmazni fogjuk a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. A közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott, és szeretnénk az egyetlen ajánlatot érvényesnek nyilvánítani, és az eljárást eredményesen lezárni. Mivel a (2) bekezdésben a nem kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, kérdezzük, hogy megtehetjük-e ezt jogszerűen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításának lehetséges okait a Kbt. 75. §-ában találhatjuk. Az (1) bekezdésben a kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, amelyek esetében az ajánlatkérőnek nincsen mérlegelési joga a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 11.
1
2
3
…
73