Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

48 találat a megadott ajánlati felhívás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Hirdetménytartalom meghosszabbítható szerződésnél

Kérdés: Meghosszabbítható szerződésnél milyen hatályt adjon meg az ajánlatkérő a szerződéses adatok rögzítésénél: az alap szerződéses időtartamot, vagy a meghosszabbítás lehetőségével kibővített időtartamot?
Részlet a válaszból: […]beszerzési rendszer időtartama" a valós, eredetileg tervezett időtartamot jelenti, esetleges meghosszabbítás nélkül. A szerződés későbbi meghosszabbíthatóságára az alapidőszakon túl van lehetőség, melynek
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4725

2. találat: Hibás kiírás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszból: […]szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A 88. § tilalmat tartalmaz, miszerint a tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy- az eljárást meghirdető vagy megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, amely torzítja a versenyt, vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen, ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni,- az értékelés szempontjai vagy módszere változzon,- az ajánlatkérő által meghatározott, a 87. § (1) bekezdés szerinti minimumkövetelmények változzanak - a)-c) pontok.A törvény 87. §-a értelmében az ajánlattevők a meghirdetett mennyiség alapján akár dönthetnek úgy is, hogy az olyan nagy mértékű, hogy mégsem indulnak az eljárásban. Amennyiben ez az érték a tárgyalás során csökken, úgy elvi értelemben az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4105

3. találat: Dokumentum szerkezetének megváltoztathatósága keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő katalógust kért be, de a katalógus felépítése változik, és keretmegállapodásos eljárásban vagyunk, akkor van-e lehetőség a katalógus felépítésén változtatni az esetben, amikor az ajánlatkérő újraversenyeztet?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő a 41. § (3) bekezdése alapján kötelezővé teszi az elektronikus kommunikációs eszközök használatát, az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, vagy hogy az ajánlattevőnek elektronikus katalógust kell csatolnia az ajánlatához.A 109. § (3) bekezdése értelmében, ha az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, az ajánlatkérő köteles:- ezt az eljárást megindító felhívásban vagy - ha előzetes tájékoztatót alkalmaz eljárást meghirdető felhívásként - a közvetlen részvételi felhívásban közölni;- a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetni a külön kormányrendelet szerinti, az elektronikus katalógus formátumával, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.A 109. § (5) bekezdésének rendelkezése értelmében ha az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását követően egynél több gazdasági szereplővel keretmegállapodás megkötésére kerül sor, az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy a verseny egyes konkrét közbeszerzések tekintetében való újranyitása frissített katalógusok alapján történjen.A kérdéshez kapcsolódik továbbá a Kbt. 109. §-ának (6) bekezdése, mely szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4054

4. találat: Mennyiségi eltérés helye és módjának meghatározása az ajánlati felhívásban

Kérdés: A (pozitív, illetve negatív irányú) mennyiségi eltérést az ajánlati felhívás mely pontjaiban és milyen formában tudjuk jogszerűen előírni?
Részlet a válaszból: […]bekezdése szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni.A Kbt. 50. § (2) bekezdésének d) pontja a következő szabályt tartalmazza: a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen: ... a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét.Végül a kérdéshez kapcsolódik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3981
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Gazdasági szereplők megjelenése a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A módosított Kbt. 113. §-ának (1) és (2) bekezdésével kapcsolatban kérdezzük, hogy az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen bejelentett, meghívni tervezett gazdasági szereplők, valamint az ezektől a gazdasági szereplőktől független gazdasági szereplők, akik/amelyek "önként" jelentkeztek az eljárásra, tehetnek-e együtt ajánlatot, illetve lehet-e valamely meghívott cég valamely "önként jelentkező" cég alvállalkozója, kapacitásnyújtó szervezete? [A Kbt. 113. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást.]
Részlet a válaszból: […]az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított tizenkét hónapon belül. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat legkésőbb a felhívás megküldésének napján az 57. § rendelkezéseinek megfelelően rendelkezésre bocsátja. Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, illetve nyújthatnak be részvételre jelentkezést, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte. Bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást. Az ajánlatkérő az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések bontásakor ismerteti, hogy mely gazdasági szereplőknek küldte meg saját kezdeményezésére az eljárást megindító felhívást.A fenti rendelkezés szerint tehát valamennyi ajánlattevő, akinek/amelynek az ajánlatkérő eljárást megindító felhívást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3964

6. találat: Ellentmondás az ajánlati felhívás és a dokumentáció között

Kérdés: Ha az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás van, akkor az ajánlati felhívásban foglaltak az irányadók? Ha igen, akkor melyik törvényhely támasztja ezt alá?
Részlet a válaszból: […]dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés.A kérdést nem lehet automatikusan a Kbt. alapján kezelni és a dokumentáció tartalmát figyelmet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3769
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: További gazdasági szereplők meghívásának kötelezettsége nemzeti rezsimben

Kérdés: Ha nemzeti rezsimben három ajánlattevő már eleve jelentkezik a tájékoztató közzétételét követően, akkor minden esetben szükséges még további három ajánlattevő meghívása az eljárásba?
Részlet a válaszból: […]megindító felhívást, valamint mindazoknak a gazdasági szereplőknek, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Ha az eljárás iránt háromnál kevesebb gazdasági szereplő jelezte érdeklődését, vagy egyetlen gazdasági szereplő sem jelezte érdeklődését, abban az esetben is legalább három gazdasági szereplőnek kell felhívást küldeni.Az indokolás azonban az alábbiak szerint fogalmaz.A törvény alapján az érdeklődésüket határidőben jelző gazdasági szereplőket az ajánlatkérő köteles ajánlattételre felhívni, de ezenkívül további, általa választott gazdasági szereplőket (lehetőség szerint kkv-kat) is felhívhat ajánlattételre azzal, hogy összesen legalább három gazdasági szereplőt minden esetben fel kell hívni ajánlattételre.Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3759
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszból: […]szándéknyilatkozatukat az ajánlatkérőnél benyújtották;- az (1) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, a tárgyalást vagy párbeszédet befejezni, a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, ha bizonyítani tudja, hogy az (1) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső, és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania;- a (4) bekezdéstől eltérően az ajánlatkérő az eljárást akkor is eredménytelenné nyilváníthatja, ha az eljárást megindító felhívásban felhívta a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy amennyiben valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény az (1) bekezdésben foglalt határidőt követően bekövetkezik, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja (feltételes közbeszerzés);- feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani - függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére -, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, végül- az eljárás egyéb okból történő eredménytelenné nyilvánítására a 75. §, az eljárás eredményének megküldését követően a szerződéskötési kötelezettségre a 131. § (9) bekezdése alkalmazandó.Az új közbeszerzési törvény 75. §-a részletezi az eredménytelenség okait, melyek között visszautal a fenti 53. § (4)-(6) bekezdéseiben szabályozott lehetőségeire, valamint kiegészíti azokat három további lehetőséggel. Vagy a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege lehet elegendő indok az eredménytelenné nyilvánításhoz, vagy az eljárás tisztaságának, az ajánlattevők, részvételre jelentkezők érdekeit súlyosan sértő cselekményt vagy jogorvoslati eljárást követően áll el az ajánlatkérő az eljárás további lefolytatásától.A fenti lehetőségek közül a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegével kapcsolatban egy olyan konkrét lehetőséget is nevesít a jogszabály, amely az igazolt fedezet alapján teszi lehetővé az eljárás eredménytelenségének automatikus megállapítását. Amennyiben ugyanis az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolja a rendelkezésre álló fedezet összegét, mely alacsonyabb, mint a nyertes ajánlat ellenszolgáltatásának mértéke, úgy nem kötelezhető további tájékoztatás nyújtására az ajánlatkérő.A fentiekben ismertetett 75. § rendelkezése részben kiegészíti egyébiránt az 53. § (4)-(6) bekezdését, amennyiben az ajánlatkérő fedezethiány miatt vált a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné, ennek oka azonban nem a rendelkezésére álló fedezet alacsony volta, hanem a fedezet mértékének csökkenése volt. Ekkor a tájékoztatási kötelezettség előírásával, a döntés okainak közlésével mentesítheti magát jogszerűen az ajánlatkérő, ha az értékelés során csökkent részben vagy egészében a rendelkezésre álló fedezet.A Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha- a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált, vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [53. § (4)-(6) bekezdés];- a (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható, rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel;- valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el;- a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3757

9. találat: Kötelezettségek az ajánlati felhívás visszavonása esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő visszavonja az ajánlattételi felhívást, akkor elegendő, ha erről hirdetményt tesz közzé, vagy külön tájékoztatnia kell a már ismert ajánlattevőket is?
Részlet a válaszból: […]hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás második szakaszában, vagy a versenypárbeszéd párbeszéd vagy ajánlattételi szakaszában (2. és 3. szakasz) kerül sor a visszavonásra. A jogszabály ebben az esetben, amikor már külön feltételekhez köti a visszavonást, jelesül ahhoz, hogy az ajánlatkérő által előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény legyen az indok, ami miatt az ajánlatkérő nem alkalmas a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére. Ekkor azonban az eljárás eredménytelenné nyilvánítása keretében történik a visszavonás, azaz nem kerül sor az ajánlattételi felhívás visszavonására, hanem tájékoztatót tesz közzé az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenségéről az összegezés eljuttatását követően.A közbeszerzési törvény az elmondottak vonatkozásában az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:- az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig visszavonhatja;- ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az (1) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt a visszavonásról hirdetményt kell feladni, és egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél érdeklődésüket jelezték. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre felhívott gazdasági szereplőket;-[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3725

10. találat: Ellentmondó ajánlattételi dokumentumok kezelése

Kérdés: Ha a dokumentáció, az ajánlattételi felhívás és a műszaki leírás egyes részei egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak, van-e hivatalos sorrend arra nézve, hogy elsődlegesen mely dokumentáció az irányadó ebben a helyzetben?
Részlet a válaszból: […]törvénytől. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.A rendelkezés szerint az eljárást megindító felhívás, illetve az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció közötti ellentmondás esetén az eljárást megindító, illetve az ajánlattételi felhívásban foglalt rendelkezés az irányadó, a dokumentáció ezzel ellentétes elemét semmisnek kell tekinteni.Ha a dokumentáción belül van ellentmondás, akkor az ajánlatkérő eldöntheti, hogy melyik rendelkezést tekinti irányadónak, illetve melyiket semmisnek, és erről az ajánlattevőket tájékoztatja.Amennyiben az ellentmondás az ajánlattételi felhívás, a közbeszerzési műszaki leírás egyes részei között áll fenn, a megoldás attól függ, hogy az ajánlatkérő hol adta meg a műszaki leírást: az eljárást megindító felhívásban, vagy a dokumentációban.Amennyiben a felhívásban, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3696
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 48 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést