Többváltozatú ajánlat érvényessége

Kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyek alapján az ún. alternatív ajánlatok egyes változatai érvényesnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 198. §-ának (1) bekezdése adja meg a választ. E szerint a többváltozatú (alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Alternatív ajánlattétel lehetősége

Kérdés: Melyek a feltételei az alternatív ajánlat előterjesztésének? Az eljárás folyamán van-e lehetősége az ajánlattevőnek arra, hogy az eredeti ajánlata mellett egy másik variációt is előterjesszen?
Részlet a válaszából: […] Alternatív (többváltozatú) ajánlat megtételére kizárólag abban az esetben van lehetőségük az ajánlattevőknek, ha azt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában lehetővé tette. A tárgyalások folyamán nincs lehetősége az ajánlattevőnek arra, hogy az eredeti ajánlatának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Eljárás postai szolgáltatás késedelme esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlati felhívás a posta késedelmes teljesítése miatt olyan késedelemmel érkezik meg az ajánlattevőkhöz, amely miatt az ajánlattételi határidő már nem elegendő a megfelelő ajánlattételhez?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 121. §-ának (1) bekezdése megengedi az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthassa, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Előnyben részesítés a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent a Kbt. értelmezésében az ún. előnyben részesítés? Mely közbeszerzési tárgy vonatkozásában van lehetősége az ajánlatkérőnek erre?
Részlet a válaszából: […] Az előnyben részesítés intézményét a Kbt.-nek az uniós rezsimre vonatkozó szabályok között található 199. §-a határozza meg.Az említett előírás szerint árubeszerzés esetében, ha a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Tárgyalási módszer többfordulós eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy egy többfordulós eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel az egyes fordulókban külön-külön tárgyal, és csak az utolsó fordulóban tárgyal egyszerre valamennyi ajánlattevővel?
Részlet a válaszából: […] Ennek nincs akadálya, a módszer alkalmazását értelmezésünkben nem tiltja a Kbt. Azonban az eljárás kizárólag akkor törvényes, ha az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nyilvánvalóvá tette az általa alkalmazni kívánt tárgyalási módot.(Felhívjuk a figyelmet arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Kötelezés cégalapításra

Kérdés: Az új Kbt. szerint az ajánlatkérő hirdetményében előírhatja-e kötelezettségként az ajánlattevők számára gazdasági társaság alapítását?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 52. §-a értelmében több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot, azonban az ajánlatkérőnek nincs lehetősége arra, hogy magát az ajánlattételt gazdasági társaság vagy más meghatározott jogi személy alapításához kösse. Ha azonban a nyertesek ún. közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Pótmunkák megrendelése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban van-e lehetőség arra, hogy a pótmunkákról is rendelkezzen az ajánlatkérő, vagy pótmunkák esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás módosítása, kiegészítése, esetleg új eljárás kiírása szükséges?
Részlet a válaszából: […] A közösségi és a nemzeti rezsimben, amennyiben a pótmunka értéke nem éri el a közbeszerzés értékének 50 százalékát, a pótmunkákra hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható – természetesen csak akkor, ha annak feltételei fennállnak. Új eljárást nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ún. lényeges változtatás a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem határozza meg, hogy mit jelent a lényeges változtatás fogalma a közbeszerzési eljárásban. Lényeges változtatás-e a pontozásos rendszer, illetve a részszempontok módosítása? Milyen eljárást kell követnie az ajánlatkérőnek, ha a felhívás és a dokumentáció feltételei lényegesen változtak (ugyanis ilyenkor nem alkalmazhatja a tárgyalásos eljárást)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell adnia az ajánlatok bírálati szempontjait, ezek egyike lehet az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása is. Ehhez kapcsolódik a részszempontok megadása, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
1
…
67
68
69
…
72