50 talált állásfoglalás az ajánlati rész kifejezésre

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?

Kérdés: Lehet-e hiánypótlás tárgya az ajánlat hibásan benyújtott része?

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?

Kérdés: Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?

Kérdés: Nemzeti értékhatár feletti közbeszerzés ajánlati/részvételi felhívásának II.1.9 pontjában lehetőséget biztosítottunk a részekre történő ajánlattételre. Ezután el kell döntenünk, hogy az ajánlatokat egy részre, több részre vagy valamennyi részre lehet-e benyújtani. Kérdésünk az, hogy mi a különbség a több részre és a valamennyi részre történő ajánlattétel között? Két részfeladat esetében melyiket kell megjelölni?

Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?

Kérdés: Milyen speciális szabályok vonatkoznak a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások közbeszerzési eljárásaira?

Kérdés: A 15/2004. IM rendelet 2. számú mellékletében adott minta (ajánlati/részvételi felhívás) IV. 2. pontjában a bírálati szempontok meghatározásánál nem kell a súlyszámokat megadni. Nem ellentétes ez a Kbt. 57. §-ának (1) és különösen (5) bekezdésében foglaltakkal?

Kérdés: Építési beruházás esetén a lebonyolítót közbeszerzési eljárásban választják ki. A beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése. Ebben az eljárásban is alkalmazni kell a 162/2004. Korm. rendelet 5-6. §-aiban meghatározottakat?