Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott ajánlatkérők feladatai tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszból: […]háríthatja például egy szoftverre még abban az esetben sem, ha egy informatikai platformon, nem pedig papíralapon folyik az eljárás. Kifejezett jogszabályi előírás hiányában az elektronikus közbeszerzésekben is a részajánlat tartalma alapján kell megítélni azt, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának mely elemére tette meg az ajánlatát, az ajánlati kötöttség kizárólag az ajánlati tartalomra állhat be. Nem elfogadható tehát a kérelmező állítása, mely szerint pusztán az a tény, hogy az Extremplast Bt. a 3. részre kialakított felületre töltötte fel a részajánlatát, azt eredményezi, hogy nem nyújtott be ajánlatot a 4. részben meghirdetett alapanyag-előkészítő gépek szállítására.Az ügyben nem hivatkozott, de érdekes a 98/2019. számú jogeset, melyben a kérelmező elektronikus úton, az előírt határidőben, az EKR-ben az eljárásra létrehozott azonosító számú felületre feltöltötte a hiánypótló dokumentumát, amely a 2. rész vonatkozásában előírt hiánypótlási felhívásra is tartalmazott adatokat.Ebben az ügyben szintén az EKR-rendeletre hivatkozik a jogorvoslati fórum, melynek 10. § (1) bekezdése szerint ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában.Hasonlóképpen az előző ügyhöz, a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos jogszabályi előírásokat áttekintve megállapította, hogy a jogalkotó a hiánypótlás jogintézményére, több részre kiírt közbeszerzések adta specifikumokra nézve nem határozott meg az elektronikus út alkalmazása miatt eltérő különös szabályokat. Ennélfogva, amennyiben a kérelmező a hiánypótlását elektronikus úton, az EKR-be feltölti, azt az ajánlatkérő köteles tartalmában megvizsgálni. Nem hagyhatja figyelmen kívül pusztán amiatt, mert a részajánlathoz benyújtott dokumentumok között nem naplózott az informatikai rendszer "hiánypótlás teljesítése" cselekményt, függetlenül egy másik részhez feltöltött dokumentum vonatkozó tartalmától. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérőnek azon hivatkozását, mely szerint a felhasználói kézikönyvekben kiolvasható útmutatás szerint az EKR logikailag és technikailag az "ajánlat összeállítása" cselekményt és a "hiánypótlás összeállítása" cselekményt azonos módon, azonos elv szerint kezeli. Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát a jogszabályokban előírtaknak megfelelően köteles elvégezni, a benyújtott dokumentumokat köteles mind formailag, mind tartalmilag megvizsgálni, döntést hozni arról, hogy a kérelmező teljesítette-e a hiánypótlását. A dokumentumok tartalmi vizsgálatát, a bírálatot az ajánlatkérőnek kell elvégeznie, feladatát nem szűkítheti technikai szempontok alapján, a felelősségét nem háríthatja például egy szoftverre még abban az esetben sem, ha egy informatikai platformon, nem pedig papíralapon folyik az eljárás.A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelennek a 2. részre benyújtott kérelmezői ajánlatot anélkül, hogy a 2019. február 12-én megadott hiánypótlás e részre vonatkozó tartalmát érdemben vizsgálta volna, és ezzel megsértette a Kbt. 69. §-ának (1) bekezdését. Pusztán annak a ténynek, hogy az ajánlattevő a dokumentumot csak az 1. részhez töltötte fel, nincs kihatása érdemben a 2. részre benyújtott ajánlat érvényességére, mivel e tény sem jogszabályi előírásba, sem egyéb közbeszerzési dokumentumba nem ütközik. Ennélfogva a hiánypótlás 2. részre vonatkozó tartalmának vizsgálata jogszerűen nem volt mellőzhető.A Döntőbizottság döntésében megjegyzi ugyanakkor, hogy semmiképpen sem összeegyeztethető a jóhiszemű és tisztességes eljárás alapelvi követelményével az olyan ajánlatkérői magatartás, amelyben közömbösen hallgat, és nem figyelmezteti az ajánlattevőt, hogy a hiánypótlási határidő letelte előtt két nappal az egyik részhez feltöltött, de tartalmában mindkét részre címzett hiánypótlását biztosan nem fogja figyelembe venni a másik részben, ha nem tölti fel ahhoz is. Megvárja, amíg eltelik a hiánypótlási határidő, majd megállapítja, hogy a hiánypótlást nem teljesítették, és érvénytelenné nyilvánítja a részajánlatot. A Döntőbizottság kizárólag amiatt mellőzte az alapelvi jogsértés megállapítását is, mert függetlenül az ajánlatkérői közrehatástól, a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősül, az ajánlatkérő e magatartása nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét.A fenti két jogeset tehát valóban átjárhatóságot biztosít az egyes részek között, és lehetővé teszi más részekhez feltöltött tartalmak figyelembevételét. A két jogesetben a jogorvoslati fórum szóhasználata is hasonló, vélhetően a korábbi döntés alapján született a kérdésben is jelzett döntés.Véleményünk szerint ugyanakkor az egyes részek függetlenek egymástól, és az ajánlatkérőtől nem elvárható, hogy más részekhez feltöltött dokumentumok helyét keresve más részekhez kösse azokat. Ilyen értelemben az a következtetés is levonható lenne, hogy minden egyes részhez feltöltött nyilatkozat releváns a többi rész esetében is, mely az ajánlattevő kifejezett nyilatkozata hiányában biztosan nem állapítható meg. Nem elegendő az az érv, mely szerint az egyes részhez feltöltött adattartalom egyértelműen más részhez köthető. Mivel az egyes részekre külön-külön kell benyújtani a dokumentumokat, megnyitni az egyes eljárási cselekményeket, így az ajánlattevő akaratát vagy esetleges elkövetett hibáját sem lehet feltétlenül abból eredeztetni, hogy másként gondolta az ajánlatát. A hiánypótlás hasonló értelmezése, illetőleg az ajánlat értékelése folyamatának ilyen irányú kiterjesztése hiányzik a Kbt.-ből.Amennyiben kifejezetten a részekhez kapcsolódó jogszabályi előírásokat vesszük sorra, úgy az ajánlati biztosítékot részenként kell előírni, továbbá az egyes részek becsült értékét, tárgyát, mennyiségét. Sőt a Kbt. 61. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő korlátozza az egyes részekre történő jelentkezést. Amennyiben az egyes részek közötti átjárhatóságot adottságként kezeljük, úgy az ajánlattétel során nem irányadó a benyújtott dokumentum, kitöltött űrlap, hiszen amennyiben hiánypótlási helyzetben minden más rész tartalmát is vizsgálni kell egy adott részhez kapcsolódóan, abban az esetben az ajánlatkérő dönti el, hogy valójában mit kívánt az ajánlattevő hiánypótolni, és mely részek vonatkozásában. Ezt a szabadságot az értékelés során nem kapja meg az ajánlatkérő a Kbt. szerint, hiszen minden benyújtott dokumentum az adott részhez igazolja, hogy az ajánlattevő valóban azt a nyilatkozatot kívánta tenni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4393

2. találat: Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszból: […]lehetővé. Az alapelvek egésze áthatja a Kbt.-t, azonban azok szerepe csak akkor alkalmazandó, ha a tételes rendelkezések között nincs attól eltérő rendelkezés. A vizsgált esetben a Kbt. egyértelműen fogalmaz, az ajánlatkérőnek felvilágosítást kell kérnie a nem egyértelmű ajánlati tartalmi elemekről, mivel csak így érvényesülhet az eljárás átláthatósága és a verseny tisztasága. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatához tartozó felolvasólap ellentmondást és hiányt tartalmazott, melyet az ajánlatkérő az eljárása során egyetlen kérdéssel sem tisztázott. Arra is rámutat a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő azt követően sem tett fel tisztázó kérdést, hogy a nyertes ajánlattevő utóbb benyújtott .pdf formátumú felolvasólapja és az eredeti ajánlati felolvasólap között ellenmondás van, illetőleg az ajánlattevő magyarázatot sem fűzött hozzá. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárása során nem tisztázta a nyertes ajánlattevő értékelésre kerülő ajánlati elemeit, ezzel megsértette a Kbt. 71. § (1) bekezdését."A jogorvoslati fórum fentiek alapján az alábbi jogsérelmet állapította meg. Egyrészt érdekes módon a Kbt. szabályaitól való általános eltérést, és így áttételesen alapelvi sérelmet, valamint a hiánypótlási szabályok megsértését emelte ki, és bírságot szabott ki.A Kbt. 2. §-ának (7) bekezdése alapján a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4358

3. találat: Ajánlatkérő általi dokumentum-küldés igazolása

Kérdés: Milyen módon kell az ajánlatkérőnek igazolnia, hogy megküldte az ajánlattevők részére a Kbt.-szerinti dokumentumokat? Elegendő, ha csak magát a megküldést igazolja - például e-mail vagy telefax igénybevétele esetén?
Részlet a válaszból: […]kapcsolatban van azzal, hogy az írásbeliség biztosításához milyen egyéb feltételek biztosítását teszi szükségessé a szabályozás annak érdekében, hogy a küldés és annak nem változó tartalma igazolható legyen.A 257/2007. kormányrendelet 3. §-a két feltétel biztosítását teszi szükségessé, a megváltoztathatatlanságot és a letagadhatatlanságot. Tehát mind a küldő fél azonosítását, mind a küldött információ azonosságát igazolni kell. Ehhez vagy elektronikus aláírásra, vagy a fentieket biztosító informatikai megoldásra van szükség.A kormányrendelet 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy az ajánlatkérő az elektronikus cselekmények gyakorlása, az elektronikus árlejtés során különösen a következőket köteles biztosítani: ... a kapcsolattartást, valamint az információk továbbítását, cseréjét és tárolását oly módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok változatlan továbbítását, illetve a dokumentumok megváltoztathatatlanságát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3428

4. találat: Ajánlat dokumentációnak nem megfelelő feliratozása

Kérdés: Ha nem a dokumentációnak megfelelő feliratozással érkezett az ajánlat, az ajánlattételi határidő előtt felbonthatjuk? Kell-e értesítenünk az ajánlattevőt, ha még lenne ideje a javításra?
Részlet a válaszból: […]értelmében az ajánlattevő felelőssége, hogy ajánlatát a felhívás és a dokumentáció előírásainak megfelelően nyújtsa be. Ugyanakkor arra hivatkozással, hogy az ajánlat feliratozása nem megfelelő, nem lehet az ajánlat érvénytelenségét kimondani.Erre tekintettel, amennyiben a benyújtott ajánlat feliratozásából megállapítható, hogy az ajánlattevő melyik eljárásra nyújtotta be azt, e körben - véleményünk szerint - nem szükséges az ajánlatkérőnek intézkednie, legfeljebb a bontási jegyzőkönyvben célszerű a feliratozási pontatlanságot rögzíteni.Abban az esetben viszont, ha az ajánlat feliratozása alapján az ajánlatkérő nem tudja megállapítani, hogy az ajánlattevő melyik eljárásban kívánja benyújtani az ajánlatot, az ajánlattételi határidő lejárta előtt tájékoztathatja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3336

5. találat: Közhiteles nyilvántartások ajánlatkérő általi ellenőrzése nemzeti eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásban a kizáró okokról csak nyilatkoznia kell az ajánlattevőnek - kivéve: 56. § (1) bekezdés kc) alpont -, tehát nemzeti eljárásban csak az ajánlattevők nyilatkozatait kell megnéznie az ajánlatkérőnek, avagy szükséges NAV- és az OMMF elektronikus nyilvántartások ellenőrzése is? (Merthogy azt kifejezetten az uniós beszerzésekre elemzi a kormányrendelet.)
Részlet a válaszból: […]rendelkezés szerint a Kbt. Harmadik része alapján, azaz a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőnek, valamint a részvételre jelentkezőnek "nyilatkozatot kell benyújtania, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, az 56. § (1) bekezdés kc) pontját a 2. § i) pont ib) alpontja és a 4. § f) pont fc) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia".Miután a rendelkezés szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3131

6. találat: Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb - általános - teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszból: […]felhívást megjelentetnie a Kbt., a 15/2004. IM rendelet, valamint a 34/2004. Korm. rendelet alapján. Az ajánlattételi szakaszban is vannak feladatai az ajánlatkérőnek. A Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról - azaz, ha az ajánlat azért érvénytelen, mert: azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be; az ajánlattevő nem, illetve nem az előírások szerint bocsátotta rendelkezésre a biztosítékot, az ajánlattevő, avagy alvállalkozója nem felelt meg a Kbt. szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek, az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját kizárták az eljárásból; az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozója nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; egyéb módon nem felel meg a felhívásban és a dokumentációban, illetve a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, illetve lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz -, valamint ezek indokáról, mégpedig az erről hozott döntést követő öt napon belül. Fontos kötelezettség, miszerint az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott (15/2004. IM rendelet) minta szerint írásbeli összegezést kell készítenie az ajánlatokról. Az ajánlatok elbírálása körében a Kbt. 94. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (ez a folyamat együttesen az eredményhirdetés). Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni. A teljesség kedvéért jegyezzük csak meg, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van az eredményhirdetés időpontjának utólagos módosítására is. Az eredményhirdetést követően - a Kbt. 97. §-a alapján - az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül - figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is. Az eredményhirdetés után az ajánlatkérőnek további kötelezettsége van, ugyanis a Kbt. 98. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 174
Kapcsolódó tárgyszavak: