Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott ajánlatok bontása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszból: […]elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne az ajánlatkérő részéről, amely általában nem áll az ajánlatkérők rendelkezésére;- az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában);- az EKR üzemeltetője által - a honlapján - közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben vagy egészében tartósan nem tudja biztosítani a Kbt.-nek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást; vagy- az EKR több napon keresztül fennálló üzemzavara [22. § (2) bekezdés] miatt a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt nem lenne megvalósítható - a)-f) pontok.Az a)-d) pontok esetében olyan technikai oka van az EKR megkerülésének, ami miatt eleve nincs lehetőség az utólagos feltöltésre sem a technikai problémával érintett dokumentumok vonatkozásában. Erre utal a kormányrendelet 3. §-ának (2) bekezdése, mely szerint azonban minden más eljárási dokumentumot fel kell tölteni az eljárás során, tehát a kommunikációs cselekmények a hirdetmény közzétételétől az összegezés eljuttatásáig az EKR-ben kell, hogy készüljenek, feltöltésre kerüljenek.A fentiekben hivatkozott 3. § (2) bekezdésének rendelkezése a következők szerint szól: az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben fel kell tüntetnie, hogy milyen okból volt szükséges az elektronikus úttól eltérő kommunikáció használata. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás mellőzése kizárólag azon dokumentumok, illetve az ajánlat azon része tekintetében megengedett, amelynek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti okok fennállnak. Az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzése az (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha az (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik.A 3. § (1) bekezdésének e) és f) pontjai azonban olyan esetekről szólnak, amelyek valamilyen üzemeltetési problémából, üzemzavarból adódnak, melynek hiányában az EKR-ben le lehetne bonyolítani az eljárást. Erre utal a 3. § (3) bekezdése, mely esetben az eredményről szóló tájékoztató közzétételét az a) pont szerint vagy az EKR-ben, vagy egyéb módon szükséges nyilvánosan közzétenni. Továbbá a Kbt. 43. § (1) bekezdés a)-f) pontjainak megfelelően az EKR-ben az EKR kormányrendelet 3. § (3) és (4) bekezdései szerint. Ez utóbbi esetben pontatlan a megfogalmazás, hiszen pontosan úgy kell a közzétételt intézni, ahogyan azt az EKR. kormányrendelet 7. §-ának (3)-(4) bekezdései előírják, melyek vegyesen teszik szükségessé az EKR-ben és a CORE-ban (szerződéstár) való közzétételt. A statisztikai célú adatrögzítést is el kell végezni az EKR kormányrendelet 8. §-a szerint, valamint amennyiben erre nem, vagy csak részben nyílt lehetőség, úgy az eljárás teljes iratanyagát rögzíteni kell.A kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján, ha az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzését az (1) bekezdés e)-f) pontja indokolja, az ajánlatkérő ez esetekben is köteles- a Kbt. 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatóra vonatkozó űrlapot az EKR-ben kitölteni, és - amennyiben az a hirdetmény feladásának időpontjában lehetséges - az EKR-en keresztül, vagy - ha az üzemzavar [22. § (2) bekezdés] miatt nem lehetséges - a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4242
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Ajánlatok bontásának nyilvánossága az EKR-ben

Kérdés: Az elektronikus bontás ugyanúgy nyilvános lesz, mint az iratbetekintés, vagy csak nyilvánossá tehető az ajánlatkérő által?
Részlet a válaszból: […]alapján generálja a rendszer. Ebben az esetben is van lehetőség a bontást megalapozó iratok megtekintésére iratbetekintés keretében az összegezés közzétételét követően, de maga a bontás az ajánlattevők jelenléte nélkül történik.A kormányrendelet 15. §-ának (4) bekezdése alapján az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.Az (5) bekezdés értelmében az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4167

3. találat: Tájékoztatás az ajánlatok felbontásáról

Kérdés: Kötelező-e külön meghívó küldése a bontásra akkor, ha az ajánlati felhívásban a bontás helye és ideje szerepel?
Részlet a válaszból: […]meghívó kiküldésére nincs szükség a bontáson való megjelenés érdekében.Ha tárgyalásos eljárás esetében a végső ajánlatok bontásáról van szó, akkor arról mindenképpen külön kell tájékoztatni az ajánlattevőket, hiszen sokszor
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3730
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Bontáson készült okiratok

Kérdés: Ha a bontáson nem jelenik meg senki, akkor az ajánlatkérőnek kell-e jegyzőkönyvet készítenie? Ha igen, milyen tartalommal?
Részlet a válaszból: […]jegyzőkönyvben kell rögzítenie, mintha azon az ajánlattevők képviselői is megjelentek volna.Először is jelenléti ívet kell készíteni a résztvevőkről, akik aláírásukkal hitelesítik a jelenléti ívet.A bontás megkezdésekor ismertetni kell, hogy ki az ajánlatkérő, és milyen tárgyban, milyen számon indított közbeszerzési eljárásban kerül sor a bontásra, és be kell mutatni azt is, hogy hány ajánlat (ajánlatot tartalmazó doboz, csomag, boríték stb.) érkezett.Az ajánlatok felbontásának megkezdése előtt közvetlenül ismertetni kell a közbeszerzés - a Kbt. 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, részajánlattétel biztosítása esetén részenként.Ezt követően egyenként, az ajánlatok benyújtásának sorrendjében kell a benyújtott ajánlatokat felbontani. Rögzíteni kell, hogy az ajánlat zárt-e, illetve hány példányban (például egy papíralapú és egy elektronikus) került benyújtásra.Ismertetni, illetve a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a felbontott ajánlat ajánlattevőjének nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3712
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Bontás megkezdése, jelenlét a bontáson

Kérdés: Az ajánlatok bontását az ajánlatételi határidő lejártakor meg kell kezdeni, vagy van arra lehetőségünk, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően határozzuk meg a bontás időpontját? Megtehetjük-e, hogy a bontásról kizárjuk a Kbt. szerinti személyek jelenlétét?
Részlet a válaszból: […]az ajánlatkérő az ajánlatok - tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok - bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés - a 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, részajánlattétel biztosítása esetén részenként. Ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlattevő tett ajánlatot, és végleges ajánlat írásbeli benyújtása a 92. § (7) bekezdése alapján nem kötelező, akkor a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét - részajánlattétel biztosítása esetén részenként - az utolsó tárgyalás alkalmával azt követően kell ismertetnie, hogy az ajánlattevő megtette végleges ajánlatát. E bekezdés rendelkezései nem zárják ki, hogy a becsült értékre és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegére vonatkozó adatokat az ajánlatkérő az e bekezdésben foglalt időpontokat megelőzően is az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők rendelkezésére bocsássa;- a részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét) - (1)-(5) bekezdések.A rendelkezések kimondják, hogy az ajánlatok bontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában meg kell kezdeni. Ez azt jelenti, ha az ajánlati felhívásban az ajánlatok benyújtási határidejét például 2014. augusztus 12. 10 órában állapította meg az ajánlatkérő, akkor a bontást a megjelölt napon pontosan 10 órakor meg kell kezdeni. Ugyanis minden ajánlat, ami 10 óra után érkezik, elkésettnek minősül, és a Kbt. 74. § (1) bekezdésének a) pontja szerint érvénytelenek kell minősíteni.A kérdéshez tartozik, hogy a Kbt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3494
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Bbontás időpontjának meghatározása

Kérdés: A bontás időpontjának feltétlenül meg kell egyeznie az ajánlatok benyújtásának határidejével?
Részlet a válaszból: […]"bevárására" és a bontás későbbi megtartására. Mindez jogbizonytalanságot keletkeztet, melyet a magyar jogszabályi környezet nem enged meg.A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlatot vagy részvételi jelentkezést felbontják.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3429
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Fedezet felemelése az ajánlatok bontását követően

Kérdés: Mi az eljárás abban az esetben, ha a végleges ajánlatok bontásának megkezdésekor ismertetett szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet alacsonyabb, mint az ajánlattevők által ajánlott ár? Van-e és ha igen, mi a mód arra, hogy az ajánlatkérőnek ne kelljen eredménytelennek nyilvánítania az eljárást?
Részlet a válaszból: […]ajánlatok nem tekinthetők érvénytelennek aránytalanul alacsony ár miatt, az ajánlatkérőnek lehetősége van pótfedezetet biztosítani, következésképpen
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3313
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Ajánlatok bontásának megkezdése

Kérdés: A kiírásban szerepel az ajánlattételi határidő. A hirdetményben csak a bontás megkezdésének a helye szerepel, az időpontja nem, továbbá hogy az ajánlatok a bontás megkezdését megelőzően is leadhatók érkeztetés céljából. Ez jogszerű? Van olyan szabály, hogy mikor kell elkezdeni az ajánlatok bontását? (Mert ha nincs, akkor a fenti eljárással az elkésett ajánlatok is részt vesznek/vehetnek a tenderen.)
Részlet a válaszból: […]vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat vagy részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül - Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése.Az ajánlatokat ugyanakkor nem kötelező a bontást megelőzően közvetlenül benyújtani, amennyiben korábban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3161
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Elektronikus bontás folyamata

Kérdés: Az elektronikus bontás hogyan zajlik?
Részlet a válaszból: […]ajánlat ismertetését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen a 70. § (8) bekezdése szerinti iratba; - ha az ajánlat eredeti példánya nincs összefűzve, illetőleg nem a 70/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti módon, vagy az ajánlati felhívásban a 70. § (1) bekezdése alapján előírt módon van összefűzve, akkor - ha az érintett ajánlattevő a bontáson jelen van - az ajánlatkérő felhívására, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott anyagokkal elvégzi vagy kiegészíti az ajánlat összefűzését, ha nincs jelen, akkor az ajánlatkérő két képviselője az ajánlat eredeti példányát a bontáson a 70/A. § (1) bekezdés a) pontja vagy az ajánlati felhívás szerint összefűzi, vagy az összefűzést kiegészíti, azzal az eltéréssel, hogy a matricát az ajánlatkérő jogosult lepecsételni, illetőleg aláírni. Ha az ajánlatok közül az eredeti példány nincs megjelölve, egy tetszőleges példányt kell az "eredeti" megjelöléssel ellátni és - adott esetben - megfelelően összefűzni; - a nem elektronikusan beadott ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek; - ha a Kbt. 20. § (1) bekezdésére tekintettel a közbeszerzési eljárásban az ajánlatokat elektronikusan adták be, akkor azok bontását elektronikusan végzi az ajánlatkérő. Ebben az esetben a jelen paragrafus (2) bekezdése nem alkalmazandó, a (3) bekezdés szerinti adatokat pedig a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan kell - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé tenni, továbbá a (2) bekezdés szerinti egyéb személyek részére elérhetővé tenni akkor, ha ők legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt az adatokhoz hozzáférést kértek az ajánlatkérőtől - (1)-(7) bekezdések. Fentiek szerinti elektronikus bontás tehát egységes a fizikailag történő bontási eljárással, annyi különbséggel, hogy a papíralapon beérkező ajánlatok esetében az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldenie az összes ajánlattevőnek. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2594
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő, jogorvoslati kérelmet nyújt be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A kérelemben megjelöli a vitatott ajánlatkérői intézkedést, döntést, és azt, hogy szerinte mit kellett volna tennie, továbbá milyen jogszabályi rendelkezést sértett az ajánlatkérő, és ez ellen milyen döntést kér a jogorvoslati szervtől. Célszerű, ha közbeszerzési és jogorvoslati kérdésekben jártas szakemberhez fordul, lehet ez hivatalos közbeszerzési tanácsadó, vagy közbeszerzésre szakosodott jogtanácsos, ügyvéd. Fontos tudni, hogy közbeszerzési eljárásban, legyen az nyílt eljárás, vagy kisebb értékű egyszerű eljárás, ahhoz, hogy valaki nyerhessen, érvényes ajánlatot kell benyújtania. Az ajánlat érvényességéhez pedig több - törvényben és egyéb kapcsolódó jogszabályokban elő­írt - érvényességi feltételt kell teljesíteni. A "sajtpapírra" írt ajánlat, még ha a legalacsonyabb összegű is volt, nyilvánvalóan nem lehetett elegendő az érvényességhez, hiszen vannak olyan kötelező dokumentumok, igazolások, nyilatkozatok, amelyeket minden esetben csatolni kell az ajánlathoz, például az alkalmasságot vagy a közbeszerzési kizáró okok fenn nem állását igazolók. A kötelező igazolások hiányában az ajánlat nem érvényes, nem lehet elbírálni, és így nem is nyerhet az ilyen ajánlatot beadó ajánlattevő. Hiánypótlási eljárásban, a hiányzó iratok utólagos pótlásával azonban az érvényességhez szükséges iratok, dokumentumok, igazolások bekérhetők és benyújthatók, és ezáltal az ajánlat érvényessé és értékelhetővé tehető. Az óvodára vonatkozó eljárás vélhetően tárgyalásos eljárást jelent. Tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő dönti el a tárgyalási szabályokat a törvényi keretek között, választhatja azt, hogy egyenként tárgyal, de választhatja a minden ajánlattevő közös részvételével zajló tárgyalást is. Ez utóbbira azonban nem lehet kötelezni. Tárgyalásos eljárás esetén három kiemelt garanciális szabályt kell az ajánlatkérőnek betartania. Az első fontos garanciális szabály, hogy "egyenlő bánásmódot" kell biztosítani a tárgyaló partnerek számára. Ez a rendelkezés nem engedi meg, hogy az ajánlatkérő egyes, számára szimpatikus ajánlattevőket előnyben, míg másokat hátrányban részesítsen például azáltal, hogy nem ugyanazt a tájékoztatást adja a szereplőknek. Az ilyen ajánlatkérői magatartás súlyosan sérti nemcsak az egyenlő bánásmódra vonatkozó konkrét rendelkezést, hanem az esélyegyenlőségre és a verseny[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2590
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést