Hirdetményminták egyszerű eljárásban közvetlen felhívás és közzététellel induló eljárás esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő közvetlenül küldte meg azajánlattételi felhívást, úgy a törvényben találhatóak azok a kötelező elemek,amelyeket szerepeltetni kell a felhívásban. A Kbt. 299. §-ának (3) bekezdéseennek kapcsán az alábbiakat írja elő.Az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Tárgyalási szabályok, ha az ajánlatok anyagi fedezet szempontjából nem megfelelőek

Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. gyakorlatilag leírja e sajátos tárgyalási lehetőségszabályait, amelyek a következők.Az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően tárgyalást kezdeményezhet akkor, ha– egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

A Kbt. 90. §-ának alkalmazása egyszerű eljárásrendben

Kérdés: Egyszerű eljárásrendben alkalmazható-e a Kbt. 90. §-a (azonos ár, közjegyző, sorsolás)? (A Kbt. 300. §-a ugyanis nem hivatkozik vissza erre a rendelkezésre.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 300. §-ának (6) bekezdése szerint azegyszerű közbeszerzési eljárásban – az eljárás megindítására a 48. § (2)–(3) bekezdése; – az ajánlattételi felhívásra az 52. §; – a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; – a bírálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Elírás megítélése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A szakmai táblázatban a megnevezés elírása a kiírt megnevezéshez képest kizáró okként működik-e?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben csak értelemzavaró hibáról, elírásról van szó, ésa táblázat tartalmában nem vezet félreértéshez (például a kötelező elemekfelcserélése és hibás adatok közlése), és a táblázat tartalmát ígygyakorlatilag nem érinti a téves megfogalmazás (például okleveles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás lefolytatásának új szabályai a közbeszerzésitörvény 300. §-ában találhatók. Ennek értelmében egyszerűsödött az ún. "háromajánlattevős" modell. Az említett jogszabályhely (1) bekezdése szerint ha nemnyújtott be legalább három ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz – véleményünk szerint – a Kbt. következőelőírásainak összevetésével adható meg.A Kbt. 8. §-ának (1)–(3) bekezdései a következők szerintrendelkeznek: a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági kritériumokat, valamint a bírálatiszempontokat az ajánlatkérő egyaránt az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni.A bírálati szempontok vonatkozásában a Kbt. a következőszabályokat tartalmazza.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – mint azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyszerű eljárást szabályozó 299. §-ának (4)bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a kizáróokokat is meghatározhatja. Ebben az esetben kizárólag a 60-62. §-ban foglaltkizáró okokat lehet előírni. A Kbt. 60-62. §-a a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 85. §-a lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejűértesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáróokokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
1
12
13
14
16