Eredményhirdetés határideje

Kérdés: Tárgyalásos eljárásnál is érvényes a régi Kbt. 94. §-a az eredményhirdetéssel kapcsolatban, miszerint az ajánlattételi bontás után 30, illetve 60 nappal kell az eredményt kihirdetni? Vagy az utolsó tárgyalás után kell számolni a 30, illetve 60 napot? Változott ez az új törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] Az új törvényben már nincs szó eredményhirdetésről, hanem az összegezés eljuttatása helyettesíti a korábbi eredményhirdetést. Erre továbbra is fennáll a kérdésben jelzett, ún. 30/60-as szabály, azaz ennyi idő áll az ajánlatkérő rendelkezésére az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása előzetes vitarendezési kérelemre

Kérdés: Előzetes vitarendezési kérelmet követően van-e arra lehetőség, hogy az addig érvényesnek minősített ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánítsa?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes vitarendezési eljárás lényege, hogy az eljárásban a kérelmező vitathatja az ajánlatkérő bármely eljárási cselekményét, bármely eljárási dokumentum tartalmát vagy az írásbeli összegezést, ha megítélése szerint azok jogsértőek. A vitarendezési eljárás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Aránytalanul alacsony ár kezelése elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Még nem tartunk az árlejtés szakaszában, most volt a bontás, ahol az egyik ár a fedezethez képest aránytalanul alacsonynak tekinthető. Elvileg, mivel nyílt eljárásról van szó (nem tárgyalásos), már most, az érvényesség megállapításához kell kérni indokolást (annak ellenére, hogy az elektronikus árlejtés lehetősége benne van a hirdetményben). Jól gondoljuk? Az elektronikus árlejtésben ez hogyan alakul? Ha ez a legalacsonyabb árú ajánlat (ha érvényes ajánlatot nyújt be, azaz az indokolása elfogadható), az elektronikus árlejtésben automatikusan aránytalanul alacsony árat ad az azt benyújtó, hiszen csak az eredeti alacsony árát indokolta meg. És általánosságban: az aránytalanul alacsony árat – ha az árlejtés szakaszban ad valaki először alacsony árat – hogyan kell kezelni? (A rendelet semmit nem tartalmaz erről, a dokumentáció sem.)
Részlet a válaszából: […]  A félreértés az elektronikus árlejtéssel kapcsolatosszabályok és az aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabály összhangjánakhiányából adódik. Az árlejtést a törvény úgy pozicionálja, hogy annak azértékelés szakaszában kell megtörténnie, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Ajánlatmódosítás végső ajánlati ár és megajánlott darabszám változatlansága esetén

Kérdés: Tárgyalásos eljárás végén végső ajánlatot kellett tenni. A végső ajánlatban három épület felújítása szerepel. Az ajánlat tartalmazza, hogy egy-egy épület esetében hány ablakot építünk be. (Az ablakok mennyisége nem volt előírva a követelményben, csak az, hogy milyen fényviszonyokat kell a szobában biztosítani.) Az előírt fényviszonyokat épületenként 5, 7 és 9 darab, azonos méretű ablakkal biztosítjuk. A végső ajánlatban ezek az ablakdarabszámok szerepelnek. A végső ajánlat beadása után kiderült, hogy az egyik épület egyik szobájának alapterülete hibásan szerepel a számításban (ez a tárgyalás során beadott anyagokban és a végső ajánlatban is pontosan látható). Ajánlatmódosításnak számít-e, ha az ügyfél az alapterülettel kapcsolatos hibát észrevette, és kéri a megfelelő fényviszony igazolását, mivel az 1. számú épületben, ahol 5 darab ablak volt tervezve, további 1 ablakot be kell építeni, és ezt a 3. épületnél betervezett mennyiségből (7 darab) az egyik áthelyezésével akarjuk megoldani? Így az ablakok száma az 1. épület esetén 5 helyett 6 darab ablakra, a 3. épület esetében 7 helyett 6 darab ablakra módosul, de a 3. épületben a 6 darab ablakkal is biztosított az előírt fényviszony. A végső ajánlat ára és az összes megajánlott ablak száma változatlan, és mindössze egyetlen ablak beépítési helye változik.
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 124. §-a értelmében a szerződést az eredetitartalomnak megfelelően kell megkötni. A 124. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint eredményesközbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel)– közös ajánlattétel esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […]  A szerződésmódosítás szabályai nagymértékben változtak 2012.január 1-jétől. A módosítás iránya három jellegzetesség köré csoportosítható akövetkezők szerint:– van lehetőség a szerződés olyan hibáinak javítására,melyek nem számottevőek, de javításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Már minden eljárás esetében lehet árlejtést alkalmazni? Korábban – az irányelvek szerint – nem így volt.
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. valóban liberálisan közelít az árlejtéskérdésköréhez, és nem veszi figyelembe az irányelvek megszorító szabályait.Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és aszolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésieljárásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Teljesítés hibás tervek alapján

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban kapott tervek tartalma – véleményünk szerint – sok esetben hibát tartalmaz (például hiányos, nincs jóváhagyatva, részlettervek nincsenek, szakhatósági vagy építési engedély lejárt stb.). Ilyenkor mi a teendő? (A nyertes ajánlattevő ez esetben köteles a hiányosságokat pótolni, mivel a munkát nem tudja átadni, és a szerződött értéket nem kapja meg.)
Részlet a válaszából: […]  Az új törvény egyik legfontosabb újítása, hogy a szerződésgazdasági egyensúlyának felborítása nélkül (maximum 5 százalék) a hasonlóhelyzeteket kezelni lehet. A tervezés hiányosságait, a határidők változását -abban az esetben is, ha nem áll fenn a körülményekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Alvállalkozó cseréje 2012-ben

Kérdés: Cserélhetek-e alvállalkozót az új Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […]  A választ két részre érdemes bontani. Az eljárás soránugyanis nincs lehetőség alvállalkozó cseréjére, mivel megszűnik a 10 százalékotmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozói megkülönböztetés, ennekmegfelelően az ezen kívül eső harmadik személyek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […]  A szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezések lényegébennem változnak a 2011. évi CVIII. törvényben sem (új Kbt.).Ugyanakkor jelentősebb változások várhatók a szerződésteljesítésével kapcsolatosan.Az egyes fontos változásokat az alábbiakban ismertetjük.– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Ajánlat értékelése érdemben bontáskor

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy bontáskor formailag és érdemben is értékelje az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A bontásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 80. §-atartalmazza az alábbiak szerint.Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását azajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontásmindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
1
9
10
11
14