Eljárás ún. külső jelentkező esetén

Kérdés: A 894. számú kérdésre adott válaszuk minket is érint, azonban megállapítottuk, hogy Önök csak pontosították a kérdést, de azt lényegében nem válaszolták meg. A kérdés lényege: "elhajthatja-e" a 35 M Ft (jelenleg 45 M Ft) alatti értékű építési beruházás esetén a kiíró a "külső" jelentkezőt, vagy ha hamar jelentkezett, akkor köteles az esélyegyenlőség elve miatt elfogadni jelentkezését? (A Kbt. itt joghézagot hagyott, szerintünk.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az ajánlattételi felhívás célja, hogyazok adjanak ajánlatot, akiket/amely cégeket az ajánlatkérő erre felkér, nincslehetőség további ajánlat befogadására. Nem nyílt hirdetmény-közzétételről vanszó, ahol a Kbt. szerint minden érdekelt ajánlatot tehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Aláírás-hitelesítés mint új jogintézmény

Kérdés: A kizáró okokról nem kell közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, hanem elég az aláírás-hitelesítés. Ezt könnyítésnek szánták a jogalkotók, adott esetben ez azt jelenti, hogy az ajánlattevőnek minden egyes ajánlata alkalmával el kell mennie a közjegyzőhöz az aláírás hitelesítése céljából. Korábban elegendő volt a közjegyzői okiratot több példányban egy alkalommal beszerezni. Jól értettem ezt a változást?
Részlet a válaszából: […] ...ezt a formát felváltja a közjegyző által hitelesített nyilatkozat.Ez valóban azt jelenti, hogy a közjegyző minden esetben, azaz mindenajánlattétel esetén külön-külön hitelesíti a nyilatkozattevő aláírását azáltala tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel teljesítése

Kérdés: Amennyiben a referenciák megadásával elegendő a korábbi szállítás mennyiségére vonatkozó adat, hogyan teljesíthető az ajánlatkérők által gyakran használt minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel, például akkor, ha az ajánlattételi felhívás minimum X millió forint referenciaérték igazolását írja elő, de a benyújtott referenciaigazolások csak mennyiségeket tartalmaznak?
Részlet a válaszából: […] A referencia tekintetében mind a közbeszerzési törvény 67. §(1) bekezdésének a), mind a (3) bekezdésének a) pontja változott. Ez azt jelenti,hogy árubeszerzésnél, illetve szolgáltatás megrendelése esetén azellenszolgáltatás összege mellett a korábbi szállítás vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Közjegyzői sorsolás alkalmazhatósága

Kérdés: Közjegyzői sorsolás elvégezhető/alkalmazható-e nemzeti rezsimben, illetve a kétszakaszos eljárások ajánlattételi szakaszában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 41. §-ának (7) bekezdésben foglalt rendelkezéseszerint a meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként– ha e fejezet másként nem rendelkezik – a nyílt eljárás szabályait kellmegfelelően alkalmazni. A kétszakaszos eljárásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknakmegfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Ajánlattevő alkalmasságának vizsgálata II.

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontjában mit jelent az, hogy "attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre"? Hogyan vizsgálható az alkalmasság, ha az ajánlattevő tárgyévben alakult, azonban előző évi forgalmat kérek? Vizsgálható a forgalom időarányosan? Lehet az "előző 3 év" az ajánlattételi határidőt megelőző 3 (nem lezárt) év?
Részlet a válaszából: […] Azt gondoljuk, hogy ezzel a rendelkezéssel pontosan az volta cél, hogy ajánlatkérő indirekt módon ne írhassa elő, hogy több éve működőcégek mint ajánlattevők jelentkezését várja.Az ajánlattevőnek a rendelkezés szerint azokról a gazdaságiévekről kell adatot szolgáltatnia,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben meghatároztunk ilyet. Ha nem volt keretszám, ebben az esetben azösszes érvényes részvételre jelentkezőt fel kell hívni ajánlattételre, azazszűkítésre nincs törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Főállású szakemberek "rendelkezésre" állásának értelmezése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági feltételként főállású szakemberek rendelkezésre állását írja elő, elfogadható-e igazolásként az olyan tartalmú szándéknyilatkozat a szakemberekről, hogy azok az ajánlattevő nyertessége esetén – például a szerződéskötés időpontjától – az ajánlattevővel munkaszerződést kötnek, vagy már az ajánlattétel időpontjában is fenn kell állnia a munkaviszonynak?
Részlet a válaszából: […] A szakemberek rendelkezésre állását a Kbt. 67. § (1)bekezdésének c) pontjában (árubeszerzés), (2) bekezdésének e) pontjában(szolgáltatás megrendelése), valamint (3) bekezdésének d) pontjában (építésiberuházás) írta elő a jogalkotó. Valamennyi rendelkezés úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Központi költségvetési szerv ingatlanbeszerzése közösségi rezsimben

Kérdés: Ha központi költségvetési szervek EU-s értékű ingatlant kívánnak venni, akkor a kivétel alá esnek?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó jognak a megszerzésére. Ahirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban – lehetőség szerint – háromajánlattevőnek kell ajánlattételi felhívást küldeni, kivéve ha csak egymeghatározott ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának megvalósítására....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Szerződés teljesítésének közzététele 2005-ben indult egyszerű eljárásban

Kérdés: A Mód. Kbt. szerint egyszerű eljárás (közzététel nélküli) esetében nem kell közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben a szerződés teljesítését. 2005-ben megkezdett eljárás esetében mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a Kbt. 299. §-ának vonatkozórésze a következőképpen szól:Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő– az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján aKözbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
1
140
141
142
158