Alkalmasság közös ajánlattevők esetén

Kérdés: Közös ajánlat esetén az ajánlattevőknek külön-külön kell-e megfelelniük azoknak a feltételeknek, amelyek az alkalmasságot meghatározzák?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítette.A Tanács megfontolásra javasolja ajánlásában a mindenkoriajánlatkérők részére, hogy az ajánlati felhívásban a közös ajánlattétellelkapcsolatban fogalmazzák meg elvárásaikat – a megfelelő referenciaigazoláskiállítása érdekében. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eljárás műszaki leírás elkészíthetőségének hiányában

Kérdés: Mi a teendő, ha a kiírt szolgáltatásra nincs és nem készíthető egzakt műszaki leírás?
Részlet a válaszából: […] ...meg a közbeszerzési műszaki leírás fogalmát,amely nem más, mint azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyeketkülönösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyekmeghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Tájékoztató megjelentetésének kötelezettsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1), (3)–(4) bekezdése,valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy azajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Az egyszerűközbeszerzési eljárás kapcsán a 249. § is megfelelően alkalmazandó.(Megjegyezzük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Eljárás ismételten hiányos ajánlat esetén

Kérdés: Kérdésünk a hiánypótlással kapcsolatos, nevezetesen: hányszor kell kérni a pótlást, ha ismételten hiányos az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége van a hiánypótlás kizárásárais, minthogy azt – egyebek mellett – a Kbt. 120. § (1) bekezdésének e) pontjamegengedi (az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a hiánypótláslehetőségét vagy annak kizárását). Ha az ajánlatkérő nem zárja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...rendelkeznek azajánlat érvénytelenségének eseteiről. E szerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknakmegfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlattevő azajánlatában köteles nyilatkozni arról is, hogy az ajánlattétel során figyelembevette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, ateljesítés helyén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Tájékoztató részteljesítésről egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg meghirdető hirdetményre és közzététe-lének napja:d) Hirdetmény közzététele nélküli eljárás esetén azajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottságtájékoztatásának napja:e) Hivatkozás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Szerződés előzetes aláírattatásának jogszerűsége

Kérdés: A szerződést sokszor kérik becsatolva (aláírva cégszerűen). Jogszerű-e ez, és amennyiben nem, akkor mivel igazolható ennek jogszerűtlensége (például a Kbt. szerint)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. konkrét rendelkezésébe a kérdésben szereplő eljárásnem ütközik. Ugyanakkor problémás amiatt, hogy az aláírt szerződési példányokatnem lehet, illetve nem szabad kiemelni az ajánlatból, mert ezáltal az ajánlategysége és megbonthatatlansága sérül, azaz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Alternatív ajánlattétel lehetősége kiírás hiányában

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem tért ki az alternatív ajánlattétel lehetőségére és az ajánlattevő több ajánlatot is benyújtott? Érvénytelennek kell-e ilyen esetben tekinteni az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...azeljárás megtámadható, érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatokat. A törvényugyanis nem csupán azt írja elő, hogy az alternatív ajánlattétel lehetőségét azajánlatkérő lehetővé teheti, hanem az 51. § (3) bekezdésének értelmében azajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Azonos ügyvezetésű cégek egy közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban (nemzeti értékhatár felét meg nem haladó értékben) az ajánlatkérő által meghívott cégek pályázatának beérkezése után vált ismertté az ajánlatkérő számára az a körülmény, hogy az egyik cég a másik felett döntő befolyással bír, illetve ügyvezetői azonosak (cégkivonat szerint). Ütközik-e ez a Kbt. valamely elvébe vagy rendelkezésébe? Ha igen, mi a helyes eljárás ebben az esetben (az ajánlatkérő részéről)?
Részlet a válaszából: […] ...szempontból ennek akörülménynek nincs jelentősége. A Kbt. 70. §-ának (3) bekezdése csak azttiltja, hogy az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem tehetközös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg más ajánlattevő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
1
…
143
144
145
…
158