18 találat a megadott ajánlattételi felhívás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban, a gyorsított eljárás szabályai nem alkalmazhatóak. Ez a részvételi határidő a rendszer - az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megküldését megelőző - felállításakor irányadó. A rendszerben megvalósítandó további közbeszerzések tekintetében nem határozhatóak meg újabb részvételi határidők, a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt lehet részvételre jelentkezni;-az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket a beérkezésüktől számított tíz munkanapon belül köteles elbírálni, és a részvételre jelentkezőket a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételükről vagy annak elutasításáról értesíteni. A határidő indokolt esetben - különösen hiánypótlás vagy felvilágosítás kérése esetén - tizenöt munkanapra meghosszabbítható. A dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a bírálat időtartama hosszabb időtartamra is meghosszabbítható, ebben az esetben a részvételi jelentkezések bírálatának befejezéséig nem küldhető meg az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás. A részvételi jelentkezések elbírálásáról összegezést csak a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor kell készíteni. Az ajánlatkérő minden részvételre jelentkezőt értesít a bírálat meghosszabbított időtartamáról;-az ajánlatkérő az egyes közbeszerzések megvalósítása érdekében a rendszerbe felvett minden gazdasági szereplőt felhív arra, hogy nyújtson be ajánlatot. Ha a dinamikus beszerzési rendszert részekre osztották, az ajánlatkérőnek az adott részbe felvett minden gazdasági szereplőt fel kell hívnia ajánlat benyújtására. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított tíz napnál[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]akadálya. Mivel a személyazonosítás történhet a személyigazolványok egyszerű másolatának benyújtásával, a jelenlévők képviseleti jogának ellenőrzését követően online is megoldható a kommunikáció a két fél között. Jellemzően a tárgyaláson részt vevő felek azonosítása szokott lenni az az érv, ami miatt ódzkodnak az ajánlatkérők az online tárgyalás megvalósításától. Mivel a közbeszerzésben egyszerű másolati formát alkalmazunk az aláírási címpéldányok, megbízások stb. esetében is, véleményünk szerint nincs akadálya annak, hogy ha az ajánlatkérő igényli, a személy azonosítására alkalmas igazolványok egyszerű másolata kerüljön feltöltésre az EKR-be, mely alapján az ajánlatkérő ellenőrizni tudja a tárgyaláson részt vevő és nyilatkozó fél azonosságát. A tárgyalás online lefolytatásának módjára, az ingyenes, vagy az ajánlatkérő által finanszírozott szolgáltatás letöltésének módjára, a tárgyalás formájára, a jegyzőkönyv egyeztetésére, esetleges felvétel készítésére vonatkozó szabályok praktikusan része kell hogy legyenek a felhívásnak, hiszen ez alapján kerül lefolytatásra a tárgyalás.A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A (2) bekezdés értelmében az ajánlattételi felhívás tartalmára a 84. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azzal, hogy az ajánlattételi határidő alatt az első ajánlat benyújtásának határidejét kell érteni. Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell továbbá a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját.Az online forma - összhangban a Kbt. 88. §-ával - ugyanúgy alkalmas egy vagy több fél közötti tárgyalás lefolytatására, az egyenlő bánásmód biztosítására, a jegyzőkönyv egyeztetésére, mint a "hagyományos" módon megtartott tárgyalás. Felvétel esetén ugyanakkor a teljes hanganyag és felvétel nem kerülhet megosztásra a többi ajánlattevővel.A Kbt. vonatkozó, 88. §-ának rendelkezései az alábbiak:- a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A 88. § tilalmat tartalmaz, miszerint a tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy- az eljárást meghirdető vagy megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, amely torzítja a versenyt, vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen, ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni,- az értékelés szempontjai vagy módszere változzon,- az ajánlatkérő által meghatározott, a 87. § (1) bekezdés szerinti minimumkövetelmények változzanak - a)-c) pontok.A törvény 87. §-a értelmében az ajánlattevők a meghirdetett mennyiség alapján akár dönthetnek úgy is, hogy az olyan nagy mértékű, hogy mégsem indulnak az eljárásban. Amennyiben ez az érték a tárgyalás során csökken, úgy elvi értelemben az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hívja azokat, hanem egyéb érvényességi feltételnek, akkor a rossz besorolás egyben azt is eredményezi, hogy az ajánlatkérő túllép az alkalmassági követelményekre irányadó, kötelező szabályokon. Amennyiben például az ajánlatkérő minőségbiztosítási tanúsítvány érvényességéhez köti az ajánlatot, úgy az alkalmassági követelmény helyett - mely lehetővé teszi, hogy a tanúsítványt minőségbiztosítás érdekében tett intézkedéssel pótolja - az ajánlatkérő szigorítja a feltételrendszert, megsértve ezzel a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre felhívott gazdasági szereplőket;- a meghívásos és a hirdetmény közzétételével (külön jogszabály szerinti közvetlen részvételi felhívással) induló tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában, valamint a versenypárbeszéd párbeszéd és ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig és csak akkor vonhatja vissza, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania - (1)-(3) bekezdések.A rendelkezés szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta előtt vonhatja vissza felhívását. A visszavonásról fő szabály szerint hirdetményt kell közzétenni, de ha az eljárást[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi határidőt az egyes eljárási fajtákra vonatkozóan előírt minimális határidőket figyelembe véve, valamint akkor is, ha minimális határidőt a törvény nem ír elő, minden esetben úgy köteles meghatározni, hogy - tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körére - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához.Lényeges korlát ugyanakkor, hogy az ajánlattételi felhívás módosítása nem érintheti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számára.Fentieket támasztja alá a közbeszerzési törvény 42. §-ának (3) bekezdése, mely szerint az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció módosítása esetén az ajánlattételi határidőt meg kell hosszabbítani. Az új határidőt úgy kell meghatározni, hogy minden esetben megfelelő időtartam, de legalább a módosító hirdetmény feladásának napjától e törvény által előírt minimális ajánlattételi határidő fele rendelkezésre álljon az ajánlat benyújtására. Ha ez a megfelelő időtartam az eredeti ajánlattételi határidő alapján is rendelkezésre áll, akkor az eredeti határidőt nem kell meghosszabbítani. Amennyiben kizárólag a dokumentáció módosul, és az ajánlattételi határidőt nem kell meghosszabbítani, a (2) bekezdéstől eltérően nem kell hirdetményt közzétenni, elegendő a módosításról, vagy a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásáról közvetlenül tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, akik a dokumentációt átvették.Ha azonban a kapcsolat az ajánlattevőkkel közvetlen, hiszen hirdetmény közzététele nélküli indult a tárgyalásos eljárás, akkor a határidők kezelése és a tájékoztatás is lényegesen rugalmasabb.Fenti esetre a Kbt. 42. §-ának (5) bekezdése tartalmaz rendelkezést, melynek értelmében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az (1)-(4) bekezdések szerint kell eljárni azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt a hirdetmény feladása helyett egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, és az ajánlattételi határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy a módosításról szóló közvetlen tájékoztatás megküldésétől megfelelő időtartam álljon rendelkezésre az ajánlattételhez.A továbbiakban a Kbt 43. §-a a meghívásos, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás hirdetmény- és dokumentációmódosításra vonatkozó részletszabályait tartalmazza. Ezek a részletszabályok gyakorlatilag ismétlik a nyílt eljárás szóhasználatát, lényegük, hogy a két- vagy többszakaszos eljárás első szakaszában a nyílt eljárásra vonatkozó határidők számítási módja irányadó, míg a második szakaszban, hasonlóképpen a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljáráshoz, a módosításról közvetlenül kell értesíteni az ajánlattevőket.A 43. § (1) bekezdése alapján a meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás első szakaszában a részvételi felhívást és - amennyiben az ajánlatkérő a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátotta - a dokumentációt, valamint a versenypárbeszédben a részvételi felhívást és az ismertetőt az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártáig a 42. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával módosíthatja azzal, hogy ajánlattételi határidő helyett részvételi határidőt, dokumentáció alatt pedig ismertetőt is érteni kell.A (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közvetlen és egyidejű tájékoztatásával módosíthatja az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt (ismertetőt).Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy fontos korlát, miszerint a két- vagy többszakaszos eljárások második szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció azon eleme, mely már a részvételi felhívásban is szerepelt.Fentiekre tartalmaz rendelkezést a Kbt. 43. §-ának (3) bekezdése, melynek értelmében a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció olyan eleme, amely már a részvételi felhívásban is szerepelt.A (4) bekezdés szerint a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben nem módosítható úgy az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció (ismertető), hogy az eljárás korábbi szakaszában (szakaszaiban) közölt feltételek olyan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eljárásban. Rendkívül sürgős esetben ugyanakkor elegendő egy egyszerűsített ajánlattételi felhívás kiküldése, melyet a 99. § (2) bekezdés tárgyalási meghívóként definiál. A közbeszerzési törvény 99. §-ának (1) bekezdése értelmében a 94. § (2) bekezdés d) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal (vagy azokkal) az ajánlattevővel (ajánlattevőkkel) kell tárgyalni, és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni, továbbá amennyiben több gazdasági szereplőnek került sor felhívás (meghívó) megküldésére, amely ajánlattevő a legkedvezőbb ajánlatot tette. A (2) bekezdés rendelkezése alapján ebben az esetben az ajánlatkérő ajánlattételi felhívást, vagy ha a körülmények által megkövetelt rendkívüli sürgősség nem teszi lehetővé ajánlattételi felhívás elkészítését, tárgyalási meghívót küld az alkalmas gazdasági szereplőknek. A tárgyalási meghívó az ajánlatkérő nevét, székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét, továbbá legalább a beszerzés tárgyát és mennyiségét kell, hogy tartalmazza. A tárgyalási meghívó küldése tehát a Kbt. 92. § (4) bekezdésének d) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében lehetséges, ahol az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A részletes szabályok külön is kitérnek arra az esetre, amikor tárgyalási meghívót küld ki az ajánlatkérő. A törvény 100. §-ának (2) bekezdése szerint a 94. § (2) bekezdés d) pontja esetében az ajánlattételi felhívásnak vagy adott esetben a tárgyalási meghívónak a gazdasági szereplők részére történő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartalomjegyzéket, amelynek alapján oldalszám szerint megtalálhatóknak kell lenniük az ajánlatban beadott dokumentumoknak. A 83. § (1) bekezdés általánosságban lehetővé teszi a hiánypótlást, amelynek az a célja, hogy az ajánlattevő minden olyan ajánlati hiányosságot pótoljon, amely hiányosság miatt az ajánlat nem felel meg a felhívásnak, a dokumentációnak és a jogszabályi feltételeknek (a továbbiakban kiírás). A két jogszabályhely együttes értelmezéséből az a következtetés adódik, hogy abban az esetben, ha az ajánlattevő hibásan adta be a tartalomjegyzéket, mert a beadott dokumentumok nem a megjelölt oldalon találhatók,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabályokat. A hatályos rendelkezéseket a 63. § tartalmazza. A rendelkezés szerint az ajánlattevőnek, a 10 százalék feletti alvállalkozónak és az erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatban kell igazolnia, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Ezt a szabályt
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.