Ajánlati kötöttség értelmezése

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […]  Az ajánlati kötöttség vonatkozásában minden egyes eljárásiszabálynál külön-külön olvasható az ajánlati kötöttség időtartamánakmeghatározása az eljárás során az összegezés megküldéséig. A szerződéskötésszakaszára egységesen értelmezendő a törvény 124....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Banki igazolás hatálya ajánlati felhívás módosítása függvényében

Kérdés: Hiánypótlásban a banki nyilatkozatainkkal kapcsolatban azt kifogásolják, hogy azok nem az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított egy évre vonatkoznak. Ez valóban része a felhívásnak, ugyanakkor az ajánlati felhívást az ajánlatkérő módosította. Az egységes szerkezetbe foglalt módosított dokumentációban található ajánlati felhívás feladásának dátuma három héttel későbbre tolódott. Emiatt a bankjainktól új banki nyilatkozatot kértem ugyanazzal a tartalommal, mint előző alkalommal, kivéve hogy az ajánlati felhívás feladásának dátumát átírattam az új, egységes szerkezetbe foglalt dokumentáció és felhívás feladási dátumának megfelelően. Az ajánlatkérő ezeket a banki nyilatkozatokat kifogásolja, és olyanokat kér helyettük, amelyek az eredeti felhívás feladásától visszaszámított egy évre vonatkoznak. Elfogadja-e az ajánlatkérő, ha benyújtjuk azokat a banki nyilatkozatokat, amelyekben a korábbi időszakról nyilatkozik a bank, a hiánypótlás kibocsátását megelőzően, hiszen akkor is kértünk igazolást, amelyet végül nem használtunk fel?
Részlet a válaszából: […]  Szűken vett értelemben az eredeti felhívás időpontja számít,azaz az ajánlatkérő valóban kérhette a nyilatkozatokat a kérdés szerintihatállyal, hiszen nem jogsértő a banki nyilatkozat kérése két évet nemmeghaladó időtartamra. Esetünkben tehát lehetne vitatkozni arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. felhatalmazó rendelkezése a kérdésbenfoglaltakkal kapcsolatban így szól. Felhatalmazást kap a kormány, hogyrendeletben szabályozza a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági,nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Dokumentáció Kbt.-be ütközése

Kérdés: Ajánlatkérőként a dokumentáció rendelkezésre bocsátását követően észrevettük, hogy a dokumentáció részben eltér az ajánlattételi felhívástól és sajnos a Kbt. rendelkezéseitől is. Hogyan orvosoljuk a hibát?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése szerint a dokumentáció hibája,annak módosítása nélkül is, orvosolható.Abban az esetben, ha az ajánlatkérő észleli, hogy adokumentáció valamely eleme eltér az ajánlati felhívástól vagy a törvényiszabályoktól, akkor semmisnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Döntőbizottsági kontroll hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásoknál

Kérdés: Marad-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kontrollja a Döntőbizottságnál?
Részlet a válaszából: […]  Igen, az új Kbt. továbbra is fenntartja a hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárások esetében a hatályos szabályozás szerinti döntőbizottságikontrollt, tekintettel arra, hogy véleménye szerint a Kbt. 1999-es módosításasorán bevezetett intézkedés hatékony eszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kizárás bankinformáció pontatlansága miatt

Kérdés: Mi az álláspontjuk arra vonatkozóan, ha a pénzügyi alkalmasság megítéléséhez bekért bank­információ nem pontosan azt a szöveget tartalmazza, amit az ajánlatkérő kért, miszerint: nem lehet az egyes számlákon az ajánlattételi felhívás feladását megelőző 12 hónapban 30 napot meghaladó sorban állás? Ezzel szemben a mi bankinformációnk tartalma, hogy a számlanyitás (2000. év) óta egyáltalán nem fordult elő sorban állás. Kifogásolhatja-e az ajánlatkérő fenti tartalmat, és kizárhat-e bennünket emiatt?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben tartalmilag a nyilatkozat megfelel az ajánlatkérőáltal igényeltnek, úgy a szóhasználat, illetve a nyilatkozat hosszabb időrevonatkozó tartalma miatt az ajánlatkérő nem zárhatja ki az ajánlattevőt, mivelnem talál olyan érvényességi indokot, ami miatt egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […]  Az alábbiakban idézett, a Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése azta lehetőséget tartalmazza, miszerint ajánlatkérő dönthet úgy, hogy fokozatosancsökkenti az ajánlattevők számát. Ennek feltétele, hogy az eljárás során csakkedvezőbb ajánlatokat lehessen tenni. Korlátja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Tárgyalások számának jogszabályi előírása

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hány fordulót (tárgyalást) kell tartani?
Részlet a válaszából: […] Erre vonatkozóan a Kbt. nem tartalmaz kötelező elő­írásokat.Megengedi, hogy az ajánlatkérő egy vagy több fordulóban, továbbá együttesenvagy egymást követően folytassa le a tárgyalásokat. Fontos alapelvi előírás,hogy a tárgyalások során egyenlő bánásmódot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban, és honnan lehet tudni azt, hogy az ajánlat már tovább nem változtatható? Ebben az eljárásban mikor kezdődik és meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 127. §-ának (2) és (4) bekezdéséből következőentárgyalásos eljárásban, az ajánlattételi szakaszban az ajánlattevőnek nem állfenn ajánlati kötöttsége. A tárgyalások befejezésével azonban beáll az ajánlatikötöttség, azaz ezt követően az ajánlattevő már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjárakötelezés néhány esetben, például a versenypárbeszéd esetében kifejezettelőírás, de mindez nincs különösebb hatással a legalacsonyabb összegűellenszolgáltatás választásának gyakoriságára hazánkban.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
1
21
22
23
42