Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. § (7) bekezdésének szövege az Európai Unió Bíróságának a C-396/14. sz. ügyben hozott ítéletének következtetéseit jeleníti meg. Az ítélet alapján nem lehet kizárni az olyan változást a közös ajánlattevők csoportjának összetételében, amely egy gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR használatának, illetve mindezek mellőzésének összetett szabályrendszere van. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás szabályait a Kbt. 40-41/C. § és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.A Kbt. 40. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása

Kérdés: Létrehozható-e új DBR azonos ajánlatkérő tekintetében, ugyanazon tárgyban és feltételekkel abban az esetben, ha korábban már felállított rendszer részvételi szakasza lezárult, azonban az ajánlattételi szakaszban konkrét közbeszerzési eljárás során nem valósítja meg valamennyi – a DBR létrehozására vonatkozó felhívásában szerepeltetett – kategóriát, mivel a részekre bontást kizárta a részvételi felhívásban? Amennyiben igen, akkor a folyamatban lévő ajánlattételi szakasz (konkrét közbeszerzési eljárás) lezárását megelőzően jogszerűen megteheti az ajánlatkérő? A DBR létrehozása esetén milyen részletezettségűen kell megadni a közbeszerzés tárgyát, abban az esetben, ha az ajánlatkérő kategóriákat határoz meg? A DBR létrehozását követően, a konkrét beszerzési igény felmerülésekor (ajánlattétel megküldése) van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát, teljes mennyiségét úgy meghatározni, hogy az adott esetben több kategóriát is érint? Amennyiben a DBR létrehozása során a műszaki szakmai alkalmasság nem kategóriánként került meghatározásra – a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben –, mit tehet az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő létrehozhat több DBR-t, ezzel leginkább saját feladatát nehezíti meg. Amennyiben a probléma az, hogy az egyes kategóriákhoz más-más alkalmassági követelményt rendelt, úgy valóban gondot jelent, hogy az egyes kategóriák vonatkozásában más-más ajánlattevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Dinamikus beszerzési rendszerben ajánlattételi kötelezettség

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert állítottunk fel árubeszerzésre. Az egyik ajánlattételi felhívásunkra nem érkezett ajánlat. Hogyan tudjuk kötelezni az ajánlattevőket, hogy tegyenek ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer a Kbt. alapján egy sajátos beszerzési módszer, szabályai részben a meghívásos eljáráson alapulnak, az eltérő szabályok a Kbt. 106-107. §-ban találhatóak.A dinamikus beszerzési rendszer a keretmegállapodás sajátos beszerzési módszerrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Tárgyalásos eljárás szabályai

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásra vonatkozó törvényi szabályok értelmében az ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy meghatározza, miről nem fog biztosan tárgyalni. Ennek hiányában minden műszaki és szerződéses feltétel tárgyalási alapot képez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Minimum két ajánlattevő értelmezése

Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett előírás az alábbi követelményre vonatkozik, melyek az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban kell megjelölnie, amennyiben úgy dönt:"75. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 74. § (2) bekezdése olyan kizáró okokat tartalmaz, amelyek nem kötelező kizáró okok, és az ajánlatkérő dönt az adott kizáró ok alkalmazásáról. Mindkét kizáró ok szorosan kapcsolódik a Kbt. 2. § (5) bekezdésében foglalt nemzeti elbánás alapelvhez, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] Kiindulópontunk, hogy amennyiben az ajánlatkérő valamely nyilatkozat megtételét írja elő, annak meg kell felelni. Amennyiben formai szempontok miatt történik az érvénytelenítés, mert például nem a megfelelő template-et használta az ajánlattevő, úgy a döntés támadható. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Előzetes piaci konzultációs javaslatok figyelembevétele

Kérdés: Elutasították a konzultációs javaslatomat. Amennyiben nem kezdeményezünk előzetes vitarendezést, akkor az eljárás kiírásakor újra kérhetjük, hogy vegyék figyelembe a Közbeszerzési Hatóság útmutatóját, vagy esetleg akkor elutasítják azért, mert nem az előzetes piaci konzultációnál kifogásoltuk az ajánlatkérő eljárási dokumentumainak tartalmát? Akkor lehet majd előzetes vitarendezést kérni?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció során tett javaslatokat, melyeket az érdeklődésüket jelző gazdasági szereplők megfogalmaznak, az ajánlatkérők nem kötelesek figyelembe venni. Hiába tartalmaz a Közbeszerzési Hatóság útmutatója olyan javaslatot vagy indokot, amely miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Fordított értékelés alkalmazása DBR-ben

Kérdés: A DBR második, ajánlattételi részében alkalmazható a Kbt. 81. § (4), illetve (5) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdései sokáig nem voltak alkalmazhatóak DBR esetében, pedig ezt nem tiltotta az irányelvi szabályozás. A fordított bírálat lényege az lenne a DBR esetében, hogy a műszaki tartalom bírálatát követően az ajánlatkérő felállítja a sorrendet, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.
1
2
3
16