Nyilvánosság biztosítása a központosított közbeszerzésben

Kérdés: A Kormányhivatal mint Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai esetében nem az EKR-rendszerben lefolytatott, hanem az IDPR-, ill. a KEF-rendszerben történő közbeszerzési eljárások esetében a megkötött szerződéseket, ill. az azokhoz tartozó szerződésteljesítési adatokat közzé kell-e tenni az EKR-rendszerben? Milyen különbség van a szerződések, ill. azok teljesítési adatainak közzétételét illetően, ha
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek kizárólag a negyedéves eredménytájékoztatókat teszik közzé a Kbt. által előírt adattartalommal, mely az újraversenyeztetésekre és a közvetlen rendelésekre is vonatkozik a Kbt. 37. § (4) bekezdése alapján.„37. § (1) Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Szerződés időtartama DBR esetén

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló dinamikus beszerzési rendszert állítottunk fel három évre, ahol az ajánlattételre felkérések folyamatosak. Lassan közeledünk a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának végéhez. Szeretnénk kérdezni, hogy az újabb ajánlattételi felkérések eredményeként kötött szerződések túlnyúlhatnak a dinamikus beszerzési rendszer időtartamán?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer egy olyan sajátos beszerzési módszer, amelynek során a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni [Kbt. 107. § (1) bekezdés]. A dinamikus beszerzési rendszer ezért egy két szakaszból álló közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

DBR és a feltételes közbeszerzés

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk felállítani, de feltételes közbeszerzéssel. Dinamikus beszerzési rendszer esetén lehet feltételes közbeszerzési eljárást indítani? Amennyiben igen, úgy melyik szakasz lesz feltételes? Mindegyik ajánlattételi szakasz, vagy csak a részvételi szakasz?
Részlet a válaszából: […] Az ún. feltételes közbeszerzés a közbeszerzéstől való visszalépés egyik nevesített esete. A Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján a feltételes közbeszerzés lényege, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, ha egy meghatározott, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Akarategyezőség szerződésmódosításkor

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés megkötésére, a közbeszerzési szerződés módosítására és a közbeszerzési szerződés tartalmára vonatkozóan szigorú szabályok vannak a közbeszerzésben.Az ajánlatkérőt és a nyertes ajánlattevőt szerződéskötési kötelezettség terheli, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Tárgyalás tartalma

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás egy olyan kétszakaszos eljárás, ahol az első részvételi szakasz egy nyilvánosan megjelenő részvételi felhívással vagy előzetes tájékoztatóval indul. Ebben az első szakaszban bárki részvételi jelentkezést nyújthat be, amelyet az ajánlatkérő adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Mintapéldány benyújtása

Kérdés: Hogyan jár el az ajánlatkérő helyesen abban az esetben, ha jogszabállyal ellentétes műszaki leírás alapján nyújtott be az ajánlattevő egy, a jogszabálynak megfelelő mintapéldányt (az alkalmasság igazolása körében)? A mintapéldány a jogszabálynak megfelelt, de mivel a műszaki leírás (amire az ajánlatkérő ajánlati kötöttsége beállt) a kapcsolódó jogszabálynak nem felelt meg, az a probléma adódott, hogy a jogszabálynak megfelelő mintapéldány a műszaki leírásnak nem tud megfelelni.
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlatkérő jogszerűtlen előírását nem kifogásolták az eljárás során, vagy ennek ellenére nem módosította azt, így a kötöttség a jogsértő tartalomra áll fenn, ami paradox módon azt jelenti, hogy ennek kell megfelelni, így a jogszabályoknak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Kötelező eredménytelenségi ok

Kérdés: Ajánlatkérőként az ajánlati felhívásunkban előírtuk, hogy alkalmazni fogjuk a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. A közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott, és szeretnénk az egyetlen ajánlatot érvényesnek nyilvánítani, és az eljárást eredményesen lezárni. Mivel a (2) bekezdésben a nem kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, kérdezzük, hogy megtehetjük-e ezt jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításának lehetséges okait a Kbt. 75. §-ában találhatjuk. Az (1) bekezdésben a kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, amelyek esetében az ajánlatkérőnek nincsen mérlegelési joga a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Szakember sajátos beszerzési módszerek esetén

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk olyan keretmegállapodás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárást kiírni, ahol a szakmai tapasztalatot jelölnénk meg alkalmassági feltételként, és pontoznánk is a többlettapasztalatot. Ez lehetséges keretmegállapodás esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (1) bekezdés és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés b) pont, a (2) bekezdés b) pont és a (3) bekezdés b) pont alapján az ajánlatkérő jogosult a szakemberekkel való rendelkezés követelményét előírni a műszaki és szakmai alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Kapacitást biztosító szervezet cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet a válaszából: […] A válaszban nem érintjük a Kbt. 183. § (2) bekezdésében foglalt lehetőséget, mivel a szerződéses szakasz során a kapacitást biztosító szervezetet illetően biztosított mellőzési vagy lecserélési lehetőség egyértelműen rendezett. A közbeszerzési eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattétel

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlattevő nem kívánja benyújtani a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, mert nyílt eljárásban a szerződés tartalmával nem ért egyet? Hogyan tud eljárni ebben az esetben az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.
1
2
3
17