Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet a válaszából: […] A becsült érték mint jogintézmény jól mutatja azt, hogy egyes közbeszerzési fogalmak az eredeti szabályozási célon túlmutató, a Kbt.-ben tételesen nem szabályozott módon, más esetekben is szerepet töltenek be, és bár tételes jogi rendelkezés nem mutatható fel, de mégis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Fordított bírálat megismétlése

Kérdés: Az eljárásunkban a Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján fordított bírálatot írtunk elő. Elkezdtük az értékelési sorrend szerinti első helyezett ajánlatának vizsgálatát, hiánypótlási felhívást is küldtünk ki. A Kbt. 69. § (4) bekezdésében előírt eljárási cselekményeket szerettük volna elvégezni, de időközben lejárt a bírálati határidő, és az első helyezett nem tartotta fenn az ajánlatát. Ebben az esetben a második helyezettel folytathatjuk a bírálatot?
Részlet a válaszából: […] A fordított bírálat lényege, hogy a bírálati szakaszhoz tartozó cselekmények sorrendjét fordítja meg. A fordított bírálat során, a Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő először az ajánlatok értékelését végzi el az előírt értékelési szempontrendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.

Válaszadási határidő

Kérdés: Abban az esetben, ha az előzetes vitarendezési kérelem több kérelmi elemet tartalmaz, és egyes kérelmi elemek vonatkozásában az ajánlatkérő további dokumentumok benyújtására hívja fel az érintett ajánlattevőt, mi az irányadó válaszadási határidő: 3 vagy 7 munkanap?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítéléséhez a Kbt. 80. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni:„80. § (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet az EKR-ben kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.

Közszolgáltató közbeszerzési értékhatára

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérő tevékenysége a távfűtés és használati meleg víz szolgáltatása mellett kiterjed a fűtési rendszerek karbantartására, melegvíz-mérő szerelésére, cseréjére stb. Az ajánlatkérő ezen tevékenységeivel egy városban, de több különböző telephelyen biztosítja a fűtési és használatimelegvíz-szolgáltatást több mint 17.500 felhasználó számára. Az ajánlatkérő a székhelyén lévő ingatlan (irodaház) tetőbeázásának megszüntetése érdekében tervez munkálatokat. Az ingatlan az ajánlatkérő adminisztratív területe, „székhelye”, ott található a közszolgáltató tevékenységhez kapcsolódó ügyfélszolgálati iroda, a munkaügyi és a számlázási részleg, valamint az igazgatóság és a közszolgáltatási tevékenység műszaki infrastruktúrájának központja is. A székhely ingatlant érintő felújítási munkálatok esetében a klasszikus vagy a közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Közszolgáltató ajánlatkérő esetében, amennyiben nem minősül klasszikus ajánlatkérőnek, mindenképpen a közszolgáltatói értékhatárt kell alkalmazni. Gyakori a félreértés, hogy ha maga a beszerzés tárgya úgy tűnik, mintha nem csak és kizárólag közszolgáltatási célokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Üzleti nyereség alacsony értéke

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő indoklást is kért az ajánlati árra arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési árhoz képest az általunk megjelölt „üzleti nyereség”, amely az adott szerződés nyereségességét adja, aránytalanul alacsony, így az nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint az üzleti nyereség mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdekei szerint jogosult meghatározni. Szerintünk nem lehet aránytalanul alacsonynak minősíteni azt az ajánlati árat, amely tisztességes hasznot is tartalmazva került kialakításra. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati ár központi kérdés a közbeszerzési eljárásokban. Egyrészt azért, hogy az ajánlattevő olyan árat adjon meg, amelyen az adott szerződés ténylegesen megvalósítható, másrészt azért, hogy ugyanakkor ez az ár versenyképes legyen, de ne legyen túlzó. A Kbt. 73....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Értékelési szempont változása keretmegállapodásban

Kérdés: Az Európai Bíróság a C-282/24. ügyben korlátozza az értékelési szempontok változásának mértékét. Ezt hogyan értelmezhetjük akkor, amikor kiírjuk a keretmegállapodást?
Részlet a válaszából: […] Az érintett C-282/24-es ítélete az Európai Bíróságnak arra utal, hogy a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 72. cikkének (2) bekezdését a következőképpen kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Ajánlattétel hosszabbítása

Kérdés: Az ajánlatkérő egy szolgáltatás megrendelésére irányuló kiírásában úgy rendelkezett, hogy a szerződés egyéves időtartama további egy évvel meghosszabbítható. A pénzügyi kockázataink mérséklése érdekében szeretnénk más ajánlati árral számolni erre a plusz egy évre. Lehetséges különböző árat megadni a hosszabbítás időszakára vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. § (1) bekezdése alapján a gazdasági szereplők kötelesek az ajánlatot a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően elkészíteni és benyújtani. Ennek alapján, amennyiben az ajánlatkérő nem biztosította annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Árindokolás több ajánlattevőtől

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján, ha egy ajánlattevő ajánlata az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik, akkor az ajánlatkérő köteles az ár vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Ár versenyeztetése árlejtés esetében

Kérdés: Kötelező-e az ár versenyeztetése árlejtés során, amennyiben az ajánlatkérő eleve arra számít, hogy aránytalanul alacsony árakat kap, ismerve korábbi eljárásainak eredményét?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet az alábbiak szerint lehetővé teszi, hogy az áron kívül más értékelési részszempontok vonatkozásában folytassa le az árlejtést az ajánlatkérő.„27. § Az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Egyoldalú szerződésmódosítás

Kérdés: Az ajánlatkérő szeretné meghosszabbítani egy karbantartási szerződésünk időtartamát. Mi ezt nem szeretnénk, mert a piaci árváltozások miatt a szerződéses árakat már alacsonynak tartjuk. Elutasíthatjuk az ajánlatkérő hosszabbításra vonatkozó döntését?
Részlet a válaszából: […] A szerződés időtartamára vonatkozó egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűsége több tényező függvénye.Elsőként a szerződés tartalma az irányadó annak eldöntésében, hogy az ajánlatkérő jogosult-e, és ha igen, akkor hogyan és milyen feltételekkel jogosult a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.
1
2
3
21