3 találat a megadott alacsony ár tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkásalapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. Az építőipari rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet pedig a fenti tartalmi kérdéseken nem változtatva egyértelművé teszi, hogy amennyiben önálló értékelési részszempont a rezsi­óradíj, és az ajánlat alacsonyabb a rezsióradíjnál, akkor automatikusan aránytalanul alacsony árnak minősül. Ebben az esetben tehát nincs további indokoláskérési, vizsgálati kötelezettsége az ajánlatkérőnek.A rendelet 25. §-ának (1) bekezdése szerint amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél.A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdésben foglalton kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő az ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes − az Épkiv.-ben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező − költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ár vizsgálatának az árlejtést megelőzően is meg kell történnie, ugyanis az ajánlati kötöttség erre az időszakra már beállt. Nem szabad összekeverni a kérdéskört a tárgyalásos eljárással, hiszen az ajánlattételi szakaszban az ajánlati kötöttség beálltáig nincs értelme kérdezni az aránytalanul alacsony árral kapcsolatban, mert a tárgyalások során változhat a tartalom, az ellenszolgáltatás, a szerződés stb. A tárgyalást megelőző értékelés - mely szintén az ajánlat érvényességére vonatkozik - még nem foglalkozhat az árral, hiszen az árra vonatkozóan nincs kötöttsége az ajánlattevőnek, és az akár - ha ennek ellenkezőjét az ajánlatkérő nem írta elő - a beszerzési tárgy módosulásával még nőhet is. Az árlejtésre vonatkozóan a 257/2007. kormányrendelet alábbi szabályai szerint van lehetőség a szerződés megkötésére. A 22. § (1) bekezdése értelmében amennyiben az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során nem tesz ajánlatot, ajánlati kötöttsége az elektronikus árlejtést megelőzően papíralapon vagy a 12. § szerint elektronikus úton benyújtott ajánlata vonatkozásában áll fenn. A (2) bekezdés rendelkezése szerint az ajánlattevőnek az elektronikus árlejtés során első ajánlatának megtételétől az elektronikus árlejtés lezárásáig nem áll fenn a közbeszerzési törvény szerinti ajánlati kötöttsége. A szerződést az ajánlatnak az elektronikus árlejtés lezárásakor meglévő tartalma szerint az első helyen rangsorolt ajánlattevővel kell megkötni. Fentiek szerint az ajánlati kötöttség feloldódik az árlejtés során, tehát ezt követően biztosan újra kell értékelni az ajánlatot, azaz[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. Végül, az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. A Kbt. 87. §-ának (1)-(3) bekezdései a kérdés kapcsán a következő rendelkezéseket tartalmazzák: ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot,[…] részlet vége a válaszból.