Kizáró ok ellenőrzése

Kérdés: Az eljárásom ellenőrzése során a következő felhívást kaptam: „Kérjük, hogy a kizáró okok ellenőrzése kapcsán szíveskedjenek megküldeni az eljárásban érintett összegezésben nyertesként és nyertes ajánlattevőt követőként kihirdetni tervezett gazdasági szereplő vonatkozásában az alábbi kizáró ok tekintetében elvégzett ellenőrzés alátámasztására vonatkozó dokumentumot: NAV – be nem jelentett alkalmazottak.” Kérem, segítsenek, mire gondol itt az ellenőrző szerv?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a felhívás nincs tekintettel arra, hogy az ellenőrzési kötelezettség a Kbt. 63. § (1) bekezdés alábbi b) pontja vonatkozásában adatbázis-ellenőrzésre nem áll fenn.„63. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Tényleges tulajdonos megjelölése

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárásban ajánlatot benyújtó kft., amelynek a cégkivonatában a II. Cégformától függő adatok között az 1. A tag(ok) adatai felsorolásánál 3 személy szerepel. A 3 tag közül az egyik személynél az olvasható, hogy „A tag közös tulajdonban álló törzsbetét képviselője”. A cégkivonat II/3. Közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok adatai c. rovatban feltüntetésre került az a 2 személy, akik a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai. Az ajánlattevő a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében benyújtott nyilatkozata alapján a kft. egyik tulajdonosa 50%-os mértékű érdekeltséggel rendelkezik a kft.-ben, a másik tag pedig 25%-os mértékű érdekeltséggel. A fennmaradó 25%-os üzletrész a közös tulajdonú üzletrész. Kell-e szerepeltetni a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-nyilatkozatban ezt a 25%-os mértékű közös tulajdonú üzletrészt? Ha igen, akkor helyesen tölti-e ki az ajánlattevő a hivatkozott EKR-es nyilatkozatmintát, ha a közös tulajdonú üzletrész képviselőjét nevezi meg tényleges tulajdonosként – figyelemmel a Ptk. 3:165. § (1) bekezdésére is –, és a rá vonatkozó adatokat adja meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-űrlapon?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai nem azonosak a kérdésben jelzett, 50%-ot és 25%-ot tulajdonló személyekkel.A vonatkozó Kbt.-előírás az alábbiak szerint rendelkezik:„62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Bírálati cselekmények sorrendje

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szabályozás alapján az egyes eljárási cselekmények elméleti szakaszokra bonthatóak. A Kbt. elméleti különbséget tesz a „bírálat” és az „értékelés” eljárási cselekmények között; az utóbbi eljárási cselekményekhez a Kbt. 76. § alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerülése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelekben 2022. 05. 11-én (266. lapszám) megjelent 4899. számú kérdés kapcsán szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy már aláírt keretmegállapodás teljesítési időtartama alatt egy kéttagú konzorcium vezetője kizáró ok hatálya alá kerül (felszámolás miatt), jelenleg is az-e az álláspontjuk, hogy ha a másik tag nem felel meg önállóan az eljárás során előírt alkalmassági követelményeknek, illetve értékelési szempontoknak – tekintettel arra, hogy ebben az esetben a vezető tag jogutód nélkül szűnik meg –, a fennmaradó tagnak nincs lehetősége a továbbiakban versenyújranyitásokon részt venni? Illetve amennyiben valamely alkalmassági követelménynek önállóan nem tud megfelelni, van-e lehetősége jelen helyzetben (kapacitást nyújtó) alvállalkozóval megfelelni?
Részlet a válaszából: […] A 4899. számú kérdésben foglalt tényállás és az arra adott válasz eltér a jelen kérdésben hivatkozott értelmezéstől és a kérdésben foglalt tényállástól. A 4899. válasz lényege kettős volt.Egyrészt közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők közül kiválni csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Referencia igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós közbeszerzési eljárásban a műszaki és szakmai alkalmasság körében a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva azt írta elő, hogy az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított hat évben befejezett, de legfeljebb kilenc éven belül megkezdett, a közbeszerzés tárgya szerinti legjelentősebb szállításainak ismertetését tartalmazó, cégszerűen aláírt nyilatkozatot kell csatolnia az ajánlattevőnek. Utalt arra is, hogy a 21/A. § szerint is igazolható a referenciafeltételnek való megfelelés. Nem tekinthető túlzó előírásnak a 6 év, illetve 9 évre utalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében milyen módon írható elő.A Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Mintapéldány benyújtása

Kérdés: Hogyan jár el az ajánlatkérő helyesen abban az esetben, ha jogszabállyal ellentétes műszaki leírás alapján nyújtott be az ajánlattevő egy, a jogszabálynak megfelelő mintapéldányt (az alkalmasság igazolása körében)? A mintapéldány a jogszabálynak megfelelt, de mivel a műszaki leírás (amire az ajánlatkérő ajánlati kötöttsége beállt) a kapcsolódó jogszabálynak nem felelt meg, az a probléma adódott, hogy a jogszabálynak megfelelő mintapéldány a műszaki leírásnak nem tud megfelelni.
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlatkérő jogszerűtlen előírását nem kifogásolták az eljárás során, vagy ennek ellenére nem módosította azt, így a kötöttség a jogsértő tartalomra áll fenn, ami paradox módon azt jelenti, hogy ennek kell megfelelni, így a jogszabályoknak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Összeférhetetlenség tervező bevonása során

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségi szabályok 2022. október 11-ét követően jelentősen változtak. Az új összeférhetetlenségi szabályok részletesebbek, szigorúbbak, de egyúttal – néhány kivételtől eltekintve – megdönthető vélelmek is. Az összeférhetetlenségi szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Szakember közreműködési kötelezettsége

Kérdés: Bontási és építési munkák elvégzésére kötött vállalkozási szerződésben két nevesített szakember szerepel, akiket a nyertes vállalkozó alvállalkozója biztosít. A vállalkozási szerződés előírja, hogy az építési beruházás megvalósítása során a nevesített szakembereknek személyesen kell közreműködniük, továbbá azt is, hogy az ún. kooperációs értekezleteken mindkét szakembernek jelen kell lennie, hogy kiemelt szakértelmük alapján a felmerülő szakkérdéseket meg tudják válaszolni. A munkák elkezdődtek, és ennek során merült fel, a szerződésben nevesített szakemberek személyes megjelenésétől el lehet-e tekinteni arra hivatkozással, hogy mindkét szakembernek a szerződésben megjelölt alvállalkozó a munkáltatója, akinek a projektvezetője jelen van minden értekezleten? Ebből következően, ha a szakembereket érintő szakkérdés merül fel, majd kikéri a véleményüket.
Részlet a válaszából: […] A szakemberek szerződés teljesítésébe történő bevonásáról a Kbt. 138. § (2) bekezdése rendelkezik.138. § (2) bekezdés:„Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Technikai eszközök rendelkezésre állása

Kérdés: Gépjármű-javításra irányuló eljárásban közös ajánlatevők úgy is alkalmasak a teljesítésre, ha közülük egy megfelel a szakmai alkalmassági követelményeknek. Hogyan lehet azt megfogalmazni a műszaki leírásban, hogy csak olyan ajánlattevő vehessen részt az eljárásban, akinek a javításra vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott és erre a tevékenységre szóló engedélye van, illetve azt, hogy a műszaki alkalmassági feltételként meghatározott technikai eszközök a javítás helyszínén álljanak rendelkezésre, és ne csak az egy alkalmasság igazolásában részt vevő szereplő – aki nem is vesz részt a javításban – telephelyén?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben egyvalaki képes teljesíteni a feltételeket, nem követelheti meg az ajánlatkérő, hogy mindketten alkalmasak legyenek. Ha engedélyköteles tevékenységről van szó, természetesen csak az a fél teljesíthet, akinek engedélye is van, de ez az alkalmassági követelményektől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Szakember cseréje az eljárás során

Kérdés: Nyílt eljárásban, kapacitást biztosító szervezet által bevont és alkalmassági követelmény igazolására bemutatott szakember dokumentumait hiánypótlás keretében kifogásolja az ajánlatkérő. Van-e lehetőség ezt a szakembert másik szakemberre cserélni ebben a helyzetben, hiánypótlás keretében, ha az új szakember ugyanezen kapacitást biztosító szervezet munkavállalója? A szakember kizárólag alkalmassági követelményt igazol, értékelési szempontot nem. Amennyiben a csere lehetséges, akkor kizárólag a kapacitást biztosító szervezet munkavállalója lehet a csere alanya, vagy esetleg a kapacitást biztosító szervezettel megbízási jogviszonyban álló szakember is lehet?
Részlet a válaszából: […] Igen, saját munkavállaló hiánypótlás során cserélhető, melyet a Kbt. 71. § (3) bekezdése sem korlátoz. Mivel státuszváltozás nem történik, hogy ugyanaz a szervezet igazol kapacitást, így az alkalmasság igazolása érdekében módosítja a szakembert az ajánlattevő úgy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.
1
2
3
46