Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

73 találat a megadott alkalmasság igazolása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Átfedés alkalmasság igazolása során az egyes előírások között

Kérdés: Lehet-e átfedés az egyes részekben megadott árbevétel, referencia, gépek vagy szakember tapasztalata között alkalmasság igazolása során?
Részlet a válaszból: […]több rész esetében nem lehet átfedés, ha ezt az ajánlatkérő így gondolja. Az árbevétel esetében a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet kifejezetten kitér az árbevétel kérdésére részajánlattétel esetében. Ez alapján az éves árbevétel az egyes részek vonatkozásában is meghatározható külön azon ajánlattevők számára, akik/amelyek több részben kívánnak indulni.A kormányrendelet 19. § (8) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő a részajánlattételt lehetővé teszi, e §-t minden egyes különálló részre vonatkozóan alkalmazni kell. Ha az ajánlat (részvételi jelentkezés) a Kbt. 61. § (6) bekezdése alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4790

2. találat: Munkaviszonyban nem álló szakember státusza

Kérdés: Milyen formában jelölje meg az ajánlattevő azt a szakembert, akit majd munkavállalóként fog foglalkoztatni, de most még nem veszi fel, hiszen még nem nyerte meg a projektet? Ez az érv azonban nem elegendő az ajánlatkérőnek, és kéri a szakember státuszának azonosítását. Nem világos számunkra, hogy pontosan mit jelent ez.
Részlet a válaszból: […]alátámaszt. Ennek értelmében, ha az ajánlattevő valamely, az alkalmasság igazolásához szükséges szakembert munkaviszonyban kívánja alkalmazni, azonban az ajánlattétel időpontjában a munkaviszony még nem áll fenn, az ajánlattevő az adott szakembert kapacitást nyújtó szervezetként köteles bemutatni, és a szakembernek meg kell felelnie a kapacitást nyújtó szervezet bevonásával kapcsolatos előírásoknak.Nincs akadálya annak, hogy a magánszemély kapacitást biztosító szervezetként kerüljön megjelölésre. Az elektronikus[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4778

3. találat: Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszból: […]és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.Mivel a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdés c) pontjában valóban az árbevétel előírását részletezi, azonban b) pontjában arra a számviteli jogszabályok szerinti beszámolóra utal, mely a mérleg is lehet, és melynek tartalma vonatkozásában írható elő alkalmassági követelmény.A kormányrendelet 19. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasságának igazolása árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén előírható-saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának - vagy annak meghatározott részének - benyújtásával (ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); ha az ajánlatkérő által kért beszámoló a cég­információs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a cég­információs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló beküldése nem szükséges;-az előző legfeljebb három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló - adott esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt - nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak - b) és c) pontok.Amennyiben fentiek értelmében előírásra kerül a mérleg szerinti eredmény, vagy adózás előtti eredmény, és az ajánlattevő nem felel meg a követelményeknek, úgy kapacitást biztosító szervezet bevonására van lehetőség. Ebben az esetben egyrészt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4766

4. találat: Kapacitásbiztosító felvétele saját szakember helyett hiánypótlás keretében

Kérdés: Ha az ajánlatunkban alkalmasság igazolására saját szakembert mutatunk be, azonban a szakember önéletrajzát az ajánlatkérő a hiánypótlás keretében kifogásolja, és emiatt cserélni kell a szakembert, lehet-e utólag a hiánypótlás időszakában kapacitásbiztosítót felvenni a saját szakember helyett? (Az eljárás nyílt és a saját szakember már nem dolgozik nálunk. Ez a kérdés arra az esetre is vonatkozik, ha csak alkalmasságot igazol a szakember, de külön arra az esetre is, ha az alkalmasság igazolásán kívül a többlet szakmai tapasztalata értékelési részszempontként is szerepel.)
Részlet a válaszból: […]újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.A fenti bekezdésben ismertetett rendelkezés ad választ arra a kérdésre is, hogy gondot okoz-e, hogy teljesen új kapacitást biztosító bevonásáról van szó, nem pedig a korábbiakban megjelölt kapacitást biztosító szervezet cseréjéről. Mivel a jogszabály "korábban nem szereplő gazdasági szereplő" bevonásáról beszél, ez egyben azt jelenti, hogy amennyiben korábbiakban nem jelölt meg kapacitást biztosítót az ajánlattevő, tehát saját szakemberével kívánta igazolni alkalmasságát, ez nem lehet akadálya annak, hogy hiánypótlás keretében a későbbiekben kapacitást nyújtó szervezetet vonjon be.Az előbbiek az alkalmasság igazolása során bevonásra került kapacitást biztosítóról szóltak. Azonban az értékelési szempont vonatkozásában csak akkor történhet változás, ha az az alkalmassági követelményt is érinti, tehát a kettőt nem tudjuk egymástól élesen elválasztani. Amennyiben az értékelési szempont vonatkozásában történik csak és kizárólag alvállalkozóbevonás, abban az esetben valójában nem alvállalkozóról beszélünk, hiszen az alkalmasság igazolásában nem vesz részt az érintett gazdasági szereplő. Ez praktikusan egy nem létező státusz, melyben segíti az ajánlatkérőt egy gazdasági szereplő az ajánlattétel során. Ekkor legalább olyan képességekkel rendelkező szakember kell, mint a korábbiakban bemutatott, és akkor is a korábbiakban bemutatott szakember tapasztalatát fogja az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4765

5. találat: Alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezet elhatárolása

Kérdés: Kapacitást nyújtó szervezetnek vagy alvállalkozónak minősül az a piaci szereplő, amelynek kapacitásaira - a szerződés dinamikus beszerzési rendszer keretében történő odaítélése esetén - az ajánlattevő az alkalmasság igazolása körében támaszkodni kíván, és amelyet a szerződés teljesítésébe is be kíván vonni?
Részlet a válaszból: […]megjelölésével azon alkalmassági követelményt, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. Ehhez képest a Kbt. 3. §-ának 2. pontja értelmében alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt. Akérdés alapján úgy tűnik, hogy jelen esetben olyan kapacitást nyújtó szervezetről van szó, amelyet az ajánlattevő a szerződés teljesítésébe is be kíván vonni. A szóban forgó piaci szereplő meghatározó jellege ugyanakkor egyértelműen a kapacitást nyújtó szervezeti minőség, hiszen az ajánlattevő az alkalmasság igazolása körében támaszkodik rá. Természetesen nincs jogi akadálya annak, hogy ugyanez a szervezet a szerződés teljesítésében is részt vegyen alvállalkozóként, de mindvégig a kapacitást nyújtó szervezet kapcsán érvényesülő szigorúbb jogszabályi követelmények teljesülését[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4763

6. találat: Részvételre jelentkező alkalmassága a DBR-ben

Kérdés: A DBR részvételi jelentkezési határidőt követő napon lesz saját szakemberünk. Egyrészt be lehet-e vonni kapacitást biztosítót a DBR-be, másrészt megtehetjük-e, hogy inkább a határidő lejártát követően egy nappal adjuk be a részvételi jelentkezést a DBR-be?
Részlet a válaszból: […]Kbt. 107. § (5) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban, a gyorsított eljárás szabályai nem alkalmazhatóak. Ez a részvételi határidő a rendszer - az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megküldését megelőző - felállításakor irányadó. A rendszerben megvalósítandó további közbeszerzések tekintetében nem határozhatóak meg újabb részvételi határidők, a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt lehet részvételre jelentkezni.A részvételre jelentkezési határidőre beérkezett jelentkezéseket az ajánlatkérő elbírálja. Az első részvételi határidőt követően érkezett jelentkezéseket pedig ezt követően bírálja az ajánlatkérő. Nem marad le a jelentkezési határidőről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4731

7. találat: Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság - a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során - kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszból: […]határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.Az ajánlatkérő azonban nem tehet egyenlőségjelet a végrehajtási eljárás és a kényszerintézkedésként, biztosítási céllal elrendelt zár alá vétel közé. Végrehajtás esetében ugyanis arról van szó, hogy az adós nem fizetett meg egy jogerősen megítélt követelést, a zár alá vétel azonban ezt még korántsem jelenti, hiszen akár az is elképzelhető, hogy nem kerül megállapításra a bűncselekmény elkövetése, avagy a bíróság nem pénzbüntetést (vagyonelkobzást) alkalmaz. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 324. § (1) bekezdése alapján a zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.Az ajánlatkérő jellemzően akkor ír(hat)ja elő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében a végrehajtástól (inkasszótól vagy sorban állástól) való mentességet, amikor a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzés alapján megkötött szerződés teljesítése során töretlen pénzügyi likviditást feltételező finanszírozási kötelezettsége áll fenn, például jelentős pénzösszeget kell előlegeznie a szerződéses vállalás jellegére tekintettel. Ebből következően az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében akár azt is előírhatja, hogy az ajánlattevő pénzforgalmi számlája mindennemű büntetőjogi intézkedéstől - így a Be. alapján alkalmazható zár alá vételtől is - mentes legyen. Ha azonban az ajánlatkérő ezt kifejezetten nem írja elő, akkor a végrehajtástól való mentesség követelményéből a zár alá vételtől való mentesség követelménye automatikusan nem következik, hiszen a zár alá vétel jogi természete merőben eltér a végrehajtásétól.Korlátként érvényesül ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő csak annyiban írhat elő alkalmassági követelményeket, amennyiben azok a szerződés teljesítéséhez valóban szükségesek [Kbt. 65. § (3) bekezdés], hiszen a Kbt. célja nem a verseny indokolatlan szűkítése, hanem az egészséges verseny[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4722

8. találat: Hamis adatszolgáltatással kapcsolatos jelentési kötelezettség alkalmasság nem megfelelő igazolása miatt

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő nem igazolja megfelelően az alkalmasságát, az ajánlatkérőnek kötelessége lejelentenie hamis adatszolgáltatás miatt?
Részlet a válaszból: […]értékelésére vonatkozó döntését, és-a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg - ia) és ib) alpontok.Amennyiben az ajánlat műszaki tartalma egyébként utólag mégsem felel meg, vagy a benyújtott dokumentum nem elfogadható, ugyanakkor vélhető, hogy az ajánlatkérő jóhiszeműen gondolhatta, hogy mégis megfelel a követelményeknek, úgy a hamis adatszolgáltatás nem feltétlenül áll meg, mely az ajánlatkérő döntésén múlik.Továbbra is hatályban van a Kbt. 62. § (7) bekezdése, melynek értelmében az ajánlatkérő a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos kizárást köteles a Hatóságnak jelenteni, pontosabban arról az alábbiak szerint tájékoztatást adni. A tájékoztatás tartalma igen fontos, hiszen ez alapján fognak a későbbiekben más ajánlatkérők dönteni, melyre az alábbiakban külön utalunk.A Kbt. fentiek szerinti rendelkezése alapján az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének), az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével, valamint a kizárásra okot adó cselekmény és az eset lényeges körülményeinek leírásával - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.Változott ugyanakkor a szabályozás abban a vonatkozásban, hogy amennyiben a hamis adatszolgáltatás az elmúlt három évben igazolhatóan megtörtént, az ajánlatkérőnek szabadsága van annak eldöntésében, hogy a hamis adatszolgáltatás alapján, mely a múltban történt, az ajánlattevő megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető-e. Amennyiben például elmulasztott egy igazolást benyújtani, vagy a hiánypótlás továbbra is hibás volt, vagy saját nyilatkozata alapján a referenciaigazolást nem tudta időben megszerezni, nos, ezek azok az esetek, mikor az ajánlatkérőnek el kell tudnia dönteni, hogy számára ezek az érvek megfelelőek-e ahhoz, hogy ne zárja ki az érintett ajánlattevőt. Ehhez azonban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4718

9. találat: Felhívás feladásának időpontja a referencia bemutatásának kontextusában

Kérdés: Ajánlattevőként a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti referencia elkészítésénél a felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben teljesített referenciát kell feltüntetni. Mi számít pontosan a felhívás feladásának?
Részlet a válaszból: […]alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - előírható az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított hat évben teljesített szállításokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte (...).A feladás és megküldés különbségtételére a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. MvM rendelet ad választ.A fentiekben hivatkozott rendelet 1. § (4) bekezdése szerint a hirdetmények megküldése alatt a TED-en vagy az Értesítőben közzéteendő hirdetményeknek az ajánlatkérő által a Hatóság részére történő megküldését kell érteni. Az Értesítőben közzéteendő hirdetmények esetében a hirdetmény feladásának időpontja megegyezik a megküldés időpontjával, míg a TED-en közzéteendő hirdetmények[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4676

10. találat: Egyéni vállalkozó kapacitást biztosító megjelölése az EKR-ben

Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő megsérti a Kbt. 57. §-ának b) pontját.A fenti bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint, amennyiben a nyilatkozatminták az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre állnak, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni.Érdekes jogkérdés, hogy a gazdasági szereplő rögzítése űrlapnak minősül-e, de mivel dedikáltan ezért szükséges azonosítani a kapacitást biztosító szervezetet a gazdasági szereplők között, így ennek elmaradása véleményünk szerint érvénytelenséget eredményez a Kbt. 73. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján. A gazdasági szereplő rögzítésének elmaradása eredményeként uniós eljárásrendben ugyanis az EEKD sem jelenik meg, azaz további űrlap kitöltése nem válik lehetővé, ehelyett nehezen ellenőrizhető feltöltött EEKD-t kellene az ajánlatkérőnek vizsgálnia. Ebben a formában véleményünk szerint a fenti előírás nem egyszerű formakényszer, mely a Kbt. szerint eredményezhet érvénytelenséget.A Kbt. előzőekben hivatkozott rendelkezése szerint az érvénytelenség oka, hogy az ajánlat egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4661
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést