Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazott probléma valós, hiszen a két ajánlattevőt magának az ajánlatkérőnek kell kizárnia a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja alapján, amennyiben igazolni tudja a kizáró ok fennállását. Ez valóban nem teljesen egyértelmű helyzet, hiszen egyszerűbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Ajánlattétel holdingstruktúrában

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A holdingstruktúra ellenére valójában külön jogi személyekről beszélünk, ezért induljunk ki abból, hogy a holdingon belüli feladatmegosztás miatt gyakrabban kényszerülnek az ajánlattevők arra, hogy az alkalmassági feltételeknek való megfelelés, vagy az értékelési szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] A bevonni kívánt szakemberek végzettsége, tapasztalata és száma az ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmassága körében bírhat jelentőséggel. A gyakorlatban számos olyan ajánlattételi felhívással találkozunk, amelyben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ajánlatban bemutatott szakemberek bevonása a szerződés teljesítésébe

Kérdés: Mit tehet az ajánlatkérő, ha az ajánlattevő utóbb mégsem vagy csupán kisebb mértékben vonja be a szerződés teljesítésébe azon szakemberek egyikét, akiket ajánlatában az alkalmasság igazolása körében bemutatott?
Részlet a válaszából: […] Ami a bemutatott szakemberek bevonásának kötelezettségét illeti, a Kbt. 138. § (4) bekezdése irányadó. Eszerint az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége

Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett pénzügyi alkalmassági követelmény összhangban van a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet által meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Tényleges tulajdonosi nyilatkozat megfelelősége

Kérdés: Az ajánlatkérő nem érti, hogy miért soroltunk fel a hiánypótlás III. pontjában több tulajdonost, mint amennyi a cégkivonatban szerepel. Ebben az esetben nyújtsunk be egy nyilatkozatot, ahol kifejtjük a tulajdonosi viszonyokat, hivatkozva a Kbt. megfelelő pontjára?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben elképzelhető, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) pontját nem megfelelően értelmezi. Ha cégüknek nemcsak közvetlen tulajdonosa birtokolja a részesedés több mint 25%-át, hanem közvetett módon a tulajdonos tulajdonosa, úgy valójában az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem lehet ajánlattevő a gazdasági szereplő, és alkalmasság igazolásában sem vehet részt, ha a költségvetési csalás elkövetését megállapító jogerős ítéletet az elmúlt öt évben olyan személlyel szemben hozták, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

A DBR 2. részében benyújtandó dokumentumok

Kérdés: A DBR 2. részében különböző nyilatkozatokat is benyújtanak az ajánlattevők, mint egy versenyújranyitásnál, vagy csak adnak egy árat?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntésétől függ, hogy DBR felállításánál kéri-e az alkalmasság igazolását, kizáró oki közjegyzői nyilatkozatot, vagy az újraversenyeztetés során. (Feltételezve, hogy a DBR jellemzően uniós rezsimben kerül felállításra.)Hazánkban mindkét megoldásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett választható kizáró okok nem teljesen homogének. A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja esetében az információ egy része akár elektronikus adatbázisokból is elérhető, a b) pont szakmai kötelezettségszegését nem tudja az ajánlatkérő ellenőrizni, a c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a DBR-ben

Kérdés: Indítottunk egy DBR felállítására irányuló eljárást. A beérkezett részvételi jelentkezéseket elbíráltuk, és felállítottuk a rendszert, majd kiküldtünk a rendszerben egy ajánlati felhívást, melyre válaszul az egyik ajánlattevő jelezte, hogy ő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá került, és kéri, hogy tegyük meg a szükséges intézkedéseket. Ki kell-e zárni a DBR-ből az ajánlattevőt, és ha igen, melyik pontra hivatkozva? Vagy mivel nincs ajánlattételi kötöttség, maradhat a DBR-ben, legfeljebb az ajánlatát kell érvényteleníteni abban az esetben, ha mégis ajánlatot tenne az egyik felhívásunkra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. § (8a) bekezdése alapján a gazdasági szereplő jelezni köteles a kizáró ok hatálya alá tartozást, azaz cselekménykényszer áll fenn, hiszen az ajánlatkérő ezt követően ellenőrzi a megfelelőséget, és amennyiben nem felel meg, úgy kizárja, és ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.
1
2
3
43