67 találat a megadott alkalmasság igazolása tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.Az ajánlatkérő azonban nem tehet egyenlőségjelet a végrehajtási eljárás és a kényszerintézkedésként, biztosítási céllal elrendelt zár alá vétel közé. Végrehajtás esetében ugyanis arról van szó, hogy az adós nem fizetett meg egy jogerősen megítélt követelést, a zár alá vétel azonban ezt még korántsem jelenti, hiszen akár az is elképzelhető, hogy nem kerül megállapításra a bűncselekmény elkövetése, avagy a bíróság nem pénzbüntetést (vagyonelkobzást) alkalmaz. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 324. § (1) bekezdése alapján a zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.Az ajánlatkérő jellemzően akkor ír(hat)ja elő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében a végrehajtástól (inkasszótól vagy sorban állástól) való mentességet, amikor a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzés alapján megkötött szerződés teljesítése során töretlen pénzügyi likviditást feltételező finanszírozási kötelezettsége áll fenn, például jelentős pénzösszeget kell előlegeznie a szerződéses vállalás jellegére tekintettel. Ebből következően az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében akár azt is előírhatja, hogy az ajánlattevő pénzforgalmi számlája mindennemű büntetőjogi intézkedéstől - így a Be. alapján alkalmazható zár alá vételtől is - mentes legyen. Ha azonban az ajánlatkérő ezt kifejezetten nem írja elő, akkor a végrehajtástól való mentesség követelményéből a zár alá vételtől való mentesség követelménye automatikusan nem következik, hiszen a zár alá vétel jogi természete merőben eltér a végrehajtásétól.Korlátként érvényesül ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő csak annyiban írhat elő alkalmassági követelményeket, amennyiben azok a szerződés teljesítéséhez valóban szükségesek [Kbt. 65. § (3) bekezdés], hiszen a Kbt. célja nem a verseny indokolatlan szűkítése, hanem az egészséges verseny[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]értékelésére vonatkozó döntését, és-a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg - ia) és ib) alpontok.Amennyiben az ajánlat műszaki tartalma egyébként utólag mégsem felel meg, vagy a benyújtott dokumentum nem elfogadható, ugyanakkor vélhető, hogy az ajánlatkérő jóhiszeműen gondolhatta, hogy mégis megfelel a követelményeknek, úgy a hamis adatszolgáltatás nem feltétlenül áll meg, mely az ajánlatkérő döntésén múlik.Továbbra is hatályban van a Kbt. 62. § (7) bekezdése, melynek értelmében az ajánlatkérő a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos kizárást köteles a Hatóságnak jelenteni, pontosabban arról az alábbiak szerint tájékoztatást adni. A tájékoztatás tartalma igen fontos, hiszen ez alapján fognak a későbbiekben más ajánlatkérők dönteni, melyre az alábbiakban külön utalunk.A Kbt. fentiek szerinti rendelkezése alapján az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének), az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével, valamint a kizárásra okot adó cselekmény és az eset lényeges körülményeinek leírásával - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.Változott ugyanakkor a szabályozás abban a vonatkozásban, hogy amennyiben a hamis adatszolgáltatás az elmúlt három évben igazolhatóan megtörtént, az ajánlatkérőnek szabadsága van annak eldöntésében, hogy a hamis adatszolgáltatás alapján, mely a múltban történt, az ajánlattevő megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető-e. Amennyiben például elmulasztott egy igazolást benyújtani, vagy a hiánypótlás továbbra is hibás volt, vagy saját nyilatkozata alapján a referenciaigazolást nem tudta időben megszerezni, nos, ezek azok az esetek, mikor az ajánlatkérőnek el kell tudnia dönteni, hogy számára ezek az érvek megfelelőek-e ahhoz, hogy ne zárja ki az érintett ajánlattevőt. Ehhez azonban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - előírható az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított hat évben teljesített szállításokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte (...).A feladás és megküldés különbségtételére a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. MvM rendelet ad választ.A fentiekben hivatkozott rendelet 1. § (4) bekezdése szerint a hirdetmények megküldése alatt a TED-en vagy az Értesítőben közzéteendő hirdetményeknek az ajánlatkérő által a Hatóság részére történő megküldését kell érteni. Az Értesítőben közzéteendő hirdetmények esetében a hirdetmény feladásának időpontja megegyezik a megküldés időpontjával, míg a TED-en közzéteendő hirdetmények[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő megsérti a Kbt. 57. §-ának b) pontját.A fenti bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint, amennyiben a nyilatkozatminták az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre állnak, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni.Érdekes jogkérdés, hogy a gazdasági szereplő rögzítése űrlapnak minősül-e, de mivel dedikáltan ezért szükséges azonosítani a kapacitást biztosító szervezetet a gazdasági szereplők között, így ennek elmaradása véleményünk szerint érvénytelenséget eredményez a Kbt. 73. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján. A gazdasági szereplő rögzítésének elmaradása eredményeként uniós eljárásrendben ugyanis az EEKD sem jelenik meg, azaz további űrlap kitöltése nem válik lehetővé, ehelyett nehezen ellenőrizhető feltöltött EEKD-t kellene az ajánlatkérőnek vizsgálnia. Ebben a formában véleményünk szerint a fenti előírás nem egyszerű formakényszer, mely a Kbt. szerint eredményezhet érvénytelenséget.A Kbt. előzőekben hivatkozott rendelkezése szerint az érvénytelenség oka, hogy az ajánlat egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Az EKR-ben három lehetőség közül lehet választani, amikor gazdasági szereplő kerül bevonásra, ahol az EKR a kapacitást biztosító szervezet alatt érti a jogi és a magánszemélyt is. A kapacitást biztosító szervezet kiválasztásakor lehetőség van az EKR-ben regisztrált jogi személyek közül választani, vagy az alábbi opciót választani: "Természetes személy (a Kbt. 65. § (7), illetve 66. § (6) bekezdése alkalmazásakor)".Esetünkben a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése vonatkozásában kerülhet kiválasztásra a magánszemély, akinek nem kell külön regisztrálva lennie az EKR-ben. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi szabálya lehetővé teszi az EKR-be történő rögzítést, melyet az EKR magánszemély esetében valóban lehetővé is tesz.Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként csak olyan gazdasági szereplőt vehet igénybe, amely regisztrált az EKR-ben, vagy amelynek az adatait az ajánlattétel vagy részvételre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.A fenti rendelkezés az eljárás során történő hamis adatszolgáltatás megállapítására utal, melyet aszerint kell megállapítania az ajánlatkérőnek, hogy az ajánlattevő nem tesz eleget igazolási kötelezettségének. Nem teszi lehetővé tovább hiánypótlási kör(ök) megnyitását, azaz valójában viszonylag gyorsan és egyértelműen el kell döntenie az ajánlatkérőnek a hiánypótlást követően a hamis adatszolgáltatás fennállását. Nincs tehát olyan szabály hatályban, mely szerint az ajánlatkérőnek addig kellene, egyébiránt jogellenesen hiánypótlást vagy felvilágosítást kérni, ameddig a hamis adatszolgáltatással kapcsolatban bizonyosságot nem szerez. Véleményünk szerint a jogszerűtlen hiánypótlási felhívás, felvilágosításkérés nem lehet irányadó a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos értékelés vonatkozásában. Látva azonban például az összeférhetetlenség esetében felmerülő igényt az EUB részéről (Fabricom-ügy), hogy az ajánlattevő tisztázza magát, valójában hamis adatszolgáltatás esetében egy felvilágosításkérés véleményünk szerint segít egyértelművé tenni a helyzetet, mely a bírálat során nem ütközik a többszörös hiánypótlás tilalmába, ugyanakkor lehetőséget biztosít az ajánlattevő számára a hiányos hiánypótlás, vagy eltérő adatok közlésének okára.Az ajánlatkérő eljárása tehát a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése alapján nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy egy-egy hiánypótlást nem egységes egészként kell kezelni, hiszen ha például egy másik hiánypótlási felhívásra adott hiánypótlását teljesítette a gazdasági szereplő, azt elvileg függetlenül kellene kezelni az adott hiánypótlásban foglaltaktól. A teljes hiánypótlás figyelembe nem vétele az ajánlatkérő értelmezésében azt jelenti, hogy benyújtásra sem került, ami tény szerint nem igaz, hiszen benyújtásra került úgy, hogy időközben a hiánypótlási szabályok közül a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontját[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szóló 1996. évi LVIII. törvény 2. § (1) bekezdése értelmében a területi építészkamara mint elsőfokú hatóság adja meg az adott tevékenység folytatására való jogosultságot szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint. Az FMV-tevékenység kizárólag az engedély birtokában és a névjegyzékben való fellelhetőség mellett folytatható. Az engedélyezési és a névjegyzékbe vételi feltételek kógensek és részletesen szabályozottak, a kizárólagos engedélyezési jogkörrel rendelkező hatóság e szakmai feltételek meglétét köteles megállapítani és ellenőrizni. Ezzel szemben az ajánlatkérő előírása szerint a közbeszerzési eljárásban - a szakember FMV-jogosultsága hiányában - a szakmagyakorlási feltételek teljesülését maga az ajánlatkérő kívánja megállapítani, amely vizsgálat és döntés szempontjai a felhívásban nem megismerhetőek. Mindez önkényes kiválasztásra, vagy éppen a kiválasztás megtagadására ad az ajánlatkérő számára lehetőséget, ennélfogva az alkalmassá minősítés felhívásban rögzített feltételek mellett nem biztosított a verseny tisztasága és az egyenlő esélyű ajánlattétel. A Döntőbizottság erre tekintettel az ajánlatkérő terhére megállapította a Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti előírás megsértését."A konkrét kérdés vonatkozásában érdemes figyelembe venni például az Európai Unió Bíróságának C-27/86., C-28/86. és a C-29/86. számú, egyesített ügyben hozott ítéletét. A Bíróság szerint az irányelvi rendelkezések nem akadályozzák meg az ajánlatkérőt abban, hogy egy másik tagállamban elismert vállalkozót kötelezzen bizonyíték benyújtására arról, hogy vállalkozása megfelel a nemzeti jog által megkövetelt követelményeknek (minimális alaptőke, munkaerő és vezetői személyzet). Megtehető mindez még akkor is, ha a vállalkozót abban a tagállamban elismerik, amelyben a letelepedése szerint a nemzeti jog által megkövetelt osztályba sorolható besorolással egyenértékű besorolást ért el. Ez az ügy a "minősített ajánlattevői lista" szerinti besorolásról szól, mely alapján van arra lehetőség, hogy az egyenértékűség megállapítása során az ajánlatkérő további dokumentumokat kérjen a külföldi kamarai jogosultsággal rendelkező szakembertől. Irányadó ugyanakkor a C 255/01. számú, Panagiotis Markopoulos és társai kontra G. Samothrakis és társai ügyben hozott döntés, melyben a Bíróság felhívja arra a figyelmet, hogy a befogadó tagállam illetékes hatóságának kell megítélnie azon személyek "képesítésének" egyenértékűségét, akik e képesítésüket egészben vagy részben valamely másik tagállamban szerezték. E[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keretében jelzett szakmai gyakorlati idő számítása során az ajánlattételi felhívás, azaz a kétszakaszos eljárás második szakaszának megkezdése irányadó. Így ebben a formában az ajánlattevő még egy hónappal többet nyerhet, ha így értelmezi a szabályt. Mivel kétszakaszos eljárásban az eljárás során bemutatott kapacitást biztosító szervezeteket a részvételi szakaszban kell bemutatni, így az értékelés során bevonásra kerülő szakember vonatkozásában is egységesen kell kezelni a bemutatott szakember státuszát. Ez abban az esetben is esélyegyenlő módon így kell, hogy legyen, amennyiben az ajánlatkérő alkalmassági követelményként nem írta elő szakember tapasztalatának bemutatását az eljárás során. Amennyiben kétféleképpen lehet érteni a tapasztalat számítási módját, úgy lesz, aki több gyakorlatot számol el, miközben már zajlik[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szervezet bevonására kétszakaszos eljárás esetében a második szakaszban nincs lehetőség. (Lásd részletesen A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a hiánypótlás szabályairól, KÉ 2019. évi 227. szám; 2019. november 26. 17-18. oldal.)A fentieknek megfelelően valójában részvételi szakaszban a részvételi jelentkezésben nem szükséges az igazolásokat benyújtani. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő által meghatározott keretszámnál több jelentkezés érkezett, az ajánlatkérő kérheti már részvételi szakaszban az alkalmassági követelmények igazolását, és ennek megfelelően az önéletrajzok benyújtását is, melyet jellegzetesen az alkalmassági követelmény igazolására kér az ajánlatkérő. Jellemzően az alkalmassági követelményre épülő igazolási formák között jelenik meg az önéletrajz, erre épül az értékelési szempontként figyelembe veendő szakember többlettapasztalata. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben nem az alkalmassági követelményre épül az értékelési szempont, mely a szakember tapasztalatát értékeli, úgy részvételi szakaszban nem kerül bemutatásra az érintett szakember. Ha azonban az érintett szakembert valamely piaci szereplő nyújtja, mivel nem kapacitást biztosító szervezetként kerül benyújtásra, így nem jelenik meg az ajánlattétel ezen fázisában. Ennek azért van jelentősége, mert így a második szakaszban egy "státusz" nélküli, az értékelési szempontban az ajánlattevőt segítő szereplő kerül bemutatásra. Annak érdekében, hogy mindez ne okozzon értetlenséget, javasolt a részvételi szakaszban minden olyan szereplő azonosítása, aki/amely alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontban segíti az ajánlattevőt az eljárás során. A részvételi szakaszban gyakorlatilag minden szereplő státuszát át kell gondolni és azonosítani, de nem szükséges a jelentkezéssel együtt az önéletrajzok benyújtása. Sajátos, hogy amennyiben például egy szakember nem alkalmasságot igazol, hanem értékelési szempont miatt kerül bevonásra, abban az esetben, ha az önéletrajza benyújtásra kerül az első szakaszban, azzal a részvételre jelentkező részben ajánlatot tesz, megsértve ezzel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.A (9) bekezdés értelmében a törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.Fentiek a kapacitást biztosító szervezet esetében szükségesnek[…] részlet vége a válaszból.