Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

17 találat a megadott alkalmasság vizsgálata tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Részvételre jelentkező alkalmassága a DBR-ben

Kérdés: A DBR részvételi jelentkezési határidőt követő napon lesz saját szakemberünk. Egyrészt be lehet-e vonni kapacitást biztosítót a DBR-be, másrészt megtehetjük-e, hogy inkább a határidő lejártát követően egy nappal adjuk be a részvételi jelentkezést a DBR-be?
Részlet a válaszból: […]Kbt. 107. § (5) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban, a gyorsított eljárás szabályai nem alkalmazhatóak. Ez a részvételi határidő a rendszer - az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megküldését megelőző - felállításakor irányadó. A rendszerben megvalósítandó további közbeszerzések tekintetében nem határozhatóak meg újabb részvételi határidők, a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt lehet részvételre jelentkezni.A részvételre jelentkezési határidőre beérkezett jelentkezéseket az ajánlatkérő elbírálja. Az első részvételi határidőt követően érkezett jelentkezéseket pedig ezt követően bírálja az ajánlatkérő. Nem marad le a jelentkezési határidőről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4731

2. találat: Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszból: […]szóló 1996. évi LVIII. törvény 2. § (1) bekezdése értelmében a területi építészkamara mint elsőfokú hatóság adja meg az adott tevékenység folytatására való jogosultságot szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint. Az FMV-tevékenység kizárólag az engedély birtokában és a névjegyzékben való fellelhetőség mellett folytatható. Az engedélyezési és a névjegyzékbe vételi feltételek kógensek és részletesen szabályozottak, a kizárólagos engedélyezési jogkörrel rendelkező hatóság e szakmai feltételek meglétét köteles megállapítani és ellenőrizni. Ezzel szemben az ajánlatkérő előírása szerint a közbeszerzési eljárásban - a szakember FMV-jogosultsága hiányában - a szakmagyakorlási feltételek teljesülését maga az ajánlatkérő kívánja megállapítani, amely vizsgálat és döntés szempontjai a felhívásban nem megismerhetőek. Mindez önkényes kiválasztásra, vagy éppen a kiválasztás megtagadására ad az ajánlatkérő számára lehetőséget, ennélfogva az alkalmassá minősítés felhívásban rögzített feltételek mellett nem biztosított a verseny tisztasága és az egyenlő esélyű ajánlattétel. A Döntőbizottság erre tekintettel az ajánlatkérő terhére megállapította a Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti előírás megsértését."A konkrét kérdés vonatkozásában érdemes figyelembe venni például az Európai Unió Bíróságának C-27/86., C-28/86. és a C-29/86. számú, egyesített ügyben hozott ítéletét. A Bíróság szerint az irányelvi rendelkezések nem akadályozzák meg az ajánlatkérőt abban, hogy egy másik tagállamban elismert vállalkozót kötelezzen bizonyíték benyújtására arról, hogy vállalkozása megfelel a nemzeti jog által megkövetelt követelményeknek (minimális alaptőke, munkaerő és vezetői személyzet). Megtehető mindez még akkor is, ha a vállalkozót abban a tagállamban elismerik, amelyben a letelepedése szerint a nemzeti jog által megkövetelt osztályba sorolható besorolással egyenértékű besorolást ért el. Ez az ügy a "minősített ajánlattevői lista" szerinti besorolásról szól, mely alapján van arra lehetőség, hogy az egyenértékűség megállapítása során az ajánlatkérő további dokumentumokat kérjen a külföldi kamarai jogosultsággal rendelkező szakembertől. Irányadó ugyanakkor a C 255/01. számú, Panagiotis Markopoulos és társai kontra G. Samothrakis és társai ügyben hozott döntés, melyben a Bíróság felhívja arra a figyelmet, hogy a befogadó tagállam illetékes hatóságának kell megítélnie azon személyek "képesítésének" egyenértékűségét, akik e képesítésüket egészben vagy részben valamely másik tagállamban szerezték. E[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4563

3. találat: Többlet gyakorlati idő értékelése kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Ha kétszakaszos eljárásban értékelem a többlet gyakorlati időt, akkor annak hol van a vége, azaz mikor zárul a gyakorlati idő? A jelentkezést vagy az ajánlat benyújtását megelőző hónapban - egész hónapot írtam elő? (Az alkalmasság vonatkozásában igazolásra kerülő tapasztalati időszak lezárulta biztosan a jelentkezési határidő előtt kell, hogy legyen, de az ajánlat legalább egy hónappal később van.)
Részlet a válaszból: […]keretében jelzett szakmai gyakorlati idő számítása során az ajánlattételi felhívás, azaz a kétszakaszos eljárás második szakaszának megkezdése irányadó. Így ebben a formában az ajánlattevő még egy hónappal többet nyerhet, ha így értelmezi a szabályt. Mivel kétszakaszos eljárásban az eljárás során bemutatott kapacitást biztosító szervezeteket a részvételi szakaszban kell bemutatni, így az értékelés során bevonásra kerülő szakember vonatkozásában is egységesen kell kezelni a bemutatott szakember státuszát. Ez abban az esetben is esélyegyenlő módon így kell, hogy legyen, amennyiben az ajánlatkérő alkalmassági követelményként nem írta elő szakember tapasztalatának bemutatását az eljárás során. Amennyiben kétféleképpen lehet érteni a tapasztalat számítási módját, úgy lesz, aki több gyakorlatot számol el, miközben már zajlik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4550

4. találat: Változások a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásokban

Kérdés: Egy konferencián elhangzott, hogy a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásnál is lesz könnyítés. Ez milyen formában várható?
Részlet a válaszból: […]megtehető intézkedések olyan eljárási cselekményeket tesznek szükségessé, amelyeket csak egy közbeszerzési eljárás keretében lehetne megtenni. A módosítás tisztázza a jogalkotói szándékot, és az "alkalmas" kifejezés helyett a teljesítésre vonatkozó képesség vizsgálatát írja elő, amellyel így értelmezésében elkülönül az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolásával összefüggő rendelkezésektől.A Kbt. 115. §-ának (1) bekezdésében az "alkalmas" szövegrész helyébe a "teljesítésre képes" szöveg került, mely néhány más kisebb módosítással együtt azt teszi lehetővé, hogy ne legyen szükség jogszerűtlenül alkalmasságvizsgálatot végezni az eljárás előkészítése során, melyre a korábbi "alkalmas" kifejezés utalt. Praktikusan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4461

5. találat: Alkalmasságot igazoló szervezet bejelentése, igénybevétele

Kérdés: Ha megjelölök alkalmasságot igazoló szervezetet referenciával, de később mégsem veszem igénybe, jogsértést követek el, ami kizárást eredményez? Vagy inkább vonjam be, hiába nincs rá szükség?
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.A bevonást a 65. § (9) bekezdés utolsó mondata értelmében az ajánlatkérő a teljesítés során ellenőrzi, továbbá a Közbeszerzési Hatóság is szerződés-ellenőrzés keretében vizsgálja a kapacitást biztosító szervezet bevonását, annak tartalmát, mértékét. [Lásd: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendeletet.]Ennek hiányában szerződésszegést követ el az ajánlattevő. Vitakérdés lehet, hogy ez mennyiben minősül súlyos szerződésszegésnek. A kérdező a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti kizáró okra utal, ahol a súlyos szerződésszegés megállapítása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4415

6. találat: Építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzéke adatainak ellenőrzése

Kérdés: Kinek kell igazolnia vagy ellenőriznie az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatait a 321/2015. kormányrendelet 26. §-a értelmében?
Részlet a válaszból: […]szerepeljen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén legyen bejegyezve a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. melléklete szerinti hasonló nyilvántartásba, valamint teljesítse az említett mellékletben foglalt bármely egyéb követelményt, vagy- szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárás esetén rendelkezzen a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy előírt szervezeti, kamarai tagsággal - a) és b) pontok.A 26. § (1) bekezdés a) pontjának igazolása a 26. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő általi ellenőrzéssel történik hazai letelepedésű ajánlattevő esetében, nem hazai gazdasági szereplő esetében pedig igazolást, nyilatkozatot kell igazolásként benyújtani. Ettől eltérő a kormányrendelet 26. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő engedély, jogosítvány, szervezeti vagy kamarai tagság előírása, mely a 26. § (3) bekezdés értelmében nem az ajánlatkérő ellenőrzésén múlik, hanem a gazdasági szereplőnek mindenképpen szükséges engedélymásolatot vagy igazolást benyújtania.A kormányrendelet 26. §-ának (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés a) pontja alapján előírt követelmény tekintetében Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a nyilvántartásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4024

7. találat: ESPD (EEKD) mellékleteként csatolt dokumentum kezelése

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság vizsgálatakor figyelembe vehet-e olyan dokumentumot, amelyet az ESPD mellé mint "mellékletet" csatol az ajánlattevő, és az ESPD-ben nem a részletes adatokat adja meg, csak hivatkozik a jelentkezés/ajánlat meghatározott oldalán szereplő dokumentumra?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevő részletes referencialeírást csatol, mert az ajánlatkérő igényének megfelelően azt nem kívánta az ESPD-be beírni, akkor ezt az ajánlatkérőnek el kell fogadnia.Az elmondottakat támasztja alá a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja, mely szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4021
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Helyesen értelmezem, hogy az ajánlatkérő a bírálat során az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot köteles elfogadni, ez tekinthető az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a Kbt. 82. §-ának (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésének? Ezenkívül az ajánlatkérő köteles minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni? Mit kell a "minden egyéb tekintetben" alatt érteni, a közhiteles nyilvántartások ellenőrzését?
Részlet a válaszból: […]a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71−72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg − több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban − ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.Az ajánlat megfelelőségéhez hozzátartozik annak formaisága, azaz hogy az zárt borítékban érkezett, összefűzve olyan módon, hogy lapot ne lehessen cserélni benne − ha az ajánlatkérő ezt előírta a formai kötelezettségek között. Hasonlóképpen fontos, hogy a kötelező nyilatkozati tartalmat is ekkor vizsgálja az ajánlatérő, mely nem része az egységes európai közbeszerzési dokumentumnak − például a Kbt. 66. §-ának (4) bekezdése szerinti, kis- és középvállalkozásokról szóló nyilatkozatot.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3876

9. találat: Pénzügyi alkalmasság vizsgálata a 2015. november 1-jét követően indult közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén igazolható az előző legfeljebb három lezárt üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló - adott esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt - nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek lehetősége van a három üzleti év árbevételét vizsgálni - de megteheti, hogy csak az előző kettő üzleti évet vizsgálja -, vagy kötelessége?
Részlet a válaszból: […]két év viszonylatában legyen meg az a minimális feltétel, melyet az ajánlatkérő előír. A lehetőség tehát véleményünk szerint nem a három év szűkítésére vonatkozik, hanem arra, hogy vagy három év átlagában, vagy a három év valamelyikében is lehetősége legyen az ajánlattevőnek teljesíteni az ajánlatkérő által elvárt feltételeket attól függően, hogy ezt az ajánlatkérő
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3754

10. találat: Alkalmassági követelménynek megfelelés a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Többéves szerződést kötöttünk a kiíróval. A szerződés teljesítését követő második évben a mérlegünk negatív lett. Van-e ennek kihatása az adott közbeszerzési eljárásra?
Részlet a válaszból: […]bekezdés k) pontjában meghatározott valamely feltétel;- a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott valamely feltétel - a)-b) pontok.A 2015. november 1-jétől hatályos Kbt. 143. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha:- feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;- az ajánlattevő nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a 139. §-ban foglaltaknak; vagy- az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult, vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis - a)-c) pontok.A (2) bekezdés alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A (3) bekezdés akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges, olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3750
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést