Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

158 találat a megadott alkalmasság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszból: […]az eljárás eredményeként megkötendő szerződéshez és annak teljesítéséhez."Ebben az esetben a Döntőbizottság álláspontja szerint a szükséges ellátandó létszám, amely a jogorvoslati eljárás alapját képezi, feltételnek minősül. Az eljárás során az ajánlatkérő észrevételében elismerte, hogy az ellátandó létszám ilyen mértékű módosítása az ajánlatkérő szerint is jelentősnek minősülhet, azonban arra hivatkozott, hogy ezzel a versenyt nem szűkítették, hanem inkább tágították, így a jelentős mértékű módosítás jogszerű volt.Ez az érv azonban véleményünk szerint elhibázott. Ugyanis az 55. § (6) bekezdés szerint a jelentős módosítás jogszerűségének feltétele az, hogy a módosítás nem lehet olyan jelentőségű, amely alapján az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy részt tudnak-e venni a közbeszerzési eljárásban, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket más, több gazdasági szereplő részvételét biztosító módon kellett volna meghatároznia.Van azonban ennek az ügynek más olvasata is. Ugyanis a jogorvoslati fórum a határidő-hosszabbítás kérdését is összekapcsolta az 55. § (6) bekezdéssel. Hivatkozva a Kbt. 52. §. (4)-(5) bekezdéseire, a jogorvoslati fórum arra a megállapításra jutott, hogy áttételesen a meghosszabbítás mértéke is hatással van annak a módosításnak a megítélésére, amelyre vonatkozik.Az 52. § (5) bekezdése az alábbiak szerint szól:"A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével. A (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős, és a módosítás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb hetedik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizedik napra esik. Nem jelentős a közbeszerzési dokumentumok módosítása, ha nem befolyásolja a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok időben történő megfelelő előkészítését."A jogorvoslati fórum arra a következtetésre jutott, hogy a határidő-hosszabbítás önmagában azt az üzenetet hordozza, hogy a változtatás jelentős, így megállapította, hogy "a vizsgált korrigendumban végrehajtott módosítás - figyelemmel a módosításban meghatározott új ajánlattételi határidőre - olyan jelentőségű volt, amely alapján a gazdasági szereplőket alapvetően befolyásolhatta az ajánlattétellel kapcsolatos döntésükben, azok ellentétben álltak a Kbt. 55. § (6) bekezdésben előírt feltételekkel (...)".Az Európai Bíróság ítéletei között három témába vágó határozat érdekes ebben az ügyben. A C-278/14. számú ügyben merült fel a kérdés, miszerint "az ajánlatkérő szerv - amely a műszaki leírást egy meghatározott márkájú termékre való hivatkozással határozta meg - az utóbbi termék gyártásának megszüntetése esetén módosíthatja-e ezt a leírást úgy, hogy ugyanezen márka valamely azóta gyártott, eltérő jellemzőkkel rendelkező, összehasonlítható termékére hivatkozik".Az Európai Bíróság C-298/15. számú ügye alapján: "A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik az is, hogy az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás során főszabály szerint nem módosíthatja a szerződés alapvető feltételeinek tartalmát, amelyek közé a műszaki leírás és az odaítélési szempontok is tartoznak, és amely feltételekre az érdekelt gazdasági szereplők jogszerűen alapították az ajánlatuk benyújtásának előkészítésére, vagy épp ellenkezőleg, az érintett közbeszerzési eljárásban történő részvételtől való tartózkodásukra vonatkozó döntésüket. Ebből ugyanakkor nem következik az, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció bármely, a hirdetmény közzétételét követő módosítása főszabály szerint és minden körülmények között tilos lenne. Így az ajánlatkérő szerv kivételesen kijavíthatja vagy kiegészítheti az ajánlattételhez szükséges dokumentációban foglalt adatokat, amennyiben azok csak egyszerű pontosítást igényelnek, vagy ha nyilvánvaló tárgyi tévedések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4683

2. találat: Alkalmassági követelmények igazolása kapacitást biztosító magánszemély bevonásával

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd nyertesség esetén a szerződés teljesítésébe. Ez a szakember magánszemély, de rendelkezik azzal a képesítéssel, melyre az ajánlattevőnek szüksége van. Ilyen esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, illetve benyújtása esetében hogyan értelmezhető, hiszen nem gazdálkodó szervezet a kapacitást nyújtó szervezet (illetve egyben alvállalkozó)? Szükséges-e, hogy e magánszemély rendelkezzen adószámmal? Milyen feltételekkel lehet bevonni a pályázatba?
Részlet a válaszból: […]jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Az EKR-ben három lehetőség közül lehet választani, amikor gazdasági szereplő kerül bevonásra, ahol az EKR a kapacitást biztosító szervezet alatt érti a jogi és a magánszemélyt is. A kapacitást biztosító szervezet kiválasztásakor lehetőség van az EKR-ben regisztrált jogi személyek közül választani, vagy az alábbi opciót választani: "Természetes személy (a Kbt. 65. § (7), illetve 66. § (6) bekezdése alkalmazásakor)".Esetünkben a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése vonatkozásában kerülhet kiválasztásra a magánszemély, akinek nem kell külön regisztrálva lennie az EKR-ben. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi szabálya lehetővé teszi az EKR-be történő rögzítést, melyet az EKR magánszemély esetében valóban lehetővé is tesz.Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként csak olyan gazdasági szereplőt vehet igénybe, amely regisztrált az EKR-ben, vagy amelynek az adatait az ajánlattétel vagy részvételre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4644

3. találat: Azonos típusú tapasztalat előírása alkalmassági és értékelési szempontként

Kérdés: Amennyiben alkalmassági és értékelési szempontként is kérek szakmai tapasztalatot, lehet-e, hogy a kettő átfedésben legyen, tehát ugyanazt a szakmai tapasztalatot értékelem az alkalmasságban és az értékelési szempontban? Vagy a kettő csak egymásra épülhet?
Részlet a válaszból: […]hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára.Ezt az ellentmondást úgy lehet feloldani, hogy amennyiben azonos típusú tapasztalatot ír elő az ajánlatkérő alkalmasságként és értékelési szempontként, úgy azt nem átfedésben, hanem egymásra épülve teszi. Eleve nem javasolt teljesen különböző tapasztalatot kérni alkalmasságban és értékelési szempontként, hiszen akkor az értékelési szempont igazolására bevont külső szakember nem fog kapacitást biztosító szervezetnek minősülni, ami eleve jogértelmezési problémát vet fel.Az átfedést hasonlóképpen értelmezi, és nem engedi a D. 420/2020. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság. A jogorvoslati fórum a konkrét esetben megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás II.2.5) pontjait az 1. és 2. részekre vonatkozóan a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontjába ütközően határozta meg.Az ajánlatkérő a II.2.5) pontokban határozta meg az értékelési szempontokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerinti legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempont körében. Az ajánlatkérő ezen értékelési szempontokban az "MV-VZ vagy azzal egyenértékű, a jogosultság megszerzéséhez előírt gyakorlati időn felüli vízgazdálkodási szakterületen szerzett szakmai gyak. idő (egész hóban) max. összesen 48 hónap, min. 0 hónap", illetve "MV-É vagy azzal egyenértékű, a jogosultság megszerzéséhez előírt gyak. időn felüli építési szakterületen szerzett szakmai gyak. idő (egész hóban) max. összesen 48 hónap, min. 0 hónap felüli építési szakterületen szerzett szakmai gyak. idő (egész hóban) max." kitételeket rögzítette. Az ajánlatkérő alkalmazta a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontját, amely esetre a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontja azt a korlátozó rendelkezést rögzíti, hogy egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket.Az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontja szerinti korlátnak, és a feltételek elkülönített meghatározása sem történt meg. Az értékelés során csupán hozzászámította a vonatkozó jogszabályban előírt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4608

4. találat: Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként - például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján - érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.A fenti rendelkezés az eljárás során történő hamis adatszolgáltatás megállapítására utal, melyet aszerint kell megállapítania az ajánlatkérőnek, hogy az ajánlattevő nem tesz eleget igazolási kötelezettségének. Nem teszi lehetővé tovább hiánypótlási kör(ök) megnyitását, azaz valójában viszonylag gyorsan és egyértelműen el kell döntenie az ajánlatkérőnek a hiánypótlást követően a hamis adatszolgáltatás fennállását. Nincs tehát olyan szabály hatályban, mely szerint az ajánlatkérőnek addig kellene, egyébiránt jogellenesen hiánypótlást vagy felvilágosítást kérni, ameddig a hamis adatszolgáltatással kapcsolatban bizonyosságot nem szerez. Véleményünk szerint a jogszerűtlen hiánypótlási felhívás, felvilágosításkérés nem lehet irányadó a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos értékelés vonatkozásában. Látva azonban például az összeférhetetlenség esetében felmerülő igényt az EUB részéről (Fabricom-ügy), hogy az ajánlattevő tisztázza magát, valójában hamis adatszolgáltatás esetében egy felvilágosításkérés véleményünk szerint segít egyértelművé tenni a helyzetet, mely a bírálat során nem ütközik a többszörös hiánypótlás tilalmába, ugyanakkor lehetőséget biztosít az ajánlattevő számára a hiányos hiánypótlás, vagy eltérő adatok közlésének okára.Az ajánlatkérő eljárása tehát a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése alapján nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy egy-egy hiánypótlást nem egységes egészként kell kezelni, hiszen ha például egy másik hiánypótlási felhívásra adott hiánypótlását teljesítette a gazdasági szereplő, azt elvileg függetlenül kellene kezelni az adott hiánypótlásban foglaltaktól. A teljes hiánypótlás figyelembe nem vétele az ajánlatkérő értelmezésében azt jelenti, hogy benyújtásra sem került, ami tény szerint nem igaz, hiszen benyújtásra került úgy, hogy időközben a hiánypótlási szabályok közül a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4573

5. találat: Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszból: […]szóló 1996. évi LVIII. törvény 2. § (1) bekezdése értelmében a területi építészkamara mint elsőfokú hatóság adja meg az adott tevékenység folytatására való jogosultságot szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint. Az FMV-tevékenység kizárólag az engedély birtokában és a névjegyzékben való fellelhetőség mellett folytatható. Az engedélyezési és a névjegyzékbe vételi feltételek kógensek és részletesen szabályozottak, a kizárólagos engedélyezési jogkörrel rendelkező hatóság e szakmai feltételek meglétét köteles megállapítani és ellenőrizni. Ezzel szemben az ajánlatkérő előírása szerint a közbeszerzési eljárásban - a szakember FMV-jogosultsága hiányában - a szakmagyakorlási feltételek teljesülését maga az ajánlatkérő kívánja megállapítani, amely vizsgálat és döntés szempontjai a felhívásban nem megismerhetőek. Mindez önkényes kiválasztásra, vagy éppen a kiválasztás megtagadására ad az ajánlatkérő számára lehetőséget, ennélfogva az alkalmassá minősítés felhívásban rögzített feltételek mellett nem biztosított a verseny tisztasága és az egyenlő esélyű ajánlattétel. A Döntőbizottság erre tekintettel az ajánlatkérő terhére megállapította a Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti előírás megsértését."A konkrét kérdés vonatkozásában érdemes figyelembe venni például az Európai Unió Bíróságának C-27/86., C-28/86. és a C-29/86. számú, egyesített ügyben hozott ítéletét. A Bíróság szerint az irányelvi rendelkezések nem akadályozzák meg az ajánlatkérőt abban, hogy egy másik tagállamban elismert vállalkozót kötelezzen bizonyíték benyújtására arról, hogy vállalkozása megfelel a nemzeti jog által megkövetelt követelményeknek (minimális alaptőke, munkaerő és vezetői személyzet). Megtehető mindez még akkor is, ha a vállalkozót abban a tagállamban elismerik, amelyben a letelepedése szerint a nemzeti jog által megkövetelt osztályba sorolható besorolással egyenértékű besorolást ért el. Ez az ügy a "minősített ajánlattevői lista" szerinti besorolásról szól, mely alapján van arra lehetőség, hogy az egyenértékűség megállapítása során az ajánlatkérő további dokumentumokat kérjen a külföldi kamarai jogosultsággal rendelkező szakembertől. Irányadó ugyanakkor a C 255/01. számú, Panagiotis Markopoulos és társai kontra G. Samothrakis és társai ügyben hozott döntés, melyben a Bíróság felhívja arra a figyelmet, hogy a befogadó tagállam illetékes hatóságának kell megítélnie azon személyek "képesítésének" egyenértékűségét, akik e képesítésüket egészben vagy részben valamely másik tagállamban szerezték. E[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4563

6. találat: Többlet gyakorlati idő értékelése kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Ha kétszakaszos eljárásban értékelem a többlet gyakorlati időt, akkor annak hol van a vége, azaz mikor zárul a gyakorlati idő? A jelentkezést vagy az ajánlat benyújtását megelőző hónapban - egész hónapot írtam elő? (Az alkalmasság vonatkozásában igazolásra kerülő tapasztalati időszak lezárulta biztosan a jelentkezési határidő előtt kell, hogy legyen, de az ajánlat legalább egy hónappal később van.)
Részlet a válaszból: […]keretében jelzett szakmai gyakorlati idő számítása során az ajánlattételi felhívás, azaz a kétszakaszos eljárás második szakaszának megkezdése irányadó. Így ebben a formában az ajánlattevő még egy hónappal többet nyerhet, ha így értelmezi a szabályt. Mivel kétszakaszos eljárásban az eljárás során bemutatott kapacitást biztosító szervezeteket a részvételi szakaszban kell bemutatni, így az értékelés során bevonásra kerülő szakember vonatkozásában is egységesen kell kezelni a bemutatott szakember státuszát. Ez abban az esetben is esélyegyenlő módon így kell, hogy legyen, amennyiben az ajánlatkérő alkalmassági követelményként nem írta elő szakember tapasztalatának bemutatását az eljárás során. Amennyiben kétféleképpen lehet érteni a tapasztalat számítási módját, úgy lesz, aki több gyakorlatot számol el, miközben már zajlik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4550

7. találat: Önéletrajz feltöltése részvételi szándék jelzésénél

Kérdés: Részvételi szándék jelzésénél szükséges az önéletrajzok feltöltése?
Részlet a válaszból: […]szervezet bevonására kétszakaszos eljárás esetében a második szakaszban nincs lehetőség. (Lásd részletesen A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a hiánypótlás szabályairól, KÉ 2019. évi 227. szám; 2019. november 26. 17-18. oldal.)A fentieknek megfelelően valójában részvételi szakaszban a részvételi jelentkezésben nem szükséges az igazolásokat benyújtani. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő által meghatározott keretszámnál több jelentkezés érkezett, az ajánlatkérő kérheti már részvételi szakaszban az alkalmassági követelmények igazolását, és ennek megfelelően az önéletrajzok benyújtását is, melyet jellegzetesen az alkalmassági követelmény igazolására kér az ajánlatkérő. Jellemzően az alkalmassági követelményre épülő igazolási formák között jelenik meg az önéletrajz, erre épül az értékelési szempontként figyelembe veendő szakember többlettapasztalata. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben nem az alkalmassági követelményre épül az értékelési szempont, mely a szakember tapasztalatát értékeli, úgy részvételi szakaszban nem kerül bemutatásra az érintett szakember. Ha azonban az érintett szakembert valamely piaci szereplő nyújtja, mivel nem kapacitást biztosító szervezetként kerül benyújtásra, így nem jelenik meg az ajánlattétel ezen fázisában. Ennek azért van jelentősége, mert így a második szakaszban egy "státusz" nélküli, az értékelési szempontban az ajánlattevőt segítő szereplő kerül bemutatásra. Annak érdekében, hogy mindez ne okozzon értetlenséget, javasolt a részvételi szakaszban minden olyan szereplő azonosítása, aki/amely alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontban segíti az ajánlattevőt az eljárás során. A részvételi szakaszban gyakorlatilag minden szereplő státuszát át kell gondolni és azonosítani, de nem szükséges a jelentkezéssel együtt az önéletrajzok benyújtása. Sajátos, hogy amennyiben például egy szakember nem alkalmasságot igazol, hanem értékelési szempont miatt kerül bevonásra, abban az esetben, ha az önéletrajza benyújtásra kerül az első szakaszban, azzal a részvételre jelentkező részben ajánlatot tesz, megsértve ezzel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4512

8. találat: Több szakértő bemutatása egy ajánlatban

Kérdés: Lehet-e, érdemes-e egy ajánlatban egy bizonyos alkalmassági követelmény, valamint ahhoz kapcsolódó értékelési szempont igazolására (alkalmassági követelmény: minimum 36 hó tapasztalat, értékelési szempont: + 0-24 hó tapasztalat) több szakértőt bemutatni? Vagyis: ha egy fő szakértőt kérnek, az ő többlettapasztalatát kérik a felolvasólapon beírni, és arról is nyilatkozni kell, hogy ki az a szakértő, akit az értékelési szempont igazolására kívánunk bemutatni? Van-e értelme több ugyanezen alkalmassági követelménynek és értékelési szempontnak megfelelő szakértőt bemutatni az ajánlatban (természetesen nem a felolvasólapon, hanem csak az önéletrajz, végzettséget igazoló dokumentum, rendelkezésre állási nyilatkozat becsatolásával) azzal a céllal, hogy ha a megnevezett szakértő tapasztalatát valamely okból nem fogadná el az ajánlatkérő, akkor lenne másik/többi opció is helyette?
Részlet a válaszból: […]hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.Kétszakaszos eljárás esetében ugyanakkor - ahol valójában nem vonható be új gazdasági szereplő - érdekes jogi helyzet adódik, hiszen egy korábban benyújtott szakembert kíván az ajánlatkérő kapacitást biztosító szervezetté tenni. Ez abban az esetben is új kapacitást biztosító bevonását jelenti, ha minden dokumentumot már korábban csatolt az ajánlattevő, hiszen a "kapacitást biztosító státuszt" a második szakaszban kapja meg a második szakember. Véleményünk szerint erre nincs lehetőség a jelenlegi értelmezési környezetben. A kérdés megítéléséhez hozzátartozik, hogy a C-223/16. számú ún. Casertana-ügyben az EUB kimondta, hogy: "(....) a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkének (2) bekezdését és 48. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőnek nem biztosítja azon lehetőséget, hogy az ajánlatának benyújtását követően a megkövetelt minősítéseket elveszítő, erőforrást nyújtó szervezetet lecserélje, és amely e gazdasági szereplő automatikus kizárását vonja maga után."A hazai szabályozás explicit módon nem mondja ki a kapacitást biztosító szervezet bevonásának tilalmát kétszakaszos eljárásban, ugyanakkor a Közbeszerzési Hatóság 2019. 11. 26-án a hiánypótlás szabályairól szóló új módosított útmutatója 17. oldalán az alábbiak szerint fogalmaz, amely a hazai ellenőrzések során jelenleg irányadó:Új alkalmasságot igazoló szervezet bevonására fentiek alapján kizárólag egyszakaszos eljárásokban, illetve kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában van lehetőség. Kétszakaszos eljárásban - annak ajánlattételi szakaszában - új gazdasági szereplő nem vonható be az eljárásba az alábbiakra tekintettel. (...) Kétszakaszos eljárásban a részvételi szakaszban tehát lezárul a kizáró okok és az alkalmasság vizsgálata, és az ajánlattételi szakaszban - a Kbt. 69. § (7), (8) bekezdés kivételével - a kizáró okok, alkalmassági feltételek igazolására kerül sor a 69. § (4) bekezdés szerint dokumentumok benyújtásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető az ajánlattevő, illetve adott esetben az azt követő legkedvezőbb ajánlatot tevő vonatkozásában, valamint abban az esetben, ha a korábban benyújtott igazolások nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy az adott ajánlattevő, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá, illetve megfelel az előírt alkalmassági követelményeknek. Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában tehát az adott ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet egységes európai közbeszerzési dokumentumában foglaltak alátámasztására szolgáló igazolások benyújtására kerül sor, illetve amennyiben azokat az ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, alvállalkozó vonatkozásában a részvételi szakaszban benyújtották, de az igazolás, nyilatkozat az ajánlattételi szakaszban nem alkalmas - az adott esetben - kizáró okok hiányának, alkalmassági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4480

9. találat: Változások a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásokban

Kérdés: Egy konferencián elhangzott, hogy a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásnál is lesz könnyítés. Ez milyen formában várható?
Részlet a válaszból: […]megtehető intézkedések olyan eljárási cselekményeket tesznek szükségessé, amelyeket csak egy közbeszerzési eljárás keretében lehetne megtenni. A módosítás tisztázza a jogalkotói szándékot, és az "alkalmas" kifejezés helyett a teljesítésre vonatkozó képesség vizsgálatát írja elő, amellyel így értelmezésében elkülönül az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolásával összefüggő rendelkezésektől.A Kbt. 115. §-ának (1) bekezdésében az "alkalmas" szövegrész helyébe a "teljesítésre képes" szöveg került, mely néhány más kisebb módosítással együtt azt teszi lehetővé, hogy ne legyen szükség jogszerűtlenül alkalmasságvizsgálatot végezni az eljárás előkészítése során, melyre a korábbi "alkalmas" kifejezés utalt. Praktikusan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4461

10. találat: Kötelezettségvállalások jogi formáinak kiterjesztése

Kérdés: Igaz-e, hogy az előszerződést a továbbiakban nem lehet kérni az ajánlattevőtől, például referencia esetében, ha alkalmasságot igazol? (Nem találom a módosításban az erre vonatkozó szabályt.)
Részlet a válaszból: […]amennyiben az megfelelően alátámasztja, hogy az erőforrások rendelkezésre fognak állni.A módosítás jogalapja az Ostas Celtnieks C-234/14. számú ügy, melyben az EUB kimondja, hogy a 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkének (2) bekezdését és 48. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha valamely ajánlatkérő szerv egy közbeszerzési szerződés odaítélési eljárására vonatkozó dokumentáció keretében arra irányuló kötelezettséget ír elő valamely olyan ajánlattevővel szemben, amely egyéb szervezetek kapacitására támaszkodik, hogy az említett közbeszerzési szerződés odaítélését megelőzően együttműködési megállapodást kössön e szervezetekkel, vagy közkereseti társaságot alapítson velük.Ennek megfelelően már nem lesz kötelező előszerződés formában benyújtani az arra vonatkozó dokumentumot, hogy az ajánlattevő igazolja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4448
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést