166 találat a megadott alkalmasság tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]attól, hogy egyéni vállalkozóként dolgoznak-e, vagy sem, a lényeg a megváltozott munkaképességű, fogyatékos vagy hátrányos helyzetű személyek alkalmazása a szerződés teljesítése során. Amennyiben ez utóbbit előírta az ajánlatkérő, úgy a kapacitást biztosító szervezet bevonásakor is figyelemmel kell lenni erre a kötelezettségre. Ennek hiányában nincs akadálya a kérdésben jelzett kapacitást biztosító teljesítésbe történő bevonásának.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja, vagy a kormány által elrendelt esetben köteles fenntartani az olyan, védett munkahelynek minősülő szervezeteknek, amelyek 30%-ot elérő vagy meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan fejlesztő foglalkoztatók számára, amelyek 30%-ot elérő vagy meghaladó mértékben fejlesztő foglalkoztatásban részt vevőket foglalkoztatnak. Az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]több rész esetében nem lehet átfedés, ha ezt az ajánlatkérő így gondolja. Az árbevétel esetében a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet kifejezetten kitér az árbevétel kérdésére részajánlattétel esetében. Ez alapján az éves árbevétel az egyes részek vonatkozásában is meghatározható külön azon ajánlattevők számára, akik/amelyek több részben kívánnak indulni.A kormányrendelet 19. § (8) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő a részajánlattételt lehetővé teszi, e §-t minden egyes különálló részre vonatkozóan alkalmazni kell. Ha az ajánlat (részvételi jelentkezés) a Kbt. 61. § (6) bekezdése alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]intézkedést annak észlelése kapcsán, hogy nem az ajánlatban és szerződésben megjelölt szakember vett részt a teljesítés során. Afentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett és az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá az ajánlatkérőt és az ajánlattevőt is bírsággal marasztalta el a DB. A fenti esetben jelentősége volt annak, hogy az ajánlatkérő észlelte ugyan a cserét, de ezt nem dokumentálta le. A kérdés alapján feltételezhető, hogy az ajánlatkérő tudatában volt a cserének, ami azt jelenti, hogy felelősségre vonható. A fenti DB-határozatból azonban az a következtetés is levonható, hogy amennyiben az ajánlattevő annak ellenére nem jelentette le a szakembercserét, hogy lenyilatkozta a teljesítésbe történő bevonását, szintén jogsértést követett el. Az alkalmasság vonatkozásában a kapacitást biztosító szervezet cseréje kapcsán erre kifejezetten ki is tér a jogszabály az alábbiak szerint:Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül, vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg - 138. § (2) bekezdése.A fentiek értelmében a teljesítésbe történő bevonási kötelezettség az ajánlattevőt érinti, a csere kezdeményezése pedig nemcsak a fenti (2) bekezdésből következik - figyelemmel arra, hogy az alkalmassági követelménynek való megfelelést az ajánlatkérőnek ellenőriznie kell, ami feltételezi a csereigény bejelentését -, hanem a (3) bekezdés alvállalkozó bejelentésére vonatkozó szabályából is. A szakember esetében ugyanis mindenképpen alvállalkozóként kerül a szakember (vagy foglalkoztatója) bevonásra, mellyel kapcsolatos bejelentési kötelezettség és az adatok változása mindenképpen fennáll. Attól tehát, hogy a (2) bekezdés nem rendelkezik aktív módon a változás bejelentéséről, még szükséges annak megtétele, különösen úgy, hogy a kapacitást biztosító cseréje esetében mindenképpen szükséges az ajánlatkérő aktív hozzájárulása, míg egy egyszerű alvállalkozó esetében erre nincs szükség, csak a bejelentési kötelezettség érvényesül.A Kbt. 138. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni (a megnevezésen túl az elérhetőség, valamint a képviseletre jogosult megjelölésével), amely részt vesz a szerződés teljesítésében. Anyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alátámaszt. Ennek értelmében, ha az ajánlattevő valamely, az alkalmasság igazolásához szükséges szakembert munkaviszonyban kívánja alkalmazni, azonban az ajánlattétel időpontjában a munkaviszony még nem áll fenn, az ajánlattevő az adott szakembert kapacitást nyújtó szervezetként köteles bemutatni, és a szakembernek meg kell felelnie a kapacitást nyújtó szervezet bevonásával kapcsolatos előírásoknak.Nincs akadálya annak, hogy a magánszemély kapacitást biztosító szervezetként kerüljön megjelölésre. Az elektronikus[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alvállalkozó is a teljesítés során. Van ajánlatkérő, aki mindkét státuszt kéri bejelölni, van, aki csak a kapacitást biztosító megjelölést kéri az eljárás során, ebben nincs a piacon konszenzus. Az ajánlattevő nem hibázik, ha ebben az esetben mindkét státuszt megjelöli, és amennyiben az érintett ajánlatkérő másként gondolja, hiánypótlás keretében felhívja
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Kbt. 107. § (5) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban, a gyorsított eljárás szabályai nem alkalmazhatóak. Ez a részvételi határidő a rendszer - az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megküldését megelőző - felállításakor irányadó. A rendszerben megvalósítandó további közbeszerzések tekintetében nem határozhatóak meg újabb részvételi határidők, a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt lehet részvételre jelentkezni.A részvételre jelentkezési határidőre beérkezett jelentkezéseket az ajánlatkérő elbírálja. Az első részvételi határidőt követően érkezett jelentkezéseket pedig ezt követően bírálja az ajánlatkérő. Nem marad le a jelentkezési határidőről[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges.A nemzeti rezsim szabályozása kifejezetten engedi az eltérést a Kbt. 115. § (2) bekezdésében, ahol egyértelműen megtiltja alkalmassági követelmény előírását.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt, és az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább öt gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlatkérő az eljárásban nem írhat elő alkalmassági követelményt. Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhet ajánlattételi felhívást (...).Ennek oka, hogy a jogalkotó eleve azt feltételezi, hogy csak a teljesítésre valóban alkalmas ajánlattevő kerül felhívásra. A nemzeti eljárásrend eltérő szabálya alapján az ajánlatkérő nem köteles megindokolni, miért nem ír elő alkalmassági követelményt.A nemzeti eljárásrend[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesítéséhez szükséges alkalmassága. A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak értékelése esetén, ha az eljárásban e körülményekhez alkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket (...).Alább az egyértelmű szabály, ami miatt referenciát semmilyen formában nem lehet értékelni, hiszen a fenti 76. § (6) bekezdés d) pontja a 76. § (3) bekezdés b) pontjára hivatkozik, amely a személyi állomány tapasztalatára utal.A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra:(...) a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az eljárás eredményeként megkötendő szerződéshez és annak teljesítéséhez."Ebben az esetben a Döntőbizottság álláspontja szerint a szükséges ellátandó létszám, amely a jogorvoslati eljárás alapját képezi, feltételnek minősül. Az eljárás során az ajánlatkérő észrevételében elismerte, hogy az ellátandó létszám ilyen mértékű módosítása az ajánlatkérő szerint is jelentősnek minősülhet, azonban arra hivatkozott, hogy ezzel a versenyt nem szűkítették, hanem inkább tágították, így a jelentős mértékű módosítás jogszerű volt.Ez az érv azonban véleményünk szerint elhibázott. Ugyanis az 55. § (6) bekezdés szerint a jelentős módosítás jogszerűségének feltétele az, hogy a módosítás nem lehet olyan jelentőségű, amely alapján az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy részt tudnak-e venni a közbeszerzési eljárásban, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket más, több gazdasági szereplő részvételét biztosító módon kellett volna meghatároznia.Van azonban ennek az ügynek más olvasata is. Ugyanis a jogorvoslati fórum a határidő-hosszabbítás kérdését is összekapcsolta az 55. § (6) bekezdéssel. Hivatkozva a Kbt. 52. §. (4)-(5) bekezdéseire, a jogorvoslati fórum arra a megállapításra jutott, hogy áttételesen a meghosszabbítás mértéke is hatással van annak a módosításnak a megítélésére, amelyre vonatkozik.Az 52. § (5) bekezdése az alábbiak szerint szól:"A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével. A (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős, és a módosítás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb hetedik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizedik napra esik. Nem jelentős a közbeszerzési dokumentumok módosítása, ha nem befolyásolja a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok időben történő megfelelő előkészítését."A jogorvoslati fórum arra a következtetésre jutott, hogy a határidő-hosszabbítás önmagában azt az üzenetet hordozza, hogy a változtatás jelentős, így megállapította, hogy "a vizsgált korrigendumban végrehajtott módosítás - figyelemmel a módosításban meghatározott új ajánlattételi határidőre - olyan jelentőségű volt, amely alapján a gazdasági szereplőket alapvetően befolyásolhatta az ajánlattétellel kapcsolatos döntésükben, azok ellentétben álltak a Kbt. 55. § (6) bekezdésben előírt feltételekkel (...)".Az Európai Bíróság ítéletei között három témába vágó határozat érdekes ebben az ügyben. A C-278/14. számú ügyben merült fel a kérdés, miszerint "az ajánlatkérő szerv - amely a műszaki leírást egy meghatározott márkájú termékre való hivatkozással határozta meg - az utóbbi termék gyártásának megszüntetése esetén módosíthatja-e ezt a leírást úgy, hogy ugyanezen márka valamely azóta gyártott, eltérő jellemzőkkel rendelkező, összehasonlítható termékére hivatkozik".Az Európai Bíróság C-298/15. számú ügye alapján: "A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik az is, hogy az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás során főszabály szerint nem módosíthatja a szerződés alapvető feltételeinek tartalmát, amelyek közé a műszaki leírás és az odaítélési szempontok is tartoznak, és amely feltételekre az érdekelt gazdasági szereplők jogszerűen alapították az ajánlatuk benyújtásának előkészítésére, vagy épp ellenkezőleg, az érintett közbeszerzési eljárásban történő részvételtől való tartózkodásukra vonatkozó döntésüket. Ebből ugyanakkor nem következik az, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció bármely, a hirdetmény közzétételét követő módosítása főszabály szerint és minden körülmények között tilos lenne. Így az ajánlatkérő szerv kivételesen kijavíthatja vagy kiegészítheti az ajánlattételhez szükséges dokumentációban foglalt adatokat, amennyiben azok csak egyszerű pontosítást igényelnek, vagy ha nyilvánvaló tárgyi tévedések[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Az EKR-ben három lehetőség közül lehet választani, amikor gazdasági szereplő kerül bevonásra, ahol az EKR a kapacitást biztosító szervezet alatt érti a jogi és a magánszemélyt is. A kapacitást biztosító szervezet kiválasztásakor lehetőség van az EKR-ben regisztrált jogi személyek közül választani, vagy az alábbi opciót választani: "Természetes személy (a Kbt. 65. § (7), illetve 66. § (6) bekezdése alkalmazásakor)".Esetünkben a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése vonatkozásában kerülhet kiválasztásra a magánszemély, akinek nem kell külön regisztrálva lennie az EKR-ben. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi szabálya lehetővé teszi az EKR-be történő rögzítést, melyet az EKR magánszemély esetében valóban lehetővé is tesz.Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként csak olyan gazdasági szereplőt vehet igénybe, amely regisztrált az EKR-ben, vagy amelynek az adatait az ajánlattétel vagy részvételre[…] részlet vége a válaszból.