Párhuzamos eljárások indítása

Kérdés: Két párhuzamos eljárást indított az ajánlatkérő azonos tárgyban, átfedésben. A felhívás további információra vonatkozó részében az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy egyes részeket a Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján eredménytelenné nyilvánítja, amennyiben a másik EKR azonosító számú eljárás eredményes lezárását követően a szerződések megkötésre kerülnek. Azaz erre hivatkozva nem fog szerződést kötni az ajánlatkérő, mivel a másik eljárás eredményes volt. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ugyan nem erre az esetre találták ki, de valójában nem jogszerűtlen a feltételes eljárás ilyen módon történő alkalmazása. Az ajánlatkérő megfelelő gondossággal kívánt eljárni, és bebiztosítani magát, hogy biztosan szerződést tudjon kötni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Közbeszerzési szerződés tartalma

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan.A vállalkozói konzorcium azzal az indokkal vitatta a lengyel polgári törvénykönyv 581. §-a (1) bekezdésének alkalmazását, hogy e rendelkezés csak az adásvételi szerződésekre vonatkozik, és a felek soha nem állapodtak meg abban, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Jogutód szerződéskötési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...mindösszesen azt tartalmazza, hogy „az ajánlatkérőként szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás nem irányulhat e törvény alkalmazásának megkerülésére”.Gyakorlati tapasztalataink szerint az ajánlatkérő személyében bekövetkező jogutódlás viszonylag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

DBR alkalmazhatósága nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 117. §-a alá tartozó közbeszerzési eljárással lehet DBR-t felállítani?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó szabályok eltéréseivel.A Kbt. 117. §-a szerinti saját beszerzési szabályok alkalmazásával megvalósított közbeszerzés során az ajánlatkérő a Kbt. Második részében foglalt szabályok által nem kötött,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Építményi jog értelmezése

Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...részét a közbeszerzési szerződésnek.Mivel az építményi jogot alapító szerződés korlátozhatja a jogokat, így nem zárható ki a modell alkalmazása építési koncesszió esetében sem.A fentiek alapján, ha technikailag a koncessziós jog jogosultja megkapja az építményi jogot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

EEKD kitöltése

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban közös ajánlattevők tesznek ajánlatot, azonban azok közül mindegyik csak egy-egy alkalmassági követelménynek felel meg, mivel a közös megfelelés megengedett, abban az esetben az EEKD alfa-szakaszt hogyan szükséges kitölteni? Mivel nem felelnek meg valamennyi alkalmassági követelménynek, igent nem jelölhetnek.
Részlet a válaszából: […] ...Álláspontunk szerint mindegyik megoldás megfelelő, hiszen az alkalmassági követelményeknek történő megfelelés részletei az alfa alkalmazása esetében csak később derülnek ki az ajánlatkérő számára, így összességében az alfával kapcsolatos nyilatkozat csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

„De minimis” szerződésmódosítás

Kérdés: Egyik útfelújításra irányuló szerződésünkben szerződésmódosításra lenne szükség. Előre nem látható okból technológiaváltás miatt az árazott költségvetés egyes tételei helyett más költségvetési tételeket kellene szerepeltetni. Az elmaradó tételek a szerződéses érték kb. 3%-át képezik, a többlettételek a szerződéses érték kb. 8%-át. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítást lehet alkalmazni erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt szerződésmódosítás jogszerű alkalmazásának előfeltétele, hogy a módosítás a szerződéses ellenértéket érintse. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítási esetkört az irányelv alapvetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

ÁSZF módosítása DBR esetében

Kérdés: A DBR felállítására irányuló részvételi felhívás közbeszerzési dokumentációjában el kellett fogadnia a jelentkezőknek az ÁSZF-et, mely a későbbi egyedi szerződések mellékletévé válik. Ezt szeretné módosítani az ajánlatkérő úgy, hogy véleményem szerint a részvételi szakaszban ezt nem is kérhette volna. Megteheti a módosítást most úgy, hogy olyan adattartalomhoz nyúl vissza, amit már nem módosíthat? A Közbeszerzési Hatóság DBR-útmutatója ezt a kérdés nem tárgyalja részletesen.
Részlet a válaszából: […] ...az első szakaszban közzétett dokumentumok megváltoztatását jelenti, ami nem felel meg a meghívásos eljárás szabályainak. Az ÁSZF alkalmazását úgy is elő lehetett volna írni, hogy az eljárás második részében fogadják el a közzétett dokumentumot, nem pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Indikatív ajánlat

Kérdés: Mi a teendő, ha a becsült érték meghatározása érdekében bekért indikatív ajánlatok alapján az állapítható meg, hogy az összes többi ajánlathoz képest van kirívóan magas összegű indikatív ajánlat? Az ajánlatkérő számára kiemelten fontos a becsült érték meghatározása, mert az eljárási rezsim mellett ezt is figyelembe kívánja venni a keretösszeg meghatározása során, mivel a keretszerződésben 70%-os lehívási kötelezettséget kíván vállalni a megadott keretösszegre. Abban az esetben, ha a magas indikatív ajánlatot is a számtani átlagba számítja, jóval magasabb összeg lesz a becsült érték. Az ajánlatkérő helyesen jár-e el, ha a becsült érték meghatározása során csak a közel azonos összegű ajánlatokat veszi figyelembe? Amennyiben igen, mely jogszabályi rendelkezésből vagy jogalkalmazást segítő útmutatóból vezethető ez le?
Részlet a válaszából: […] ...azaz itt nem egy ajánlat kizárása a kérdés, hanem hogy az indikatív árajánlatok bizonytalanságát szofisztikáltabb módszer alkalmazásával együtt finomítsa az ajánlatkérő. Gondolunk itt például olyan piackutatás végzésére, melyet saját szakemberrel végez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Árubeszerzésre vonatkozó központosított közbeszerzésben egy keretmegállapodás részesei vagyunk. A keretmegállapodás alapján van mód termékváltásra, de sajnálatosan csak bizonyos időközönként van erre lehetőségünk. Az egyik termék gyártója jelezte, hogy a termék gyártását beszünteti, és csak az utódtermék lesz elérhető. Lehetséges-e soron kívül termékváltást kérni az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] ...nem változtatja meg a szerződés általános jellegét.A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosulási szabály alkalmazása ugyanakkor nem zárja ki, hogy szerződő felek a Kbt. más szerződésmódosítási szabályait is alkalmazzák, ha annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.
1
2
3
4
144