Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott alternatív ajánlat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Termékcsere a teljesítés folyamatában alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Ha volt alternatív ajánlattétel, és a teljesítés során a nyertes nem tud szállítani megfelelő terméket, kicserélheti-e azt az ajánlatában alternatív termékként ajánlott termékre, ami esetünkben megfelelő lenne, de más műszaki tartalommal bír, azaz gyakorlatilag más termék?
Részlet a válaszból: […]ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek.Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a nyertes ajánlattevővel jön létre, az ajánlat tartalmának megfelelően, ahol az értékelési szempontra tekintettel a nyertes ajánlat azon elemei is a szerződés részét képezik, melyek értékelésre kerülnek. Mivel egy adott változat nyer, így nem a teljes ajánlat, hanem a nyertes változat azon elemei válnak a szerződés részévé, amelyek a többi változat és az összes nem változatot képező ajánlat közül nyertes lett.A Kbt. 131. §-ának irányadó (1) és (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:- eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően;- a szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.Véleményünk szerint automatikusan nem léphet bármely következő változat a szerződés aláírását követően a korábbi helyébe. Felmerülhet ugyanakkor az ajánlatkérőben a szerződésmódosítás lehetősége. Véleményünk szerint, ha az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében kívánná megoldani a kérdést, úgy az a 141. §-ba ütközne, mivel a termékcsere a szerződés olyan tartalmát érinti, amely nem lehet nem jelentős [Kbt. 141. § (6) bekezdés], hiszen a szerződés tárgyát új elemre terjeszti ki [Kbt. 141. § (6) bekezdés c) pont].A szerződésmódosításra vonatkozó 141. § (6) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;- a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy- a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki - a)-c) pontok.Amennyiben nem a (6) bekezdés szerinti jogalap irányadó, úgy az ajánlatkérő elviekben gondolkodhat a Kbt. 141. § (4) bekezdés a), b) vagy c) pontjainak alkalmazásában. Mindkét esetében részletesen indokolni kell a választást, amely nem lesz könnyű, hiszen a teljesen új változat megváltoztatja a szerződés általános jellegét [Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont és c) pont], mert nem további áru beszerzéséről van szó, hanem a korábbi termék cseréjéről [Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont]. Sorra megdőltek tehát a szerződésmódosítási jogalapok a termékcsere esetében, mely egy, az eljárás során nem az első helyre sorolt termékre változtatja meg az eredeti szerződés tárgyát, amely véleményünk szerint nem lehet jogszerűen a szerződésmódosítás tárgya.A Kbt. idevonatkozó 141. §-ának (4) bekezdése alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:- ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4495

2. találat: Alternatív ajánlattétel lehetősége áralapú értékelési szempont alkalmazása esetén

Kérdés: Alternatív ajánlattétel előírására van-e lehetőség csak áralapú értékelési szempont alkalmazása esetében?
Részlet a válaszból: […]felhívásban fel kell tüntetni, hogy változatot csak - nem változatot képező - ajánlat benyújtása esetén lehet-e benyújtani.A (2) bekezdés alapján a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni azokat a minimumkövetelményeket, amelyeknek a változatoknak meg kell felelniük, valamint a változatokra vonatkozó egyéb követelményeket. Nem írható elő a változatokra vonatkozóan olyan követelmény, amely nem kapcsolódik a szerződés tárgyához [76. § (7) bekezdés]. Az ajánlatkérő az értékelési szempontokat úgy köteles meghatározni, hogy azok a változatokra, valamint a nem változatot képező ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek.Feltételezzük, hogy a kérdés alapjául a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Régi Kbt.) korábbi szabálya szolgálhat, mely egyértelműen a legalacsonyabb ár értékelési szempont esetében kizárta ennek lehetőségét az alábbiak szerint:- az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4072
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Alternatív ajánlattétel mellőzése

Kérdés: Hátrányba kerülünk-e, ha alternatív ajánlattétel esetén csak "sima" ajánlatot teszünk?
Részlet a válaszból: […]az ajánlattevő nem kívánja kihasználni a lehetőséget, akkor alternatív megoldások nélkül egyfajta ajánlatot nyújt
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3565

4. találat: Két ár megadásának következménye

Kérdés: Alternatív ajánlatnak minősül az, ha a bírálati szempontnak számító árra két árat adok meg egy termék esetén? Mi a teendő akkor, ha az áfatartalom miatt nem egyértelmű, milyen mértékű áfa számítható, ezért kerül kétféle ár a felolvasólapra?
Részlet a válaszból: […]kettős értelmű áfameghatározással igyekezzen a hiányosságot orvosolni. Amennyiben "+áfa" szerepel a felolvasólapon, akkor legalább a bázis, azaz az áfatartalom nélküli ár egyértelmű, de amennyiben kétféle áfaértéket szerepeltet, nagyobb valószínűséggel nem fogja az ajánlatkérő eldönteni, melyik érték lehet releváns. Késő tehát a kérdést a felolvasólapon kezelni. Ha az áfamentes és az áfás ár közötti különbség nem ismert, akkor a "+áfa" kifejezés akár nulla áfát is jelenthet, tehát kényszermegoldásként az is alkalmazható. Ha a kétféle áfaérték azért kerül a felolvasólapra, mert az ajánlattevő státuszából adódóan tette azt félreérthetően az ajánlatkérő lehetővé azért, hogy minden ajánlattevő azt válassza, amire lehetősége van, akkor elvárható az ajánlattevőtől, hogy el tudja dönteni az áfa mértékét. Ha azonban az ajánlatkérő maga is félreérhető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3134
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Részajánlattétel, alternatív ajánlat lehetőségének mellőzése ajánlatkérők által

Kérdés: Miért van az, hogy nyilvánvaló esetekben sem részajánlattételre, sem pedig alternatív ajánlat benyújtására nem ad ajánlatkérő lehetőséget?
Részlet a válaszból: […]tárgyának jellege lehetővé teszi-e a részekre bontást, és azt, hogy valamely ajánlattevő egy részre tegyen ajánlatot. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a beszerzés tárgyának természetéből következően a lehetőség biztosítható, köteles a részajánlattételt lehetővé tenni. Ez alól a kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha a részajánlattétel megengedése a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését okozza, vagy negatívan hat a minőségre, illetve a közbeszerzési szerződés más teljesítési körülményeire. Az alternatív, vagyis többváltozatú ajánlattétel megengedésének fontos jogszabályi feltétele, hogy ez esetben az ajánlatkérő kizárólag a közbeszerzési törvény 57. § (2) bekezdésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2746
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Eljárás két, különböző időpontban benyújtott ajánlat esetén

Kérdés: Egy eljárásban egy ajánlattevőnek kettő, különböző időpontokban benyújtott ajánlatát bontotta fel az ajánlatkérő. A bontáson részt vevő ajánlattevő képviselője szóban jelezte, hogy a 2. benyújtott ajánlatát kéri figyelembe venni. Vagyis nem vonta hivatalosan vissza az első ajánlatát. Kérdésünkre az ajánlatkérő nem adott egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánja ezt a helyzetet kezelni. Értékelhető-e ezen ajánlattevő (bármelyik) ajánlata?
Részlet a válaszból: […]lehetőség merül fel. Vagy alternatív ajánlatként kezeli, vagy saját eljárásrendjében - az ajánlattevő szóbeli nyilatkozatát figyelembe véve - a második ajánlatot tekinti érvényesnek. A hibát az ajánlatkérő ott követte el, hogy nem kellett volna felbontania a korábban érkezett ajánlatot. A hiba javítható, de ennek feltétele, hogy az ajánlatkérő egyértelművé teszi, milyen eljárásrendet kíván követni. [A Kbt. idevonatkozó előírásai a következők: Az 51. § (1)-(3) bekezdései az alábbiak szerint rendelkeznek: - az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot, azzal, hogy az 50. § (2) bekezdésének alkalmazása önmagában még nem minősül többváltozatú ajánlattételi lehetőségnek; - az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében leg­­előnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szempontot [Kbt. 57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban; - többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2353
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Alternatív ajánlattétel "mellőzésének" indoka

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az ajánlatkérők általában nem élnek az alternatív ajánlattétel lehetőségének biztosításával?
Részlet a válaszból: […]többváltozatú ajánlattételi lehetőségnek; - az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szempontot [Kbt. 57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban; - többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. A többváltozatú ajánlattétel esetében a bírálati szempontokra adott, különbözőképpen kialakított ajánlati elemek nem képezhetik alternatív ajánlat alapját, mint ahogyan az 50. § (2) bekezdése szerinti eltérés sem. E rendelkezés szerint a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. További korlát az egyes változatok elfogadhatóságának igen tág határa, melyet a Kbt. 89. §-a határoz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2257
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Alternatív ajánlattétel alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a gyakorlatban nagyon ritkán van lehetőség alternatív ajánlat tételére?
Részlet a válaszból: […]legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szempontot [57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban. Végül a (3) bekezdés rendelkezése szerint többváltozatú ajánlattétel esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Alternatív ajánlattétel esetén tehát az ajánlatkérőnek nagyon pontosan el kell határolnia, mit tekint külön változatnak, és milyen követelményeket támaszt a különböző változatokkal szemben. Ez a feladat egyrészt bonyolult, könnyen hibázhat az ajánlatkérő, vagy amennyiben nem egyértelmű, kénytelen újra indítani eljárását, és ezt kevésbé kockáztatják meg a közbeszerzési piac szereplői. Az alternatív ajánlattételt esetenként össze szokták keverni az egyes bírálati szempontoknak megfelelő ajánlati elemek kombinálásával is, azaz a mai napig más lehetőséget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2089
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Alternatív ajánlat beszerzési tárgy függvényében

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban az alternatív ajánlat? Milyen beszerzési tárgyaknál lehet lényeges?
Részlet a válaszból: […]megengedte. Alternatív ajánlatról akkor lehet szó, amikor a közbeszerzésre vonatkozó műszaki leírásnak többféle termék is megfelel (egymást helyettesítő termékek), oly módon is, hogy bizonyos paramétereik között van eltérés. Erre a legjobb példa talán a gépjárműbeszerzés, amikor egy adott járműkategóriában többféle gépkocsi is megfelelhet a műszaki leírásnak. Tekintettel
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2048
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Többváltozatú ajánlatértékelés során követendő gyakorlat

Kérdés: Többváltozatú ajánlatértékelés során követhető-e olyan gyakorlat, mint a "PRAG" eljárásokban, vagyis az ajánlatok minimális követelményeire - mint alapváltozatra - adott legkedvezőbb ajánlat esetén vizsgálandók-e csak az ettől eltérő változatok, vagy pedig az összes ajánlat összes változatát önálló és egyenlő szinten kell elbírálni?
Részlet a válaszból: […]garanciaidő rövidebb, mint a minimálisan meghatározott), attól még a többi alternatív ajánlat versenyben marad. [A Kbt. 89. § és 198. §-ainak (1) bekezdése tartalmaz rendelkezést az alternatív ajánlat érvényességére. Eszerint a többváltozatú (azaz az alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimumkövetelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak. A fenti jogszabályhelyek (2) bekezdése alapján a többváltozatú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1113
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést