Keresés eredménye

13 találat a megadott alternatív ajánlat tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Alternatív ajánlattétel lehetősége áralapú értékelési szempont alkalmazása esetén
Kérdés: Alternatív ajánlattétel előírására van-e lehetőség csak áralapú értékelési szempont alkalmazása esetében?
Részlet a válaszból: […]a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni azokat a minimumkövetelményeket, amelyeknek a változatoknak meg kell felelniük, valamint a változatokra vonatkozó egyéb követelményeket. Nem írható elő a változatokra vonatkozóan olyan követelmény, amely nem kapcsolódik a szerződés tárgyához [76. § (7) bekezdés]. Az ajánlatkérő az értékelési szempontokat úgy köteles meghatározni, hogy azok a változatokra, valamint a nem változatot képező ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek.Feltételezzük, hogy a kérdés alapjául a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Régi Kbt.) korábbi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4072
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Alternatív ajánlattétel mellőzése
Kérdés: Hátrányba kerülünk-e, ha alternatív ajánlattétel esetén csak "sima" ajánlatot teszünk?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3565
3. találat: Két ár megadásának következménye
Kérdés: Alternatív ajánlatnak minősül az, ha a bírálati szempontnak számító árra két árat adok meg egy termék esetén? Mi a teendő akkor, ha az áfatartalom miatt nem egyértelmű, milyen mértékű áfa számítható, ezért kerül kétféle ár a felolvasólapra?
Részlet a válaszból: […]áfatartalom nélküli ár egyértelmű, de amennyiben kétféle áfaértéket szerepeltet, nagyobb valószínűséggel nem fogja az ajánlatkérő eldönteni, melyik érték lehet releváns. Késő tehát a kérdést a felolvasólapon kezelni. Ha az áfamentes és az áfás ár közötti különbség nem ismert, akkor a "+áfa" kifejezés akár nulla áfát is jelenthet, tehát kényszermegoldásként az is alkalmazható. Ha a kétféle áfaérték azért kerül a felolvasólapra, mert az ajánlattevő státuszából adódóan tette azt félreérthetően az ajánlatkérő lehetővé azért, hogy minden ajánlattevő azt válassza,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3134
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Részajánlattétel, alternatív ajánlat lehetőségének mellőzése ajánlatkérők által
Kérdés: Miért van az, hogy nyilvánvaló esetekben sem részajánlattételre, sem pedig alternatív ajánlat benyújtására nem ad ajánlatkérő lehetőséget?
Részlet a válaszból: […]Amennyiben azt állapítja meg, hogy a beszerzés tárgyának természetéből következően a lehetőség biztosítható, köteles a részajánlattételt lehetővé tenni. Ez alól a kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha a részajánlattétel megengedése a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését okozza, vagy negatívan hat a minőségre, illetve a közbeszerzési szerződés más teljesítési körülményeire. Az alternatív, vagyis többváltozatú ajánlattétel megengedésének fontos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2746
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Eljárás két, különböző időpontban benyújtott ajánlat esetén
Kérdés: Egy eljárásban egy ajánlattevőnek kettő, különböző időpontokban benyújtott ajánlatát bontotta fel az ajánlatkérő. A bontáson részt vevő ajánlattevő képviselője szóban jelezte, hogy a 2. benyújtott ajánlatát kéri figyelembe venni. Vagyis nem vonta hivatalosan vissza az első ajánlatát. Kérdésünkre az ajánlatkérő nem adott egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánja ezt a helyzetet kezelni. Értékelhető-e ezen ajánlattevő (bármelyik) ajánlata?
Részlet a válaszból: […]követte el, hogy nem kellett volna felbontania a korábban érkezett ajánlatot. A hiba javítható, de ennek feltétele, hogy az ajánlatkérő egyértelművé teszi, milyen eljárásrendet kíván követni. [A Kbt. idevonatkozó előírásai a következők: Az 51. § (1)-(3) bekezdései az alábbiak szerint rendelkeznek: - az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot, azzal, hogy az 50. § (2) bekezdésének alkalmazása önmagában még nem minősül többváltozatú ajánlattételi lehetőségnek; - az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében leg­­előnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szempontot [Kbt. 57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban; -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2353
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Alternatív ajánlattétel "mellőzésének" indoka
Kérdés: Mi az oka annak, hogy az ajánlatkérők általában nem élnek az alternatív ajánlattétel lehetőségének biztosításával?
Részlet a válaszból: […]bírálati szempontot [Kbt. 57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban; - többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. A többváltozatú ajánlattétel esetében a bírálati szempontokra adott, különbözőképpen kialakított ajánlati elemek nem képezhetik alternatív ajánlat alapját, mint ahogyan az 50. § (2) bekezdése szerinti eltérés sem. E rendelkezés szerint a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2257
Kapcsolódó tárgyszavak:
7. találat: Alternatív ajánlattétel alkalmazása a gyakorlatban
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a gyakorlatban nagyon ritkán van lehetőség alternatív ajánlat tételére?
Részlet a válaszból: […]többváltozatú ajánlattétel esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Alternatív ajánlattétel esetén tehát az ajánlatkérőnek nagyon pontosan el kell határolnia, mit tekint külön változatnak, és milyen követelményeket támaszt a különböző változatokkal szemben. Ez a feladat egyrészt bonyolult, könnyen hibázhat az ajánlatkérő, vagy amennyiben nem egyértelmű, kénytelen újra indítani eljárását, és ezt kevésbé kockáztatják meg a közbeszerzési piac szereplői.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2089
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Alternatív ajánlat beszerzési tárgy függvényében
Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban az alternatív ajánlat? Milyen beszerzési tárgyaknál lehet lényeges?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2048
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Többváltozatú ajánlatértékelés során követendő gyakorlat
Kérdés: Többváltozatú ajánlatértékelés során követhető-e olyan gyakorlat, mint a "PRAG" eljárásokban, vagyis az ajánlatok minimális követelményeire - mint alapváltozatra - adott legkedvezőbb ajánlat esetén vizsgálandók-e csak az ettől eltérő változatok, vagy pedig az összes ajánlat összes változatát önálló és egyenlő szinten kell elbírálni?
Részlet a válaszból: […]alternatív ajánlat versenyben marad. [A Kbt. 89. § és 198. §-ainak (1) bekezdése tartalmaz rendelkezést az alternatív ajánlat érvényességére. Eszerint a többváltozatú (azaz az alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimumkövetelményeknek,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1113
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Alapajánlat kötelező beadása alternatív ajánlattétel esetén
Kérdés: Következik-e a Kbt.-ből, hogy alternatív ajánlat megengedése esetén kötelező alapajánlatot is beadni?
Részlet a válaszból: […][Kbt. 57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban. Az 50. § (3) bekezdése szerint többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. A fentiekben leírtakból látható, hogy a törvény nem szól alapajánlatról, ugyanakkor egyrészt az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szemponthoz, valamint a több változat követelményeinek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. december 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 853
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés