Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]bírálat időszakában történik a kizáró ok hatálya alá kerülés, úgy az alábbi - 2021. február 1-jén a kizáró okok vonatkozásában kismértékben módosult - szabály irányadó.Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-f), h) és k)-n) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére - Kbt. 71. § (4) bekezdése.Amennyiben mindez a moratórium alatt történik, a szerződéskötéskor lehetőség van új alvállalkozó bejelentésére, hasonlóképpen a teljesítés során is kezelhető a kérdés. Mivel az alvállalkozó cseréjéhez a teljesítés vonatkozásában nem szükséges az ajánlatkérő egyetértése, gördülékenyen cserélhetők az alvállalkozók, hiszen a bejelentési kötelezettségen kívül egyéb dokumentum (igazolás) benyújtása szükségtelen.Az adminisztráció csökkentése érdekében 2021. február 1-jén a Kbt. 138. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni (a megnevezésen túl az elérhetőség, valamint a képviseletre jogosult megjelölésével), amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban elő­írt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az ajánlatkérő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtani.A módosítás egyik célja az alvállalkozó bejelentésé­nek szabályait összhangba hozni a 2014/24/EU iránye­lv rendelkezéseivel. Ebből a célból az alvállalkozók megnevezése mellett azok elérhetőségét és a képviseletre jogosultakat is meg kell jelölni. Másrészt, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a hivatkozott bekezdésben megszűnik az a kötelezettség, hogy az igénybe venni kívánt alvállalkozók kizáró okok hiányára vonatkozó nyilatkozatát minden esetben be kell nyújtania a nyertes ajánlattevőnek. Ehelyett a nyertes ajánlattevőnek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet alábbi szabálya alapján nem történik kifizetés ebben az esetben, hiszen egy, az ajánlattevő által kiállított teljesítési igazolás egy egyoldalú nyilatkozat, mely nem felel meg a rendelet 32/A. §-a szerinti hitelt érdemlő iratnak.A fenti bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint - európai uniós támogatás esetén a szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:(...)ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére - h) pont.Bármilyen további szakértői vélemény kerül be­adásra, annak gyakorlatilag ugyanaz az üzenete, mint a saját teljesítési igazolásnak, hiszen azt az ajánlattevő finanszírozza, saját véleményét alátámasztó, nem független szervezet által kiállított dokumentumnak minősül. Amennyiben valamely hatóság által kiállított dokumentum kerül benyújtásra például a teljesítés során megtörtént szabálytalanságról vagy cselekményről, az sem feltétlenül igazolja az adott összeg meg nem fizetésének jogalapját. Összességében nem adható pontos felsorolás arra vonatkozóan, hogy mi minősülhet hitelt érdemlő iratnak, ami bizonyosan elegendő lesz az ajánlatkérő számára, hogy kifizesse az érintett szerződéses[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valamint - európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:- az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;- az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;- az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki a számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;- a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél - európai uniós támogatás esetén a szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;- az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;- az ajánlattevőként[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Az ajánlatkérő kéri az alvállalkozók megjelölését a Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerint. Itt vitakérdés lehet, hogy a kapacitást biztosító státusz megjelölése mellett alvállalkozónak is meg kell-e jelölni a kapacitást biztosító szervezeteket. Nincs jelentősége a kérdésnek, de van olyan ajánlatkérő, amely minden esetben hiánypótoltatja, ha a kapacitást biztosító szervezet nincs alvállalkozóként megjelölve, függetlenül attól, hogy a kapacitást biztosító szervezeti státusz bőven elegendő lenne az érintett szervezet közbeszerzési helyzetének megállapításához. Mivel a kapacitást biztosító szervezet teljesítéskori cseréje a Kbt. értelmében sokkal szigorúbb, mint az alvállalkozóknál, ezért valójában nincs értelme a kapacitást biztosítót még alvállalkozói státuszba is megjelöltetni az ajánlattevőkkel.A Kbt. előzőekben hivatkozott 66. §-ának (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírhatja, hogy az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni- a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,- az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt, és az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat - a) és b) pontok.Érthetetlen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]általánosságban válaszolni, hiszen az elektronikus katalógus, függően attól, hogy felolvasólapként funkcionál-e, avagy sem, eshet más-más megítélés alá. Jelenleg erről a jogi szabályozásunk hallgat.A továbbiakban az elektronikus katalógus keretmegállapodásos eljárásban és Dinamikus Beszerzési Rendszerben való alkalmazásának kétféle módját különbözteti meg a jogszabály. Induljunk ki abból, hogy az elektronikus katalógus vonatkozásában az ajánlatkérő akár minden egyes sort külön-külön újraversenyeztethet, vagy új katalógust is kérhet adott termékeket leválogatva, melyeket versenyeztetni akar. Erre utal a Kbt. 109. § (6) bekezdésének a) és b) pontja.A 109. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, vagy hogy az ajánlattevőnek elektronikus katalógust kell csatolnia az ajánlatához.Az (5) bekezdés szerint, ha az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását követően egynél több gazdasági szereplővel keretmegállapodás megkötésére kerül sor, az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy a verseny egyes konkrét közbeszerzések tekintetében való újranyitása frissített katalógusok alapján történjen.A fentiekben hivatkozott, 109. § (6) bekezdése értelmében az (5) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek a következő módszerek egyikét kell alkalmaznia:- felhívja az ajánlattevőket, hogy az adott közbeszerzés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat, a termékcsere (14) bekezdésben meghatározott előírásainak megfelelően töltsék fel új termékeiket; vagy- értesíti az ajánlattevőket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból gyűjti össze azokat az információkat, amelyek az adott közbeszerzéshez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek - a) és b) pontok.Keretmegállapodásos eljárás esetében a katalógus az eljárás első részében beárazásra kerül, melytől a későbbiekben eltérhetnek az ajánlattevők, ezen termékek közül az ajánlattevő rendelhet, vagy újraversenyeztetheti azokat. Függően attól, hogy milyen "bevásárlókosarat" állít össze az ajánlatkérő, ütközhet mindez a többes megjelenés tilalmába vagy sem. Hiszen amennyiben soronként rendel, úgy függetlennek tekinti az egyes sorokat, és köt számos szerződést. Ha az összeválogatott termékek között nincs többes megjelenés tilalmába ütköző, az eljárás második része jogszerűen lebonyolítható.Dinamikus Beszerzési Rendszer esetében a katalógus a részvételi szakaszt követően kerül feltöltésre, melynek tartalma dinamikusan változhat. Ha a teljes katalógust egységesen egy résznek tekintjük így legrosszabb esetben az is elképzelhető, hogy a többes megjelenésbe ütköző ajánlattétel hol megjelenik a katalógusban, hol nem, hiszen az ajánlattevők aktívan váltogathatják azokat a sorokat, melyeket be kívánnak árazni, és amelyeket nem. Ezt a rugalmasságot erősíti például a Kbt. 109. §-ának (11) bekezdése is, mely termékcserét is lehetővé tesz. Amennyiben termékcserére nyílik lehetőség, úgy ebben a formában az alvállalkozó is cserélhető, azaz valójában a többes megjelenési helyzet is dinamikusan változhat.A hivatkozott 109. § (11) bekezdése szerint az ajánlatkérő a (6) bekezdés b) pontjában és a (8) bekezdésben foglalt módszert is alkalmazhatja a dinamikus beszerzési rendszer keretében, ha a dinamikus beszerzési rendszerben való részvétel iránti kérelmet az ajánlatkérő által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak megfelelő elektronikus katalógus egészíti ki. Az említett katalógust a (6) bekezdés b) pont alkalmazásáról szóló tájékoztatást követően kell a részvételre jelentkezőknek benyújtaniuk, majd további ajánlatkérések esetében a rendelkezésre álló megfelelő idő alatt az ajánlattevőknek kiegészíteni, módosítani.A kérdésre a fentiek alapján még általánosságban sem lehet válaszolni, csak akkor, ha önmagában a katalógust egy olyan ajánlatnak tekintjük, amelynek minden sora összefügg. Ez azonban nem így van, hiszen a teljes katalógus egységes lerendelésére nincs kötelezve az ajánlatkérő, pontosan ebből a célból kéri a katalógus-formában történő ajánlattételt, mely állandó ajánlatként funkcionál, mégis van lehetőség azt visszautasítani. Erre utal a Kbt. 109. §-ának (8)-(9) bekezdése, mely akár többes megjelenés tilalmába ütköző helyzet azonosítását is lehetővé teszi.A 109. § (8) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő a (6) bekezdés b) pontjának megfelelően egyes közbeszerzések tekintetében újranyitja a versenyt, az információgyűjtés megkezdése előtt megfelelő időben értesíti az ajánlattevőket arról az időpontról, amikor az adott közbeszerzés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését elvégzi. Az ajánlatkérő az információ[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérőnek ugyanakkor - annak ellenére, hogy a közbeszerzési jogszabály erről nem rendelkezik - jogában áll az alvállalkozóról információt kérni, kizáró oki vizsgálatot végezni, míg kapacitást biztosító esetében alkalmasságvizsgálat keretében további dokumentumokat kérni.A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben: ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét (...).Ugyan a módosítás nem tartozik a Kbt. 141. § (6) bekezdésének hatálya alá, tehát nem minősül lényegesnek, mégis tartalmát tekintve olyan változással jár, melyet pontosan nem, csak részben lehet előre meghatározni. Amennyiben részben automatikus, részben pedig aktív szerződésmódosítással és hirdetmény-közzététellel jár a változás, valójában nem sikerült megoldani az alapproblémát, jelesül hogy ne kelljen hirdetményt közzétenni az alvállalkozó módosítása esetében.A fentiekben utalt, a Kbt. 141. §-ának (6) bekezdése értelmében, a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hatályos szabályok alapján erre ma már nincs lehetőség, a kapacitást biztosító szervezet egyszerű nyilatkozatával is alátámasztható a teljesítésbe történő bevonás az alábbiak szerint:A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Ahol még felvetődhet az alvállalkozói szerződések bekérésének lehetősége, az az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés.A Kbt. 72. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.A törvény 72. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi tény-, adatkalkuláció bekérését, de ez nem jelenti azt, hogy az összes alvállalkozói szerződést be kell mutatni annak érdekében, hogy a költségvetést alátámasszák. Ez olyan túlzás, melybe nagyon sok ajánlattevő beleesik, hiszen az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, minél többször és részletesebben kéri az indokolást az ajánlatkérő, annál kevésbé vádolható azzal, hogy nem tett meg mindent az aránytalan kötelezettségvállalás megfelelő vizsgálata és döntésének megalapozása érdekében. Véleményünk szerint az aránytalanul alacsony ár vizsgálata nem teszi lehetővé az alvállalkozói[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,- építési beruházás esetén az építőanyag-eladót - a)-c) alpontok.Ebben az esetben a Magyar Posta logisztikai szolgáltatásával az ajánlattevő által közvetlenül bevonva vesz részt. Mivel ez a tevékenység nem kizárólagos jogon alapul, és az egyéb fenti kivételi köröknek sem felel meg, így alvállalkozói tevékenységnek tekinthető. Mivel az ajánlatkérő kérheti az alvállalkozó nevesítését, vagy legalább annak a résznek az azonosítását, amely vonatkozásában az ajánlattevő alvállalkozót vesz igénybe, így az ajánlattevő előtt két lehetőség áll. Vagy nevesíti a Magyar Postát, és az eljárás során lenyilatkozza, hogy az alvállalkozó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](6) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírhatja, hogy az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni- a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,- az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat - a) és b) pontok.A Kbt. előzőekben hivatkozott 138. §-ának (3) bekezdése pedig a következők szerint szól: az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt. Mivel Kbt. alvállalkozó-definíciója csak az ajánlattevő által bevont alvállalkozóra utal, a fenti két szabály (a 66.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meghozni. A keretmegállapodásban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újranyitására.A kérdés első része arra irányul, hogy amennyiben a keretmegállapodásos eljárás első részében például érvénytelen lesz az ajánlattevő ajánlata, vagy egyszerűen nem jut be a keretmegállapodásos eljárás keretszámába, ebben az esetben bevonhatja-e a céget olyan ajánlattevő, aki/amely bejutott a keretszámba ugyanabban az eljárásban. A kérdéssel kapcsolatban elsősorban nem közbeszerzési, hanem versenyjogi jellegű korlátok merülnek fel. Ha az ajánlattevő megjelenik a későbbiekben más ajánlattevő mellett mint alvállalkozó, az felvetheti annak a gyanúját, hogy a két gazdasági szereplő az eljárás során összejátszott.Amennyiben sikerült bejutni és keretmegállapodásos partnerré válni egy adott közbeszerzési eljárásban, függetlenül attól, hogy esetleg kíván-e adott újraversenyeztetés esetében ajánlatot tenni a cégük, semmilyen módon nem lehet összejátszani az eljárás második részében. Ha olyan ajánlattevők, amelyek a keretmegállapodás hatálya alatt versenyhelyzetben vannak, egyes esetekben adott keretmegállapodás keretében egymás alvállalkozóivá válhatnak, ebben az esetben gyakorlatilag deklarálják, hogy adott eljárás keretében együttműködnek, mely a Tpvt. 11. §-ába ütköző tiltott piaci együttműködést valósít meg. Egyrészt ugyanabban a közbeszerzési eljárásban történő ajánlattételt és alvállalkozói pozíciót a Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése is tiltja, hiszen a keretmegállapodásos eljárás első részében nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos közbeszerzési eljárást követő újraversenyeztetés történik. Ebben a keretrendszerben a felek közötti együttműködéssel véleményünk szerint megvalósul a 36. § (1) bekezdés sérelme a keretmegállapodásos eljárás második részében.A Kbt. fentiekben utalt 36. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében:- nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés] -[…] részlet vége a válaszból.