Alvállalkozói teljesítés aránya

Kérdés: Figyelemmel a Kbt. 138. § (3) bekezdésére, valamint az alábbi állásfoglalásra, hogyan, milyen módon kell az alvállalkozó teljesítésének arányát számolni? A Közbeszerzési Értesítő Plusz 2023. novemberi számában a Hatósági állásfoglalás szerint: "...az alvállalkozói teljesítés aránya az alvállalkozó tevékenységének a teljes szerződéses tevékenységen belüli arányát jelenti és nem annak pénzben kifejezett értékének az arányát a teljes ellenszolgáltatáshoz képest... Tekintettel arra, hogy a jogalkotó a Kbt. 138. § (3) bekezdésében külön kiemelte az ellenszolgáltatás értékét az ajánlattevői bejelentési kötelezettségek között, így az a teljesítés százalékos mértékéhez képest eltérő fogalmat takar és két különböző információra vonatkozóan fogalmaz meg adatszolgáltatási kötelezettséget."
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 138. § (3) bekezdésére valóban szerepelnek az alábbiak:"...A nyertes ajánlattevő a bejelentéssel együtt köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozó megnevezésén, adószámán, elérhetőségén, a képviseletre jogosult személyén túl az ajánlattevői teljesítésen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Alvállalkozói számla kifizetésének rendje építési beruházás esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén, amennyiben a nyertes ajánlattevő alvállalkozót von be a teljesítésbe, a 322/2015. kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése szerinti eljárásrend alapján történik az ellenérték kifizetése. Abban az esetben, ha a kivitelező az alvállalkozók teljesítését már a saját számlájának kiállítását megelőzően kiegyenlítette, akkor is a kétkörös fizetést kell alkalmazni [tekintettel arra, hogy az (1) bekezdés a "köteles" szót használja], vagy ha a számlájának kiállításával egyidejűleg igazolja az alvállalkozói rész kifizetését, akkor a kivitelező számlájának teljes összege egyben kifizethető?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint, ha egyidejűleg megtörténik az alvállalkozói kifizetés igazolása, nincs akadálya a teljes összeg együttes kifizetésének. A szabályozás célja eleve az alvállalkozók minél korábbi kifizetése volt, ami esetünkben maradéktalanul megvalósul. Ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Megfelelés kapacitásbiztosítással

Kérdés: Milyen lehetőség van akkor, ha egy ajánlati felhívásban gazdasági és pénzügyi alkalmasság nem kerül meghatározásra, a műszaki, illetve szakmai alkalmasságnál egy ajánlattevő mind referencia, mind szakember tekintetében kapacitásbiztosítással szeretne megfelelni? A műszaki, illetve a szakmai alkalmasságot igazoló cégek egyben alvállalkozók is. Mivel az alvállalkozói teljesítés mértéke nincs korlátozva, ez hogyan hat a kapacitásbiztosításra? Lehetséges, hogy az ajánlattevő akár "alkalmasság nélkül" is megfelelhet, kizárólag kapacitásbiztosítás által?
Részlet a válaszából: […] Nem korlátozza a jogszabály semmilyen módon azt, hogy egy ajánlattevő saját képességeinek hiányában csak és kizárólag külső erőforrást vegyen igénybe az alkalmasság igazolása során. Mivel nincs alvállalkozói korlát, így valójában teljes mértékben alvállalkozók is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Alvállalkozás közös ajánlattevők között

Kérdés: Közös ajánlattevők nyertessége esetén van-e lehetőség arra, hogy a szerződéskötést követően, annak teljesítése során egymással alvállalkozási szerződést kössenek, és egymás alvállalkozói legyenek?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások tekintetében az alvállalkozói teljesítés mértékének korlátozását már hatályon kívül helyezték. A közös ajánlattétel a Kbt. szerint egyetemleges felelősséget jelent, melyet nem lehet alvállalkozói szerződéssel korlátozni.A Kbt. 35. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Alvállalkozó kifizetése peres eljárás mellett

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 32/A. §-a részletesen szabályozza az ellenszolgáltatás teljesítésének módját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Sub-alvállalkozó bevonásának korlátja

Kérdés: Miért kell arról nyilatkoznunk, hogy az alvállalkozónk milyen mértékben szervezi ki a munkáját további alvállalkozónak? Ez mennyiben releváns információ az ajánlatkérő számára?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy építési beruházás esetében okozott ez problémát az ajánlattevőnek. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Alvállalkozói teljesítés aránya építési beruházásnál

Kérdés: Építőipari cég vagyunk, kisszámú alkalmazottal. Indulnánk egy tenderen, de az alkalmazottainkkal nem tudjuk teljesíteni a szerződést. Milyen arányban vehetünk igénybe alvállalkozót a teljesítéshez?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozói teljesítés arányát a Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint.A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Alvállalkozói kifizetések, elszámolások rendje

Kérdés: A Kbt. 135. § (3) bekezdésének c) pontja alapján építési beruházás és szolgáltatásmegrendelés esetében az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket és az alvállalkozókat, hogy állítsák ki a számláikat. Jól értelmezem, hogy ebben az esetben az alvállalkozók is az ajánlatkérő részére állítják ki a számlájukat, és az ajánlatkérő ennek alapján fizet nekik? Az ajánlattevők az alvállalkozóikkal szembeni visszatartásokat, egyéb elszámolásokat hogyan érvényesítik, ha nem folyik át rajtuk az alvállalkozók díja? Ezt a megoldást tulajdonképpen egy jogszabályi engedményezésnek kell tekinteni? Az ajánlattevő és alvállalkozói közötti szerződésben vagy egyéb helyen szükséges-e rendelkezni arról, hogy az ajánlatkérő közvetlenül, "direktben" fog fizetni az alvállalkozóknak?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdés értelmezése helyes, ebben az esetben a Kbt. alábbi, 135. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő részére állítják ki számláikat az alvállalkozók, és az ajánlatkérő közvetlenül fizet az alvállalkozóknak. Ez a megoldás nem teszi lehetővé, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Alvállalkozói kifizetések a Kbt. szabályainak tükrében

Kérdés: Kérdésem az új Kbt. alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szabályozására vonatkozik. Az ajánlatkérő az általa indított eljárásban egy hosszabb időtartamú építési beruházásra kért ajánlatot úgy, hogy a dokumentációban – és később a vállalkozási szerződésben is – 50 százalékos teljesítésnél biztosított egy részszámla benyújtására lehetőséget. A teljesítési határidő kb. 10 hónap. A nyertes ajánlattevő számos alvállalkozót jelentett be és vett igénybe a teljesítés időtartama alatt. Az egyik ilyen alvállalkozó felelt a munkaterület "előkészítéséért", azaz a bontásokért és a földmunkákért. Feladatát maximum 1 hónap alatt elvégezte. A nyertes ajánlattevő 10 százalékot biztosított korábban a részére. Ha a Kbt. 135. §-át veszik figyelembe a felek, akkor az alvállalkozó csak a teljesítés után 3 hónappal tud számlát benyújtani, amely egyrészt aggályos a vonatkozó jogszabályokat tekintve (15 napon belül számlát kellene, hogy kiállítson a teljesítés után), másrészt pedig az alvállalkozó likviditási helyzete is veszélybe kerülhet. A nyertes ajánlattevőnek szándékában áll az alvállalkozó minél korábbi kifizetése (még a részszámlázása előtt), de úgy szeretne eljárni, hogy a Kbt. előírásai is érvényesüljenek. Milyen lehetősége van ebben az esetben a nyertes ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rávilágít a közvetlen alvállalkozói kifizetés egyik legnagyobb problémájára, hiszen az ajánlatkérő közvetlenül abban a formában és ütemezésben fizet, ahogyan azt az ajánlattevővel történő megállapodás is tartalmazza. Eredetileg a cél az alvállalkozók védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Alvállalkozói teljesítés arányának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)–(9) bekezdés] – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie. Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) saját teljesítésének arányát. A kérdésünk az "arány" szó értelmezésével kapcsolatos. Forintban értve, a teljes szerződéses érték 50 százalékát teljesítheti alvállalkozó, azaz egy építési beruházásnál a fővállalkozói haszon és az anyag biztosítása mellett ez teljesíthető akár egy fő saját fizikai állomány nélkül is? A feladat teljesítéséhez szükséges humánerőforrás-szükséglet 50 százalékát a saját humán erőforrás kell, hogy adja? (Feltételezhető, hogy ez volt a jogalkotói szándék.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz.A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
1
2