Az ajánlatkérő döntésének megsemmisítése

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság a 67/2024. számú döntésében arra jutott, hogy az aránytalanul alacsony ár miatti indokolás nem teljes körű. Ebben az esetben milyen kimenetei lehetnek ennek az ügynek? Csak új döntés várható?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy az első kérelmi elemben foglaltak szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdésében foglaltakat, mert közbenső döntésében nem megfelelő részletezettséggel, csak általánosságban tárta fel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Alacsony ár indokolása nemzeti eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre irányuló nemzeti közbeszerzési eljárásban árindokolást kért az egyik ajánlattevőtől az ajánlati árára. Az ajánlatkérő az árindokolást elfogadta, és végül ezt a céget hirdette ki nyertes ajánlattevőnek, cégünk a sorrendben a második helyen áll. Megtámadhatjuk az ajánlatkérő döntését az árindokolás elfogadása miatt, vagy nem lehet vitarendezni, mert nemzeti szinten nem kötelező indokolást kérni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 114. § (6a) bekezdése alapján az ajánlatkérő mérlegelési körébe tartozik, hogy nemzeti eljárási rendben megindított közbeszerzési eljárások esetében vizsgálja az aránytalanul alacsony ár, illetve az egyéb aránytalan vállalásokat. Az ajánlatkérő nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Aránytalanul alacsony ár nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó nemzeti, nyílt eljáráson indultunk, ahol a második legjobb árat adtuk. Szerintünk a nyertes ajánlattevő ára nagyon alacsony, de az ajánlatkérő nem vizsgálta az árat, és a céget hirdette ki nyertesnek. Tudunk előzetes vitarendezést indítani az ajánlatkérő döntése ellen?
Részlet a válaszából: […] Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára vonatkozó szabályok eltérőek uniós és nemzeti eljárásrend esetében. Míg uniós eljárásrendben indított közbeszerzési eljárások során az ajánlatkérő köteles indokolást kérni a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján, addig ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata nemzeti rezsimben

Kérdés: A D. 400/2022. döntés alapján kérdezem: nemzeti rezsimben kell vizsgálnom az aránytalanul alacsony árat mint ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Induljunk ki a Kbt. hatályos általános szabályából nemzeti rezsimben, mely szerint az aránytalanul alacsony ár vizsgálata nem kötelező, mindez az ajánlatkérő döntése. Erről nem szükséges előre tájékoztatnia az ajánlattevőket, azaz a bírálat során döntheti el, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] A C-367/19. számú ügyben az Európai Unió Bírósága szerint, ha egy ajánlat kirívóan alacsonynak tűnik, az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek tekintetében. A döntés szerint a nulla értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Aránytalanul alacsony ár/vállalás megállapításának szempontjai

Kérdés: Milyen szempontok alapján állapítja meg az ajánlatkérő az aránytalanul alacsony árat vagy egyéb aránytalan vállalást? Hivatkozhat-e arra az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő vállalása életszerűtlen?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata vagyonvédelmi szolgáltatásoknál

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár indokolásának kérése nemzeti eljárásrendben nem kötelező. De mi a helyzet az őrzés-védelemmel? Kell vizsgálnom a rezsióra mértékét a vagyonvédelmi szolgáltatásoknál, vagy sem? Ha igen, akkor mit fogadhatok el? Mi az a szint, ami most megfelel a követelményeknek?
Részlet a válaszából: […] A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 72/B. §-a részletes rendelkezéseket tartalmaz a vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás különös szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Aránytalanul alacsony ár megállapítása miatti felelősség

Kérdés: Kinek a felelőssége az aránytalanul alacsony ár megállapítása, pontosabban kinek kell több információt szolgáltatnia, előrelátóbbnak lennie? Az ajánlatkérőnek, aki sokszor kérdez, vagy az ajánlattevőnek kell kitalálnia, mit akarnak tőle kérdezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően arra a helyzetre utal, amikor számos aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérést követően ajánlattevőként úgy érzi, már nincs olyan kérdés, amire ne adott volna választ. Az ajánlatkérő ugyanakkor legalább olyan nehéz helyzetben van, hiszen meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] Az aránytalanul alacsony ár vagy egyéb aránytalan vállalás problematikája a tételes és egzakt törvényi szabályozás ellenére a mai napig rendszeresen visszatérő kérdés a közbeszerzések gyakorlatában. Ezzel a kérdéskörrel különböző aspektusokból korábbi számainkban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] Ez a különbségtétel az európai közbeszerzési irányelvek hazai implementálása során került a jogszabályba, melynek célja a bírálati szakasz továbbszakaszolása aszerint, hogy mikor értékel az ajánlatkérő nyilatkozatokat, mikor műszaki tartalmat, végül igazolásokat.A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
1
2
3