4 találat a megadott árazott költségvetés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]végzi, ugyanakkor nem áll fenn ugyanez a vélelem az azonosítás nélkül feltöltött dokumentumok vonatkozásában. Ebben az esetben véleményünk szerint az aláírásnak nem formai jelentősége van. Ezt erősíti a Kbt. 41/A. §-a, amely (4) bekezdésében kifejezetten utal arra, hogy űrlap kitöltése esetében a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni az űrlapot.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés alapján az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fájlformátuma - beleértve a költségvetés többfajta fájlformátumban történő benyújtását is - tekintetében sem a Kbt., sem a Kbt. végrehajtási rendeletei nem tartalmaznak olyan formai előírást, amely alapján az ajánlatkérő jogszerűen érvénytelenné nyilváníthatja a kérelmező ajánlatát.Fentiekkel kapcsolatban a Döntőbizottság rámutat arra, hogy a jogorvoslatban vizsgált ajánlati hiba formai, illetőleg nem formai, tartalmi jellegének elhatárolása szempontjából az bír jogi relevanciával, hogy az ajánlatkérő mely dokumentumokra, nyilatkozatokra vonatkozóan írta elő az elektronikus dokumentum informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeit, különös figyelemmel az ajánlati kötöttségre.Az érintett esetben ugyanis a kérelmező a hiánypótlás során a "3_xls_KV.zip" fájlt töltötte fel az EKR-be, amely elektronikus dokumentum mérete 22 byte volt, és megállapítható, hogy nem tömörítési hiba lépett fel, hanem egy teljesen üres, .zip formátumban tömörített fájlt nyújtott be a kérelmező.Ezt a hiányosságot hiánypótlással sem sikerült érvényessé tenni.Érdekes kitétele a döntésnek, mely szerint az .xls formátumban benyújtandó költségvetéshez az ajánlatkérő mind az érvényességi vizsgálat, mind az értékelés körében önálló funkciót rendelt, ennélfogva az annak benyújtására előírt ajánlatkérői követelmény nem pusztán formai, hanem többlettartalommal rendelkezik. "Amennyiben az ajánlat e dokumentumot nem tartalmazza, az nem minősíthető pusztán a Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése szerinti, az elektronikus dokumentumra előírt informatikai jellemzővel kapcsolatos formai hibának, még abban az esetben sem, ha a kérelmező a szakmai ajánlatát a .pdf formátumú dokumentummal megtette."Ennek megfelelően tehát, ha egy adott formátumhoz az ajánlatkérő valamely funkciót rendel, úgy a formátum tartalmi követelménnyé változik abban az értelemben, hogy hiánya eredményezhet érvénytelenséget. Ebben az érintett esetben az ajánlatkérő előírta, hogy az .xls fájlformátumú dokumentum alapján, az MS Excel program alkalmazásával fogja azt ellen­őrizni, hogy az ajánlattevők a szakmai ajánlatukat az ajánlatkérői és a jogszabályi előírásoknak megfelelően készítették-e el. Az ellenőrzést pedig nem a .pdf formátumú, hanem az .xls formátumú dokumentummal fogja elvégezni. "Az .xls fájlban található[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]árazott költségvetés benyújtását kellett volna elrendelnie az ajánlattevő felé. Fentiek értelmében az ajánlatkérő szerint az ajánlattevő ajánlata nem felel meg a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak.A későbbiekben az ajánlatkérő a döntésben is kitér arra, hogy az ajánlat érvénytelenségét nem az okozta, hogy a részletes költségvetés nem az általa kiadott mintán került benyújtásra, hanem az, hogy a részletes költségvetés egyáltalán nem került benyújtásra. Az ajánlatkérő szerint a kérelmező által ismertetett adatok nem feleltek meg az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetés részletességének: a nettó egységárak megadása nem minősül részletes költségvetésnek, és az alapadatokból az ajánlatkérőnek nem feladata a szükséges számítások elvégzése, illetve a vonatkozó áfakulcs megállapítása.A kérelmező ugyanakkor úgy gondolta, hogy a tartalom vonatkozásában az egzakt követelmény csak és kizárólag az volt, hogy a felolvasólapon az értéket az adott rész vonatkozásában meg kellett adni (ez nem vitatottan teljesült), és szakmai ajánlatot kellett csatolni egy részletesköltségvetés-tartalommal további megkötés nélkül, ami ugyancsak teljesült. Az ajánlattevő nem az ajánlott mintát használta, de nem vitatottan valamennyi elem esetében megadta a nettó egységárat, valamint megadta a részajánlat nettó ajánlati árát is.Az nem volt vitatott, hogy a kérelmező szakmai ajánlatként ismertette az általa megajánlott termékek műszaki paramétereit, gyártót, származási helyet, valamint a termék nettó darabárát és a termék darabszámát. A szakmai ajánlat tartalmazta továbbá a nettó összárat, ami a felolvasólapon értékelés alá vont nettó összárral megegyező volt.Ehhez képest a Közbeszerzési Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ajánlatban szereplő adattartalomra tekintettel nem zárható ki a hiánypótlás lehetősége, mivel az egyrészt az ajánlatban szereplő alapadatok felhasználásával egyszerű matematikai műveletek elvégzésével képzett adatok pótlására irányulna, másrészt az egyetlen hiányzó alapadat (áfakulcs) nem a kérelmező megajánlása, hanem törvényben szabályozott. Tehát minden feltétel adott ahhoz, hogy a hiánypótlással a kérelmező ne tudja érdemben módosítani a szakmai ajánlatát, így a hiba nem minősíthető jelentősnek.A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, és elmulasztotta a hiánypótlás elrendelésének kötelezettségét. Kitért arra, hogy Döntőbizottság döntése meghozatalakor nem tekinthet el attól a ténytől sem, hogy az árrészletező funkciója az, hogy tartalmazza a kérelmező kereskedelmi ajánlatát, ami jelen esetben az ajánlatban szerepelt, de annak adattartalma hiányos.Az eljárási dokumentumokban az árrészletező magát az árazott költségvetést[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]irányul az eredetitől lényegesen eltérő, illetve új munkaeredmény előállítására, és nem teszi a kivitelező munkavégzését aránytalanul terhesebbé. A szerződésben kikötött átalánydíjon felül csak a pótmunkák ellenértéke számolható el. A műszaki szükségességből felmerülő, előre nem látható munkák ellenértéke az átalánydíjon felül kivételesen akkor érvényesíthető, ha - az eset körülményeire, a munka természetére, nagyságrendjére, az átalánydíjhoz viszonyított költségvonzatára figyelemmel - azzal a kivitelező az átalánydíj meghatározásakor előzetesen kellő gondosság mellett nem számolhatott. Tételes felmérés esetén a szerződés teljesítése után a műszakilag indokolt, ténylegesen elvégzett munkák és felmerült költségek ellenértéke követelhető. Átalánydíjas vállalkozási szerződés esetén a befejezetlen építményért járó ellenszolgáltatást a szerződésben elvállalt teljes[…] részlet vége a válaszból.