Összes cikk:
1. cikk / 18 Közhasznú alapítvány adományokból történő árubeszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Felszámolási eljárásban felszámolásra került az alapító, egy közhasznú alapítvány. A felszámoló az alapítványt kiengedte a felszámolási eljárás alól. Alapító hiányában a kuratórium gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az alapítvány főleg a Covid-járvánnyal összefüggésben egyre komolyabb összegű pénzadományokat kap, melyből egészségügyi intézmény részére műszereket, gépeket vásárol. Az alapítvány felett a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást nem gyakorol, működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) nem finanszírozza. Pénzügyi vagyonát képező - magánszemélyek, gazdasági társaságok által juttatott - adományokból történő áruvásárlása lehet-e közbeszerzés-köteles, ha a támogatási összege meghaladja a nettó 15 millió forintot?
2. cikk / 18 Költségvetés adattartalma árubeszerzésnél
Kérdés: Az ajánlatkérő egy árubeszerzésnél költségvetést kér, ahol különösen az áruszállításhoz kapcsolódó közvetlen (munkabérek, alvállalkozói díjak stb.) és közvetett (adminisztrációs költségek stb.) költségek, valamint minden olyan költség megjelölését kéri, mely a szerződés tárgyát képező áruszállítás hiánytalan ellátásához elengedhetetlenül szükséges. Van-e erre joga az ajánlatkérőnek?
3. cikk / 18 "Egyéb" kategória árubeszerzés esetén
Kérdés: A hirdetményminta az árubeszerzést - mint közbeszerzési tárgyat - részletezi (adásvétel, lízing stb.). Mit takar az "egyéb" kategória?
4. cikk / 18 Gyártó minősítése II.
Kérdés: Ha a gyártó, disztribútor alvállalkozónak minősül, akkor a sima árubeszerzésre kiírt eljárások esetében egy átlag szállító nem lehet fővállalkozó, mivel: "304. § ... (2) Az ajánlattevőnek vagy a közös ajánlattevőknek legalább a közbeszerzés értékének ötven százalékát saját maguk kell, hogy teljesítsék." Viszont egy átlag árubeszerzésnél a szállító teljesítése nem érheti el az 50 százalékot. Hogyan kell ezt értelmezni?
5. cikk / 18 Önkormányzat ingatlanvásárlása
Kérdés: Ha az önkormányzat venni akar egy 300 M Ft értékű ingatlant, az nem közbeszerzés-köteles az új szabályok szerint, mert a kivételek között van az ingatlan, ugye?
6. cikk / 18 Egybeszámítás szolgáltatást és árut is tartalmazó beszerzésnél
Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a szerződés tárgya szolgáltatást és árut is tartalmaz? Az egybeszámítás úgy rendelkezik, hogy csak azonos típusú tárgyak esetén kell egybeszámítani, de mi abban az esetben a helyzet, ha a szerződés tárgya mindkettő, akkor ezt egybe kell számítani?
7. cikk / 18 Opció jelentése a közbeszerzésben
Kérdés: Mit jelent a dokumentációban az a pont, miszerint bejelölhető, hogy van-e vételi jog (opció) adott esetben vagy nincs? Mit jelent itt ez a jogintézmény közbeszerzési szempontból?
8. cikk / 18 Díszletgyártás minősítése
Kérdés: Színházi díszlet gyártása minek minősül? Árubeszerzésnek vagy építési beruházásnak?
9. cikk / 18 Kbt. alkalmazása árubeszerzésekre
Kérdés: Olyan közszolgáltatás igénybevételére, amely a közbeszerzési törvény alapján árubeszerzésnek minősül (forgalomképes, birtokba vehető dolog, víz, gáz, távhő, áram), kell-e a Kbt.-t alkalmazni vagy nem, és mi alapján kell vagy nem kell?
10. cikk / 18 Árubeszerzés tételeinek meghatározása nyílt eljárásban
Kérdés: Nyílt eljárásban takarító-, tisztító- és fertőtlenítőszerek beszerzésére kell ajánlati felhívást készíteni? A specifikáció megadásában a megnevezés és mennyiség helyett a takarítandó, fertőtlenítendő felület négyzetméterét szeretnék szerepeltetni, és erre várnak ajánlatot. Összegezve kérdésem: árubeszerzés a tárgy; nincs megnevezés, mennyiség, mindenki azt ad, ami az alkalmassági feltételeknél meghatározásra kerül (szennyezettség, naponta, hányszor kell takarítani, fertőtleníteni stb.). Ez nyílt eljárásnál, árubeszerzés esetén meghatározható a fentiek szerint?
