Indikatív ajánlat bekérésre a DBR második részében

Kérdés: Intézményünk árubeszerzésre (laboratóriumi vegyszerek) nyert európai uniós támogatást. Tekintettel a beszerzendő áruk széles körére és időbeli elhúzódására, DBR-eljárásban kívánjuk beszerezni azokat. Jelenleg a DBR felállításának fázisában van az eljárás. Majd a második - ajánlattételi - rész indítása előtt a konkrét beszerzési igények tekintetében szükséges újabb indikatív árajánlatok bekérése? A támogatási kérelem benyújtása során ez megtörtént, azonban aggregált módon, tehát ezekből az indikatív ajánlatokból nehéz a konkrét ajánlatokra vonatkozóan megállapítani a becsült értéket, és ennek következtében az ajánlatkérő a Kbt. 72. § feltételei szerinti ellenőrzés végrehajtásakor nehézségekbe ütközik.
Részlet a válaszából: […] Valójában a DBR becsültérték-megállapításának nincs jelentősége, éppen ezért ha uniós rezsimben indította az ajánlatkérő, a későbbiekben a beszerzései összértéke tekintetében átlépheti azt.A becsült érték dokumentálása a DBR részvételi szakaszában kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

FAKSZ bevonása a DBR második részébe

Kérdés: Mikor/milyen esetben kell a DBR 2. (ajánlattételi) szakaszában felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. Az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Részajánlattételtől visszalépés

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, amelynek során lehetővé tettünk részajánlattételt 4 részben. Az ajánlattételi szakaszban felmerült körülmények miatt szeretnénk az ajánlattételi részek számát 4-ről 3-ra csökkenteni. Véleményük szerint a visszalépésre vonatkozó szabályok alkalmazhatóak egy ajánlattételi részre?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás egy eljárást megindító felhívással indul, amely eljárási típus szerint ajánlati felhívás, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás vagy közvetlen részvételi felhívás lehet [Kbt. 50. § (1) bekezdés]. Az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Értékhatárok egyes ajánlatkérők esetében

Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?
Részlet a válaszából: […] ...azt az évet "terheli" az adott beszerzés becsült értéke, tehát nem kerül elszámolásra a következő években. Mivel a kérdés árubeszerzésre vonatkozik, úgyszintén a főszabályt kell alapul venni, mely szerint a teljes szerződéses időszakra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Előzetes vitarendezési kérelem megválaszolása

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásunkban iratbetekintést követően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be, mert a kérelmező véleménye szerint a nyertes és a második helyezett ajánlattevő a műszaki leírásnak nem megfelelő szakmai ajánlatot nyújtott be. Ajánlatkérőként megvizsgáltuk a kérelmet, és végül az első helyezett ajánlattevőnek hiánypótlást küldtünk, a második helyezett ajánlattevőre vonatkozó megállapításokat viszont nem tartottuk megalapozottnak. Véleményük szerint hogyan kell a válaszadási határidőt számítani ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes vitarendezési kérelemre vonatkozó szabályokat a Kbt. 80. §-a tartalmazza. A Kbt. 80. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül köteles az EKR-ben tájékoztatni a kérelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Üzleti titok indokolásának hiánypótlása

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti eljárást bonyolítunk le árubeszerzésre. Az egyik ajánlatban üzleti titok szerepel. Az ajánlattevő csatolta az ajánlatban az üzleti titokká nyilvánítás indokolását, azonban véleményünk szerint az nem meggyőző. Ajánlatkérőként kötelesek vagyunk további indokolást kérni? Ha igen, hány alkalommal? Lehetőségünk van kiegészítő indokolásokat is bekérni, mint az alacsony ár indokolásánál?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján, amennyiben az ajánlattevő nem tartotta be a Kbt. 44. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakat, ideértve különösen az indokolás tartalmára vonatkozó követelményeket, akkor az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (2) bekezdése a) pontja szerint határozta meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazhatnak:"32. cikk (2) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás az alábbi esetek mindegyikében alkalmazható építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések tekintetében:a) amennyiben nyílt vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Pótlólagos szakági tervezés egybeszámítása

Kérdés: Lefolytattunk egy eljárást a Kbt. 115. §-a szerint, több épület felújítási munkálatai vonatkozásában, különböző munkanemre megadott rezsióradíjjal történő elszámolással, keretszerződés alapján. Az egyik helyszínen el is kezdődött a kivitelezés, amikor is ezen a teljesítési helyszínen lévő épület vonatkozásában egy szakági tervezés vált szükségessé kb. 4 millió forint értékben, majd a későbbiekben egy hasonló valamivel alacsonyabb értékben. Mivel tudjuk alátámasztani azt, hogy ezt a tervezést nem számoljuk egybe a keretszerződés alapján ugyanerre az épületre vonatkozó építési munkákkal?
Részlet a válaszából: […] ...építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése - a)-c) pontok.A (4) bekezdés szerint a szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül teszi lehetővé csak az ellenérték módosítását szolgáltatás, árubeszerzés és a koncessziós beszerzési tárgyak esetében 10%-a, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
1
2
3
53