Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott bejelentés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Cégnévváltozás kezelése az eljárás folyamatában

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy érkezik egy ajánlat Kovács Bt.-től, majd felhívja az ajánlatkérő hiánypótlásra, ezt követően Takács Bt.-t hirdeti ki nyertesnek? Utólag látható, hogy névváltozás történt a cégnél az ajánlattétel alatt. Nem aggályos ez?
Részlet a válaszból: […]és így meg tudja állapítani a változás, jelen esetben a névváltozás tényét, így megítélésünk szerint a működés nem aggályos, a végbement változásbejegyzési eljárást követi."Az ajánlattétel során ma már van arra lehetőség, hogy az ajánlattevő az alapadatait változtassa, majd frissítés keretében mindez az ajánlatban is megjelenjen. Ettől függetlenül véleményünk szerint mindezt szükséges jelezni, nem pedig egyszerűen önkéntes hiánypótlás keretében változtatni annak érdekében, hogy maga az ajánlatkérő tisztában legyen a változás tartalmával, hiszen az ajánlattételi időszakban már szembesült azzal, hogy változásbejegyzés van folyamatban. Ha azonban nem az ajánlattételi időszak alatt történt a változásbejegyzés kezdeményezése és maga a változás, úgy az ajánlatkérő erre semmilyen módon nem számít. Ettől még ezt a helyzetet is lehet kezelni, azonban a változtatáshoz hiánypótlási felhívás közzétételére van szükség. Ennek hiányában az ajánlattevő nem fogja tudni módosítani az adatokat. Amennyiben a változás akkor következik be, amikor az ajánlatkérő saját döntéshozatali folyamata tart, és éppen közzéteszi az összegezést, melyben még a korábbi adatok jelennek meg, de az EKR már tartalmazza a megfelelő adatokat, abban az esetben ezt már nincs lehetőség beépíteni az ajánlatba, de az összegezésben már az új információ jelenik meg. Nem azonos módon jut tehát az információhoz az ajánlatkérő.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4713

2. találat: Eljárás FAKSZ-szolgáltatás 2021. február 1-jét követő igénybevétele esetén keretmegállapodás hiányában

Kérdés: Mit kell tennem, ha még nincs hatályban keretmegállapodás, amennyiben a FAKSZ-szolgáltatást a központosított közbeszerzési rendszerből kell igénybe vennem februártól?
Részlet a válaszból: […]közbeszerzési törvény szabályaival összhangban - a központi beszerző szervezet jóváhagyását követően - saját hatáskörben is megvalósíthatják, ha-a működéshez, fenntartáshoz szükséges kiemelt termékbeszerzés megvalósítása előre nem látható okból rendkívül sürgőssé válik, és a hatályos keretszerződés, keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer igénybevételével a közbeszerzés határidőre nem lenne megvalósítható;-a kiemelt termékbeszerzés vonatkozásában nincs hatályos keretszerződés, keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer;-lehetőségük van más intézmény készletének átvételére, és az megfelel az állami normatíváknak; vagy-a keretszerződésben meghatározott, és az egyéb (pl. azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tudnak beszerezni - a)-d) pontok.A jóváhagyás kérése nem indokolható a kormányrendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerinti alacsonyabb árral, vagy rendkívüli sürgősséggel, hanem csak a hatályos központosított közbeszerzési keretszerződés, keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer megléte esetében választható.A kormányrendelet értelmében ugyanakkor a FAKSZ-beszerzés esetében további saját hatáskörrel kapcsolatos szabály található. A 7. § (1a) bekezdés 1. sz. mellékletének 11. pontja szerinti szolgáltatás saját hatáskörben történ ő beszerzését - az (1) bekezdésben foglalt eseteken túl - ugyanis a Kormány határozatával engedélyezheti.A saját hatáskörben történ ő beszerzést kezdeményez ő nyilatkozatban ugyanakkor az ajánlatkér ő tudomásul veszi, hogy a kormányrendelet 8. §-ának (4) bekezdése alapján kizárólag a központi beszerz ő szervezet által a kiemelt termék vonatkozásában megkötend ő keretszerz ő dés vagy keretmegállapodás hatálybalépésének id ő pontjáig vállalhat kötelezettséget.A 8. § (4) bekezdése alapján a 7. § (1) bekezdésének b) pontjában szabályozott saját hatáskörben történő beszerzés során kötött szerződésben az intézmény szerződéses kötelezettséget kizárólag a központi beszerző szervezet által a kiemelt termék vonatkozásában megkötendő keretszerződés vagy keretmegállapodás hatálybalépésének időpontjáig vállalhat. Az intézménynek a szerződés időbeli hatályát erre tekintettel kell megállapítania.Amennyiben már hatályban van az ajánlatkérőnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4669

3. találat: Szubalvállalkozó bejelentése

Kérdés: Szubalvállalkozó bevonása esetén van-e az ajánlattevőnek bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettsége az ajánlatkérő felé?
Részlet a válaszból: […](6) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírhatja, hogy az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni- a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,- az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat - a) és b) pontok.A Kbt. előzőekben hivatkozott 138. §-ának (3) bekezdése pedig a következők szerint szól: az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt. Mivel Kbt. alvállalkozó-definíciója csak az ajánlattevő által bevont alvállalkozóra utal, a fenti két szabály (a 66.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4479

4. találat: Jogorvoslati kérelem továbbításának elmulasztása

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a KD nem továbbítja a bírósághoz a határozata elleni jogorvoslati kérelmet?
Részlet a válaszból: […]kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés és az eljárást megszüntető végzés ellen van helye külön jogorvoslatnak, de például a szerződéskötést megengedő határozat ellen már nincs. Ez utóbbi csak az érdemi határozat elleni jogorvoslatban támadható meg. Az eljárás során hozott végzés ellen a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül kell a jogorvoslati kérelmet benyújtani, és a KD a kérelmet az ügy irataival együtt haladéktalanul köteles a Fővárosi Bíróságnak továbbítani. A KD érdemi határozata ellen keresetlevél benyújtásával lehet a bírósági felülvizsgálatot kezdeményezni a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül. Ez esetben a KD-nek 3 munkanapon belül kell a keresetlevelet az ügy irataival együtt a Fővárosi Bírósághoz továbbítani, és egyúttal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2302
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Bejelentés alakszerűsége

Kérdés: A törvény hatálya alá bejelentésnek, ha mást jelentek be, van-e kötelező formája?
Részlet a válaszból: […]Közbeszerzések Tanácsát értesíteni a törvény 401. §-ának (1) bekezdése szerinti hatálybalépését követő, illetőleg a törvény hatálya alá kerülésüktől számított harminc napon belül. A Közbeszerzések Tanácsa listát vezet az ajánlatkérőkről, és azt a honlapján közzéteszi, továbbá szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére az ajánlatkérők listájáról. Bárki jogosult bejelenteni a Közbeszerzések Tanácsához valamely - a listán nem szereplő - szervezetnek a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozását. A bejelentésre vonatkozóan - mint az a fentiekből látható - nincs kötelező forma, azonban javasoljuk, hogy az alábbi információkat tartalmazza[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1731
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Bejelentési kötelezettség ún. szubalvállalkozó igénybevétele esetén

Kérdés: 10 százalék feletti alvállalkozó minősítése megtörténhet, de ez az alvállalkozó bevonhat még alvállalkozót? Őt is be kell jelenteni előre?
Részlet a válaszból: […]okokat vizsgálni kell vele kapcsolatban is (feltéve, hogy az ajánlatban nevesítették őket). Az alkalmassági kritériumok szempontjából (pénzügyi-gazdasági alkalmasság, illetve a műszaki-szakmai alkalmasság) kizárólag az ajánlattevő és annak 10 százaléknál nagyobb mértékben igénybe venni tervezett alvállalkozója vizsgálható. Erre tekintettel tehát az alvállalkozó alvállalkozóját akkor kell vizsgálni és minősíteni, ha a közreműködése mértéke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1150
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Bejelentési kötelezettségek építőipari kivitelezésre (beruházásra) irányuló közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Ha egy adott építési kivitelezési munka ún. közbeszerzés-köteles, az építtetőnek, illetve a beruházásban részt vevő más személyeknek van-e valamilyen adatszolgáltatási (bejelentési) kötelezettségük, és ha igen, mely hatóság, szervezet felé?
Részlet a válaszból: […]jogszabályhely (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység, illetve külön jogszabályban meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggésben az építtető az alábbi személyes adatok szolgáltatására köteles az építési (létesítési) engedély kiadására hatáskörrel rendelkező elsőfokú építésügyi hatósághoz: - az építtető neve (elnevezése), címe (székhelye), - az építési helyszín címe, helyrajzi száma, - a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá - a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása. (A teljesség kedvéért ismertetjük azt - az adatvédelmi szempontból garanciális - szabályt, miszerint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység végzése jogszerűségének ellenőrzése céljából válaszunk előző bekezdésében megjelölt adatokat a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 3 évig kezelheti, és azok - külön törvényben megállapított - körét az ott meghatározott hatóságoknak továbbíthatja.) Az Épkör-tv. említett rendelkezésének (9) bekezdése emellett ún. adatrögzítési kötelezettséget is előír a szóban forgó tevékenységek vonatkozásában. Ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 799
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek bejelentési kötelezettsége

Kérdés: A Magyar Államkincstár szabályozásának megfelelően a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzések esetében a szerződéskötést követően a kötelezettségvállalásokat egyedileg be kell jelenteni az illetékes fiók részére. A 2 millió forintot meghaladó összes beszerzésre érvényes a kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szervek, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek és személyek, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek; helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek; elkülönített állami pénzalapok és azok kezelői; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a társadalombiztosítási költségvetési szervek; vagyonkezelő szervezetek; országos kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek stb.) köteles a Kbt. hatálya alá tartozó, a tárgyévben saját költségvetési előirányzatai terhére megvalósuló Kbt.-ben meghatározott egyedi értékhatárt elérő dologi és intézményi felhalmozási kiadásokat terhelő kötelezettségvállalásait egyedileg bejelenteni a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz a kormányrendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül. (A teljesség kedvéért utalunk arra, hogy a kormányrendelet felhatalmazása alapján a fentiek szerinti bejelentést a kötelezettségvállalásra jogosult és ellenjegyzője írja alá. Ha pedig a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, akkor a költségvetési szerv azt a rendelet 15. számú mellékletében meghatározott formában jelenti be az igazgatóság részére.) Tekintettel arra, hogy az egyszerű eljárás szabályozása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 386
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Bejelentés elmulasztásának következménye

Kérdés: Amennyiben nem kívánom bejelenteni magam, mint ajánlatkérőt, mi ennek a következménye?
Részlet a válaszból: […]következménye elsősorban a Kbt. kikerülésével lebonyolított eljárások vizsgálata, személyi bírság, bírság megállapítása lehet a Döntőbizottság részéről, amely eljárás hivatalból is kezdeményezhető. A Döntőbizottság továbbá pert indíthat a polgári jog általános szabályai szerint a közbeszerzésre,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 358
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Bejelentési kötelezettség közbeszerzési felhívás kiírása hiányában

Kérdés: Ebben az évben várhatóan nem írunk ki beszerzést, mégis azt a tájékoztatást kaptam egy képzésen, hogy be kell jelentenem, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozom. Ennek nem látom értelmét. Ez valóban így van-e?
Részlet a válaszból: […]Közbeszerzések Tanácsához, ha az idei évben nem írnak ki közbeszerzési eljárást (ideértve a közösségi eljárási rendben, a nemzeti eljárási rezsimben, valamint a nemzeti értékhatár alatti eljárási rendben megvalósított közbeszerzéseiket is). Ennek oka, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. 18. §-ának megfelelően az ajánlatkérőkről listát vezet, és azt honlapján is közzéteszi, továbbá szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére az ajánlatkérők listájáról, melynek taxatív felsorolására a Kbt. nem nyújt lehetőséget, és amely a hazai joggyakorlatnak megfelelően elfogadható álláspont. Logikus következménye mindennek a bejelentési kötelezettség előírása, hiszen az alanyi hatály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 357
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést