Pénzintézet mint finanszírozó megítélése a közbeszerzésben

Kérdés: Eszközbeszerzés esetén az alábbi esetekben a pénzintézeti finanszírozó (lízing, tartós bérlet esetén) alvállalkozónak minősül-e vagy sem? Amennyiben közvetlenül az ajánlatkiírót finanszírozná? (Ez esetben milyen pénzügyi, fizetési garanciát tud nyújtani ajánlatkiíró?) Amennyiben az ajánlattevőt háttérben finanszírozza? A pályázat elnyerése esetén utólag elállhat-e a pénzintézet a finanszírozástól, és amennyiben igen, beléphet-e büntetlenül egy másik finanszírozó?
Részlet a válaszából: […] ...értékelni bankjatevékenységét, hiszen a Kbt. definíciója nem erre értendő. Ha például az ajánlattevő feladata, hogy hosszú távúberuházást eszközöljön és koncessziós szolgáltatásként például távközlésiszolgáltatást nyújtson, ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Ajánlatkérő informálási kötelezettsége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. ismeretének hiánya sajnos nem mentesít a hátrányoskövetkezmények alól. (Ez jogrendszerünk valamenynyi jogágában szinteáltalánosnak tekinthető elv.) Sajnos gyakori, hogy az ajánlatkérő nem teszlehetővé hiánypótlást, amely több, a kérdésben szereplőhöz hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Közbeszerzés és beszerzés

Kérdés: Kérem, hogy szíveskedjenek értelmezni az éves statisztikai összegzés (30. melléklet a 15/2004. IM rendelethez) I/7. és I/8. pontja közötti különbözőséget, illetve összefüggést, különös tekintettel arra, hogy a közbeszerzés és a beszerzés fogalma szinonima vagy sem! Ha nem, akkor mit kell érteni a beszerzések fogalmán, számán és értékén?
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatása; arendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek azajánlatkérő mulasztásából;– építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében,ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Alkalmasság vizsgálata pótmunka "beszerzése" esetén

Kérdés: Pótmunkára lefolytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál, ahol a meghívott ajánlattevővel már érvényes szerződésem van, szükséges-e vizsgálni az alkalmasságot, hisz már a munkavégzés kapcsán és a megkötött szerződés alapján is bizonyította alkalmasságát az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...125. § (3) bekezdésének a) pontja alapján azajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építésiberuházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötöttszerződésben nem szereplő, de előre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Referenciamunka nagyságrendjének meghatározása a felhívásban

Kérdés: Mi a tennivaló a következő esetben? Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési ajánlati felhívásokban egyre gyakrabban fordul elő, hogy részvételi feltételként a referenciamunkát nagyságrendhez kötik. [Konkrétan például: a Közbeszerzési Értesítő 15. számának 31-39. oldala: "(2) bekezdésben előírtaknak megfelelően kiadott igazolással ellátva legalább 1 db bruttó 500 millió forint összegű referenciamunkával". Kizáró ok, ha ezzel nem rendelkezik az ajánlattevő.] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő gazdasági, pénzügyi, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit kizárólag a közbeszerzési törvény 66-69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő – a hivatkozott paragrafusokban nagyságrendet nem írnak elő. Kivétel ez alól a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás, ezek esetében a 162/2004. Korm. rendelet 15. §-a szerint "a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkákat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni." Ennek tükrében elfogadható-e a kérdés szerinti gyakorlat, jogszerű-e a kiírás?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. nem tiltja a referenciaigazolás nagyságrendhezkötését, tekintettel arra, hogy komolyabb beruházás vagy speciális beszerzésitárgy esetében elősegíti az ajánlattevők szűrését abból a szempontból, hogy azajánlattevő rendelkezik-e olyan mértékű referenciával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Hirdetményből kitörölhető kérdés, melléklet

Kérdés: Valóban el lehet hagyni, ki lehet törölni az adott esetben nem használt kérdéseket, mellékleteket a hirdetményekből?
Részlet a válaszából: […] ...megjelentetése, másrészt átláthatóbbá válik maga a hirdetmény,hiszen a felesleges – például árubeszerzés esetében az építési beruházásravonatkozó – részek kimaradnak. Mindezt nem tiltja a 34/2004. Korm. rendelet,sőt a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Értékhatárok 2005-ben

Kérdés: Milyen értékhatárok irányadóak az egyes közbeszerzési eljárásokban az idei évben?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. VI. fejezete (általános közbeszerzési eljárás)alkalmazásában: Árubeszerzés esetében 25 millió forint Építési beruházás esetében 70 millió forint Építési koncesszió esetében 100 millió forint Szolgáltatás ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Támogatás paramétereinek közzététele

Kérdés: Támogatás igénybevétele esetén a legtöbb támogató közzéteszi az elnyert támogatás értékét és százalékos nagyságát, ez milyen mértékben befolyásolja a "tiszta" ajánlattételt?
Részlet a válaszából: […] ...érték közzététele nem kötelező, azonban az ajánlatérőfontosnak tarthatja, hogy a potenciális ajánlattevők tudják, milyen mérvűberuházásra számítsanak. Ezért nem tiltja a közzétételt, ugyanakkor kötelezővésem teszi a törvény, ellentétben a régi Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Kiíró kötelező bevonása a pályázatba

Kérdés: Minisztérium kiírhat-e uniós forrásból pályázatot úgy, hogy a megvalósításba kötelezően be kell vonni a kiíró minisztérium munkatársait is? Nem ütközik ez a Kbt. 10. §-ával?
Részlet a válaszából: […] ...a minisztériumnak jogavan ellenőrizni a valós teljesítést, de ez nem jelentheti azt, hogy magába amegvalósítás folyamatába, például a beruházás megvalósításába, avagy tervezőikérdések tisztázásába be kellene vonni a minisztérium munkatársát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Közbeszerzési tanácsadó kötelező igénybevétele

Kérdés: Egyszerűsített közbeszerzési eljárást lebonyolíthat-e az önkormányzat polgármesteri hivatala anélkül, hogy OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező szakember ebben részt venne (a hivatal dolgozója közgazdász végzettségű)?
Részlet a válaszából: […] ...szakértelmet kell érteni [Kbt. 8. §-ának (1) bekezdése].Hangsúlyozandó, hogy nem feltétlenül egyazon személynek kell példáulberuházási-műszaki és közbeszerzési, valamint pénzügyi szakértelemmel isrendelkeznie, az ajánlatkérő több személy bevonásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
1
99
100
101
111