Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott beszerzés mennyiségének meghatározása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Beszerzés mennyiségének meghatározása

Kérdés: Milyen mértékű pontossággal kell a beszerzési mennyiséget meghatározni akkor, amikor nem tudjuk pontosan előre megmondani azt? Egyszerre kellene ą eltérést alkalmazni, vagy esetleg még az opció jöhet szóba? Ez milyen hatással van a becsült értékre? Le is vonhatom akár a csökkentett mennyiséget - figyelemmel arra, hogy az az alapmennyiség?
Részlet a válaszból: […]rögzítse, és meghatározza az attól való százalékos eltérés lehetőségét. Az ajánlatkérő egyetlen lehetősége tehát az opció megadásaAz opcionális rész értékelésére a Kbt. 16. §-ának (1) bekezdése ad pontos meghatározást. Eszerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értéke is beletartozik.Az előbbiekben jelzett esetben egyébiránt a Döntőbizottság egy olyan esetet vizsgált, ahol a szerződés értéke (nettó 60 396 000 forint) nem haladta meg az uniós értékhatárt, azonban ez az érték más mennyiségre vonatkozott, mint az ajánlatkérő által meghatározott becsült érték. A becsült értéket az ajánlatkérő a teljes mennyiség (3200 darab) figyelembevételével határozta meg, a szerződés értéke pedig a megrendelt tényleges mennyiségre, a teljes mennyiség 12,5 százalékkal csökkentett mennyiségére (2800 darabra) vonatkozott.A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogsértően járt-e el akkor, amikor a szerződést nem a - becsült érték meghatározásánál is figyelembe vett - teljes mennyiségre, hanem a 12,5 százalékkal csökkentett mennyiségre kötötte meg.A jogorvoslati fórum döntésében abból indult ki, hogy az ajánlatkérő már a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, a szerződéstervezetben úgy határozta meg a közbeszerzés mennyiségét, hogy a legmagasabb mennyiséget (3200 darab) közölte, és kikötötte az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét (-15 százalék).A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő felhívását, és megállapította, hogy az ajánlatkérő kifejezetten szerepeltette a felhívás II.2.3) pontjában, hogy opció nem biztosított. Ezzel ellentétben a közbeszerzés mennyiségére vonatkozóan a felhívás II.2.2) pontjában nem adott pontos, konkrét, egyértelmű meghatározást. A Döntőbizottság álláspontja szerint a mennyiség meghatározásából csak arra lehetett következtetni, hogy az ajánlatkérő valószínűleg 3200 darabot fog rendelni a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3912

2. találat: Beszerzés mennyiségének meghatározása

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a Kbt. 46. §-a alapján az ajánlatkérőnek két lehetősége van a mennyiség meghatározására: pontos mennyiséget ad meg, vagy egyirányú százalékos eltéréssel határozza meg a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét? Álláspontom szerint a százalékos egyirányú eltérés lehetősége akkor irány­adó, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a beszerezni kívánt mennyiséget (például földgázenergia). A százalékban meghatározott egyirányú eltérés nemcsak egy variáció, ha nem tudja az ajánlatkérő pontosan megadni a mennyiséget, hanem az egyetlen variáció. Véleményem szerint, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a mennyiséget, akkor százalékosan köteles meghatározni a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét, és csak egyirányú eltérés lehetséges. A hatályos Kbt.-re, annak miniszteri indokolására, valamint a döntő­bizottsági gyakorlatra is figyelemmel az új Kbt. sem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől korlátlan mennyiséggel való eltérést írjon elő a felhívásban akár lefelé, akár felfelé. Jól értelmezem a hatályos szabályozást?
Részlet a válaszból: […]megfelelően a megadott mennyiségtől kétirányú és korlátlan mennyiségi eltérés az új Kbt. értelmében sem lehetséges. Az eltérés során hajlamosak az ajánlatkérők nagyobb intervallumot meghatározni, de a korábbi hirdetmény-ellenőrzés ennek korlátot állított. Mégsem lehet egy adott konkrét mennyiséget becsülni, hiszen néhány darab beszerzési tárgyhoz akár plusz 100 százalékos eltérés is elfogadható, amennyiben a későbbiekben például az egészségügyben mégis lesz rá fedezet, mégis szüksége lesz rá az intézménynek. Minden tehát az eredetileg becsült mennyiségtől is függ. Az eltérés ugyanakkor annyira elterjedt, hogy nehéz lehatárolni, hol van rá szükség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2927

3. találat: Beszerzés mennyiségének "hozzávetőleges" meghatározhatósága egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?
Részlet a válaszból: […]bekezdése és a 73. §; az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése; az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79-80. §; az ajánlatok elbírálására a 81-89. §, a 91-92. §; az ajánlatok elbírálásáról szóló tájékoztatásra a 97. §; a szerződés megkötésére a 99. § (1), valamint (3)-(4) bekezdése; valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 249. § is megfelelően alkalmazandó. A 300. § (7) bekezdése azonban így fogalmaz: az egyszerű közbeszerzési eljárásban a törvény 21-25. és 26-28. címének, valamint 32. címének a (6) bekezdésben fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatóak. A 23. cím - amely a nyílt eljárások alkalmazandó szabályairól szól 252. §-ában - ugyanakkor utal arra, hogy a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait 48-99. a 23. cím rendelkezései szerint kell megfelelően alkalmazni. A fentiekben ismertetett rendelkezések alapján tehát áttételesen alkalmazható az 50. § is, amelynek értelmében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. július 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1048