Szennyvízelvezetési közszolgáltatásra irányadó szabályok

Kérdés: A szennyvízelvezetési közszolgáltatásra vonatkoznak-e a közösségi, illetve a nemzeti értékhatáros közbeszerzések különös eljárási szabályai?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a különös közbeszerzési eljárásra vonatkozó előírásokat (amelyek a vízügyi, az energia-, a közlekedési és az elektronikus hírközlési ágazatokra terjednek ki) alkalmazni kell a szennyvíz-elvezetési szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Irányelvek elérhetősége

Kérdés: A Kbt. 63. § (2) bekezdésének d) pontjában hivatkozott irányelveket hol lehet megtalálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő irányelvek abban a Kbt.-beli felsorolásban szerepelnek, amelynek elemeit (igazolásokat, nyilatkozatokat) az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban el kell fogadnia. Ezek az irányelvek tartalmazzák a konkrét dokumentumok, igazolások meghatározását a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Szerződéses ár változása régi Kbt. hatálya alatt kötött megállapodás esetén

Kérdés: Az új közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően határozatlan idejű szerződést kötöttünk partnerünkkel. A szerződés megkötésekor megállapodtunk abban, hogy a szerződés szerinti ár az inflációs ráta figyelembevételével, a felek megegyezésével módosulhat. (Nem a KSH szerinti inflációs rátának megfelelően.) Szerződéses partnerünk áremelési szándékot jelentett be, és a javasolt áremelés mértéke nem éri el az inflációs rátát. Elfogadható-e az áremelés, vagy közbeszerzési eljárással új partnert kell kiválasztani?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben nincs szükség új szerződéses partner kiválasztására, azonban érdemes már szerződéskötéskor figyelni, és a KSH által bejelentett hivatalos inflációs rátához kötni (például inflációs ráta mínusz 2 százalék) a szerződéses ár változását évről évre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Önkormányzati intézmény gépjárművásárlása saját felhasználásra

Kérdés: Az önkormányzat állatkertje szeretne vásárolni saját felhasználásra gépjárművet, amelynek bruttó értéke 2,4 millió forint. Kérdés: Hogyan kell megtenni a kiírást, és hogyan zajlik a közbeszerzési eljárás?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt érdemes utánanézni, hogy központosított közbeszerzés keretein belül, önkéntes csatlakozóként, nem lehetne-e olcsóbban megvásárolni a kívánt járművet. Ebben az esetben azonban elképzelhető, hogy speciális, állatok szállítására alkalmas járműről van szó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Felsorolásban nem szereplő közbeszerzési tárgy beszerezhetősége

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás során gépjárműveket kívánunk beszerezni. A potenciális szállító jelezte, hogy megfelelő minőségű gépkocsit le tud még szállítani. Azonban ez a típus már nem szerepel az interneten található felsorolásban. Kinek hihetünk?
Részlet a válaszából: […] Javasoljuk az interneten található információ pontosítását és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság megkeresését az ügyben. Nem javasoljuk a szállító ajánlatának elfogadását, még abban az esetben sem, amennyiben a keretszerződés már kimerült, de a szállító még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Nemzeti elbánás elve a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent az, hogy nemzeti elbánásban kell részesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alapelvei között, 1. §-ának (3) bekezdésében mondja ki, hogy az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevők és a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Igazolások vagylagossága a gyakorlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2004. szeptember 6-i számában a 249. válasz utolsó bekezdése vagylagosságról ír. Rögzíti, hogy az ajánlattevő vagylagosan igazolhat. Az eddigi, a régi Kbt.-re alapuló gyakorlat – beleértve a közbeszerzési döntőbizottsági és a bírói gyakorlatot is – szerint, ha az ajánlatkérő a vagylagos szempontok szerint egyet kiemel – általában az előző évi legjelentősebb szállításokat, árbevételt, mérleget –, és ha az ajánlattevő annak nem felel meg, jogszerűnek minősítették a kizárást. Kérdés: ez megváltozott?
Részlet a válaszából: […] A jelen kérdésben felvetett korábbi probléma az új alapítású cégek közbeszerzési eljárásban való részvételéhez kapcsolódott, a válasz az igazolási lehetőségek felsorolásával azt mutatta be, hogy a Kbt. szerint önmagában az nem kizáró ok, ha egy cég nem tekint vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Tervező mint ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Amennyiben tervezőként részt vettem a dokumentáció elkészítésében, részt vehetek-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a Kbt. 10. §-ának (6) bekezdése egyértelműen fogalmaz, amely szerint nem áll fenn összeférhetetlenség azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Központosított közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e a központosított közbeszerzésben való részvétel minden kormányzati beszerzés esetében? Kötelező-e akkor is, ha a KSZF honlapján nem találunk minden szükséges beszerzési tárgyra javasolt szállítót?
Részlet a válaszából: […] A 168/2004. Korm. rendelet alanyi hatálya alá tartozó szervezetek csak a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó közbeszerzéseik és beszerzéseik megvalósítása során kötelesek a Korm. rendelet előírásai szerint eljárni, azaz központosított közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Késedelmes tudomásszerzés közbeszerzési eljárás eredményéről

Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményéről, rajtunk kívül álló okból későn értesültünk – amelynek tényét igazolni tudjuk –, megtámadhatjuk-e az eljárást a 8. napon túl a Közbeszerzési Döntőbizottságnál?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében erre nincs lehetőség. Félreérthető ugyanakkor a (2) bekezdés, amennyiben e jogszabályhelyet nem az azt követő (3) és (4) bekezdésekkel együtt értelmezzük. A (2) bekezdés szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
1
…
268
269
270
…
284