Kivételi körbe tartozó szolgáltatás egybeszámítása más szolgáltatással

Kérdés: Egybeszámítandó-e a kivételi körbe tartozó szolgáltatás más szolgáltatással? Konkrétan: épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatást egybe kell számítani az ugyanazon projekten belüli parkoló-útépítés tervezési szolgáltatással?
Részlet a válaszából: […] A kivételi körbe tartozó beszerzési tárgyakat külön kell kezelni, hiszen nincs mit részekre bontani, mert részekre bontani (vagy egybeszámítani) csak azokat a beszerzési tárgyakat lehet, melyek a törvény hatálya alá tartoznak. A nemzeti rezsimben annyi jelentősége van a kivételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Pótlólagos szakági tervezés egybeszámítása

Kérdés: Lefolytattunk egy eljárást a Kbt. 115. §-a szerint, több épület felújítási munkálatai vonatkozásában, különböző munkanemre megadott rezsióradíjjal történő elszámolással, keretszerződés alapján. Az egyik helyszínen el is kezdődött a kivitelezés, amikor is ezen a teljesítési helyszínen lévő épület vonatkozásában egy szakági tervezés vált szükségessé kb. 4 millió forint értékben, majd a későbbiekben egy hasonló valamivel alacsonyabb értékben. Mivel tudjuk alátámasztani azt, hogy ezt a tervezést nem számoljuk egybe a keretszerződés alapján ugyanerre az épületre vonatkozó építési munkákkal?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a tervezés mint szolgáltatás alapvetően a tervezéssel számítandó egybe. Ami bizonytalanságot okoz, az a Kbt. 8. § (3) bekezdése szerinti építési beruházás definíciója, miszerint a "kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt" értendő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

A kiegészítő tájékoztatás észszerű határideje

Kérdés: A DBR-ben vannak olyan ajánlattételi szakaszaink, melyekben 10 nap az ajánlattételi határidő, ahol esetünkben az ajánlattételi határidő lejárta előtti 4. munkanapig kérdezhetnek az ajánlattevők, mi pedig a 3. munkanapig válaszolunk. Ezt fokozatosan alakítottuk ki, jellemzően ezt alkalmazzuk. De milyen szabályok alkalmazása megengedett, helyes, ha hosszabb az ajánlattételi határidő?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az észszerű határidő az irányadó ebben az esetben. Valójában a kérdés az, hogy ez hátrányos helyzetbe hozza-e az ajánlattevőket, amennyiben új információhoz jutnak, és emiatt nem fognak tudni időben reagálni. Ha ez nem áll fenn, nem a beszerzési tárgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. §-a több jogalapot is meghatároz, miközben nem állít fel hierarchiát a jogalapok között.A 141. § (2) bekezdés b) pontja a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül teszi lehetővé csak az ellenérték módosítását szolgáltatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a részekre bontás tilalma szabály erre a kivételi körre is hasonlóan vonatkozik. Tehát a felsorolás maga nem választja el őket, valójában egybe kell számítani az egyes felsorolt beszerzési tárgyakat, hiszen felhasználásuk hasonló, egymással összefügg. A 111. § f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Kategóriák külön-külön versenyeztetése élelmiszer-alapanyag beszerzésénél

Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő arra számít, hogy többféle élelmiszer-alapanyagot több szállító is fog tudni szállítani, úgy egy darab egységes élelmiszer-alapanyag alkalmassági feltétel előírásával határozhatná meg a műszaki, szakmai alkalmasságot. Így a későbbiekben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett választható kizáró okok nem teljesen homogének. A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja esetében az információ egy része akár elektronikus adatbázisokból is elérhető, a b) pont szakmai kötelezettségszegését nem tudja az ajánlatkérő ellenőrizni, a c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben

Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-a definiálja a címke és a címkézési követelmények értelmezését az alábbiak szerint.A 2. § 3. pontja szerint a címke olyan dokumentum, bizonyítvány vagy tanúsítvány, amely igazolja, hogy az adott építmény, termék, szolgáltatás, folyamat vagy eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzési igény kezelése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzési tervében szerepel egy bizonyos tárgyú beszerzés, és jelenleg van egy 150 000 forint értékű ugyanilyen tárgyú beszerzési igény, ami nem szerepelt a tervben, a közbeszerzési tervre tekintettel az annak keretében tervezett beszerzésekkel egybe kell számítani a most felmerült igényt? Erre a beszerzési tárgyra most lenne szüksége az igénylőnek, nem hónapok múlva, mire a szerződés megköttetik a közbeszerzés alapján. Esetleg amíg el nem érjük a közbeszerzési értékhatárt, a beszerzési szabályzatunk szerint eljárva közbeszerzés nélkül is beszerezhetünk ebben a tárgyban?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalma szabály alapján amennyiben a tervezés során egyértelmű, hogy eléri az értékhatárt az egybeszámítandó beszerzési érték, nincs jelentősége, hogy a tervben szerepel-e vagy sem. Mivel minden beszerzést figyelembe kell venni a tervezés során, valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Nem központosított közbeszerzési igény egybeszámítása a központosított beszerzési igénnyel

Kérdés: Amennyiben a KEF-portálon nem beszerezhető egy irodaszer - mivel az nem szerepel a KEF-es keretmegállapodásban -, azonban az ajánlatkérő KEF-es megrendeléseinek az értéke már elérte a nettó 15 millió forintos értékhatárt, akkor ebben az esetben azt a bizonyos 1 db pár ezer Ft-os irodaszert, amely nincs a keretmegállapodásban, csak közbeszerzés lefolytatásával tudjuk beszerezni?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzés esetében valójában nincs közbeszerzési értékhatár, hiszen adott beszerzési tárgyak csak és kizárólag a központi beszerző szervezet keretmegállapodásain vagy dinamikus beszerzési rendszerein keresztül szerezhetők be. Mivel a központosított és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
1
2
3
40