Adott eljárás értékhatára alatti ajánlatok minősítése, ajánlattevő kizárhatósága

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárást – amelynek értéke nem éri el a közösségi értékhatárt – a közösségi eljárásrendben hirdetnek meg, akkor kizárhatók-e azok az ajánlattevők, akiknek ajánlati áruk alatta van a közösségi értékhatárnak? Van-e erre törvényi szabályozás? Például energiaágazatban, építési beruházás esetén az értékhatár: 1 326 163 884 HUF. A kiírásban (felhívásban) a becsült beruházási érték 800 000 000 HUF, de a felhívás a közösségi eljárásrendben, a Kbt. V. fejezete szerint az európai közösségi rendelet V. számú mellékletben jelent meg. Kizárható vagyok-e, ha az én ajánlatom alatta van az értékhatárnak? (A valós ajánlati ár valóban a becsült érték körül van.) Akkor járok el helyesen, ha az ajánlatom az értékhatár fölött van?
Részlet a válaszából: […] Ha közösségi eljárásrendben hirdetnek meg egy közbeszerzésieljárást, ez nem jelenti azt, hogy minden ajánlati árnak/ellenszolgáltatásnakmagasabbnak kell lennie, mint az adott közbeszerzési tárgyra vonatkozóközösségi közbeszerzési értékhatár. Ebből adódóan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Lefolytatandó közbeszerzési eljárások száma az egybeszámítási szabályok függvényében

Kérdés: Kérdésünk egybeszámítással kapcsolatos. Például abban az esetben, ha – az építési beruházás értéke 1,3 milliárd forint, – a tervezés értéke 30 millió forint, – a műszaki ellenőrzés értéke 10 millió forint, – az építési beruházással kapcsolatos közbeszerzés értéke 0,8 millió forint, – külön soron gépbeszerzés 1,2 milliárd forint értékben, akkor szám szerint hány közbeszerzési eljárást kell a fenti beszerzésekre lefolytatni, és milyen típusút?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítás szabályait a közbeszerzési törvény 40.§-ának (2) bekezdése tartalmazza. Az egybeszámítási kötelezettség azonosbeszerzési tárgyakra vonatkozik, azaz árubeszerzést árubeszerzéssel, építésiberuházást építési beruházással, illetve szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

A 2/2006. IM rendelet kitöltési utasításának értelmezése

Kérdés: A 2/2006. IM rendeletben lévő nyomtatványok a több részre tehető ajánlat esetén csak egyet engednek bejelölni, a következők szerint: ajánlat tehető egy részre, egy vagy több részre, továbbá valamennyi részre. Kérdésem az, hogy hogyan értelmezendő a kitöltésre vonatkozó utasítás?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban egy példával világítunk rá a megoldásra. Amennyiben az ajánlat tárgya, kivitelezés ésminőségbiztosítás és az ajánlatkérő függetlenül szeretne az egyestevékenységekre ajánlatot kérni, úgy egy részre tehető ajánlat. Ha az ajánlattárgya tervezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény gyakran felmerülő és egyben könnyenmegválaszolható kérdése, amely azonban nem segít bennünket az egybeszámításiszabály egyértelmű értelmezésében. A magyar nyelvben és egyben a törvényben azidézett illetőleg szócska mind és-t és mind vagy-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Közszolgáltatói tevékenységhez kapcsolódó beszerzési kör meghatározása

Kérdés: A Kbt. 163. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti menetrend szerinti személyszállítást végző Volán Rt. – amely felett a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja – a közszolgáltatói alanyi hatály mellett klasszikus ajánlatkérőnek is minősül-e egyben? Ha igen, hogyan, milyen elv alapján kell a beszerzéseit minősíteni, mi tartozik klasszikus és mi a közszolgáltatói eljárásrendbe? Ennek eldöntése érdekében hogyan lehet korrekt módon meghatározni azt, hogy mi az a beszerzési kör, amely nélkül a közszolgáltatói tevékenységet nem lehet elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részére nem tudunk határozott választ adni,ugyanis nem ismeretesek számunkra a Volán Rt. egyéb szervezeti, tulajdonosi,tevékenységi jellemzői, amelyek alapján eldönthető lenne, hogy a Kbt. 162. §(1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Ajánlati árba jogszerűen beépíthető szolgáltatások építési beruházásoknál

Kérdés: Törvényes-e az, hogy építési beruházásoknál az ajánlatkérő saját magának vagy a mérnöknek nyújtandó "szolgáltatásként" kéri az ajánlati árba beépíteni például a teljesen berendezett iroda, a számítógépek, monitorok, faxok, mobiltelefonok, valamint terepjáró autók költségeit, amelyek egyébként nem tárgyai az építési beruházásnak?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az építési beruházás kategóriábatartozó tevékenységek között például az irodaberendezés nem szerepel, aztárubeszerzésnek kell minősíteni. A közbeszerzési törvény 28. §-ának (1)bekezdése értelmében, ha a szerződés több – egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Eljárástípusok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Az egyes eljárástípusok alkalmazásának szabályai (mikor, mely esetekben tárgyalásos, meghívásos, egyszerű, egyszerűsített, gyorsított) nem teljesen egyértelműek. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a felsorolt eljárásfajták?
Részlet a válaszából: […] Ez a kérdés gyakorlatilag az egész Kbt. ismertetését kériközérthető formában, amire a rendelkezésre álló keretek értelemszerűen nemelegendőek. Általánosságban az alábbiakat lehet kiemelni:– meghívásos eljárást mind az általános ajánlatkérők, mind aközszolgáltatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Eltérő elvárások azonos ajánlatkérő eljárásaiban

Kérdés: Egy szervezeten belül meghirdetett eljárások során a pályázatok dokumentumokkal kapcsolatos elvárásai között eltérések voltak. Egyik pályázatban elfogadták, a másikban nem, ugyanazt a szövegezést. Megfelel-e ez az eljárás a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben törvényszerűek voltak a hirdetményben, illetve adokumentációban megfogalmazott elvárások, de például egy kisebb becsült értékűbeszerzési tárgy esetében "lazább" alkalmassági kritériumokat fogalmaztak meg,mint egy speciálisabb, bonyolultabb, nagyobb értékű, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Új értékhatárok értelmezése

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a 2006. évreirányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatójára utal, amely aKözbeszerzési Értesítő 2006. évi 1. számában, 2006. január 2-án jelent meg, ésa hivatalos honlapon is megtekinthető. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Ifjúsági tábor üzemeltetése, mint közbeszerzési tárgy

Kérdés: Ifjúsági tábor üzemeltetése, illetve a gyermekek felügyeletét ellátó tanárok tevékenysége közbeszerzés-köteles-e?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a becsült érték – a közbeszerzési törvény becsültértékének meghatározására vonatkozó szabályai szerint – eléri az egyszerűeljárás során szolgáltatások esetében 20 millió forintos értékhatárt, és azajánlatkérő a Kbt. hatálya alá tartozik, úgy igen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.
1
35
36
37
44