591 talált cikk a bírálat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként az önkormányzat egy másik háttérintézményével közösen tervezünk közbeszerzést. Közös feladat lenne az eljárás előkészítése, a bírálat és az értékelés, de az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Mi ennek a módja? További kérdés, hogy az eljárás végén köthet-e mindegyik intézmény a saját nevében szerződést?

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunk bírálata és a szerződéskötési folyamat nagyon elhúzódott. A nyertes ajánlattevő a szerződéskötés egyeztetése során jelezte, hogy szeretné az árakat a vonatkozó inflációs rátával korrigálni. Emiatt kérdezzük még szerződéskötés előtt, hogy mikor lehet először az árakat indexálni?

Kérdés: Eljárás felfüggesztése esetében az ajánlattevők ajánlati kötöttsége is automatikusan meghosszabbodik?

Kérdés: Kijátszhatja-e az ajánlatkérő a 150 napos szabályt úgy, hogy nem kérdezi meg, hogy tartjuk-e az ajánlati kötöttségünket?

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírja, hogy amennyiben a bírálat alapján csak egy érvényes ajánlat marad, akkor fenntartja magának a jogot, hogy az elektronikus árlejtés lefolytatásától eltekintsen?

Kérdés: Az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz. Értékelési szempontként előírta a következőt: M/2.1. alkalmassági követelménynek megfelelő további szakember(ek) száma (fő) (max. 1 fő). Az alkalmasság és az értékelés körében bemutatott szakemberek között nem lehet átfedés. Amennyiben az ajánlattevő a „Nyilatkozat bemutatott szakemberekről” megnevezésű EKR-űrlapon ugyanazon szakembert tünteti fel, mint akit az értékelési részszempontra bemutatott, abban az esetben megváltoztathatja-e akár az értékelésre bemutatott szakember, akár az alkalmasságra bemutatott szakember személyét hiánypótlás keretében? Az említett értékelési részszempont vonatkozásában a Kbt. 69. § (7) bekezdése alapján meg kellene vizsgálni a fordított bírálat során már az első értékelési körben az alkalmasságnak való megfelelést? Mivel az alkalmasságra bemutatott további 1 főn felüli szakember, vagy elegendő, ha az ajánlatkérő megbizonyosodik róla, hogy az értékelésre bemutatott szakember különbözik az alkalmasságra bemutatni kívánt szakembertől?

Kérdés: A Kbt. 108. § (8a) bekezdése a következőt tartalmazza: „Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt.” Van arra lehetősége az ajánlatkérőnek, hogy amennyiben több ajánlat benyújtásra került, de a bírálatot követően csak egy érvényes ajánlat marad, akkor a Kbt. 108. § (8a) bekezdésére hivatkozással eltekintsen az árlejtés lefolytatásától?

Kérdés: Van-e akadálya a már korábban felállításra került dinamikus beszerzési rendszerben annak, hogy az ajánlatkérő egy adott közbeszerzés megvalósítása érdekében felhívást (ajánlattételi felhívás) küldjön ki, amennyiben az adott időpillanatban folyamatban van – a Kbt. szerinti 10 munkanapos határidő figyelembevételével, vagy indokolt esetben az 5 munkanap időtartamú meghosszabbítással – benyújtott részvételi jelentkezés elbírálása?

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő indoklást is kért az ajánlati árra arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési árhoz képest az általunk megjelölt „üzleti nyereség”, amely az adott szerződés nyereségességét adja, aránytalanul alacsony, így az nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint az üzleti nyereség mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdekei szerint jogosult meghatározni. Szerintünk nem lehet aránytalanul alacsonynak minősíteni azt az ajánlati árat, amely tisztességes hasznot is tartalmazva került kialakításra. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytatunk le. Az értékelési sorrendben első helyezett ajánlattevő az ajánlatában nemleges nyilatkozatot tett a kapacitást biztosító szervezet bevonására, ugyanakkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolás (bekérésünkre) egy másik szervezet referenciáját csatolta. Kérdésünk, hogy megállapíthatjuk a hamis nyilatkozattételt?