549 cikk rendezése:
171. cikk / 549 Kizáró ok alkalmazásának időpontja
Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
172. cikk / 549 Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása
Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
173. cikk / 549 Közjegyzői hitelesítéssel ellátott ESPD joghatásai
Kérdés: Ha valaki közjegyzőnél hitelesítteti az ESPD-t, akkor is kell az eljárás nyertesétől külön igazolás az eljárás végén, vagy ez megfelelő?
174. cikk / 549 Üzleti titokká nyilvánítás feltételei
Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
175. cikk / 549 Kbt. bírálatra vonatkozó szabályai a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében a bírálat során az ajánlatkérő köteles szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Ha a bírálat során valamennyi ajánlattevőt felhívhatok az ajánlatában előforduló hiányosságok pótlására, akkor mi célt szolgál a Kbt. 69. § (4) bekezdésében rögzített előírás?
176. cikk / 549 Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
177. cikk / 549 Kizáró okok ellenőrzése
Kérdés: Helyesen értelmezem, hogy az ajánlatkérő a bírálat során az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot köteles elfogadni, ez tekinthető az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a Kbt. 82. §-ának (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésének? Ezenkívül az ajánlatkérő köteles minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni? Mit kell a "minden egyéb tekintetben" alatt érteni, a közhiteles nyilvántartások ellenőrzését?
178. cikk / 549 Mentesülés az ajánlat értékelésének kötelezettsége alól
Kérdés: Kötelező-e elvégezni a bírálatot olyan ajánlat esetében, amelynek a nettó ajánlati ára meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet (az ajánlatkérő nem tud pótlólagos fedezetet biztosítani), vagy a Kbt. 114. §-ának (8) bekezdése alapján nem lenne lehetőség szerződéskötésre? (Mindkét esetben "ránézésre" egyértelmű, hogy az ajánlattevővel semmiképpen nem kerülhet sor szerződéskötésre, így a hiánypótlás, felvilágosításkérés, illetőleg egyéb eljárási cselekmények felesleges adminisztratív tehernek tűnnek mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő számára.)
179. cikk / 549 Kiírásnak nem megfelelő bankgarancia cseréje
Kérdés: Nyílt eljárásban tettünk ajánlatot, amelyben az ajánlatkérő 500 ezer forint összegű ajánlati biztosítékot kért. A biztosítékot bankgarancia formájában nyújtottuk. Az ajánlat leadását követően észleltük, hogy a bank a saját mintáját használta a bankgarancia-nyilatkozat során, és ez olyan feltételeket is tartalmazott, amelyek a kiírásnak nem feleltek meg. Kicserélhetjük a nyilatkozatot olyanra, amely mindenben megfelel a kiírásnak?
180. cikk / 549 Hiánypótlás alkalmasságot igazoló dokumentumok hiányos csatolása miatt
Kérdés: Helyesen rendeli-e el az ajánlatkérő a hiánypótlást abban az esetben, ha az igazolásra felkért ajánlattevő csatolja az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak? Hiszen ha hiánypótlást rendel el, nem tud eleget tenni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében rögzített kötelezettségének. Jól látjuk?
