591 talált cikk a bírálat kifejezésre

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?

Kérdés: Véleményük szerint mivel magyarázható az, hogy az ajánlatkérők gyakorlatilag teljesen mellőzik a többváltozatú ajánlat benyújtásának lehetőségét?

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy bontáskor formailag és érdemben is értékelje az ajánlatot?

Kérdés: Alkalmazni kívánjuk a Kbt. 51. §-ában meghatározott többváltozatú ajánlattétel lehetőségének megadását. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározzuk a változatok minimumkövetelményét, valamint az egyes változatok műszaki tartalmát. Kérdésünk, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont szerinti értékelését hogyan kell elvégezni a változatok bírálatánál? Csak azonos tartalmú változatokat lehet összehasonlítani (például 1. ajánlattevő 1. változatát 2. ajánlattevő 1. változatával), vagy figyelmen kívül hagyva a változatokat, minden ajánlatot egymáshoz viszonyítva határozzuk meg a sorrendet? Abban az esetben, ha csak az azonos változatokat hasonlíthatjuk össze, akkor az egyes változatok közül mi alapján kell meghatározni az ajánlatkérő számára legelőnyösebb változatot? Összegezve kérjük szíves válaszukat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell értékelni a többváltozatú ajánlatokat! Tekinthető-e többváltozatú ajánlatnak, ha egy árubeszerzéshez (ez a minimumkövetelmény) többféle megoldást kérünk a garanciális javítások ellátására – például 1. változat: 1 év, 2. változat: élettartam-garancia stb.? Ennek értékelése hogyan történhet?

Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?

Kérdés: A Kbt. új, 305. §-ának (4) bekezdése szerint halasztott fizetés csak az ajánlattevőnek átutalandó összeg tekintetében alkalmazható, az alvállalkozókkal nem?

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?