Bírálati cselekmények sorrendje

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szabályozás alapján az egyes eljárási cselekmények elméleti szakaszokra bonthatóak. A Kbt. elméleti különbséget tesz a „bírálat” és az „értékelés” eljárási cselekmények között; az utóbbi eljárási cselekményekhez a Kbt. 76. § alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Új műszaki táblázat bekérése az értékelési szakaszban

Kérdés: Árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásban 30 termékre kértünk ajánlatot. Az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban rögzítettük, hogy a terméktáblázatban megjelölt típusú termékek mellett elfogadunk azokkal egyenértékű más terméket is. Abban az esetben, ha az ajánlattevő nem az általunk megjelölt, hanem azzal egyenértékű más típusú terméket ajánl meg, a táblázatban fel kell tüntetni az ajánlat tárgyát képező termék pontos típusát, azonosító adatait, melyből ellenőrizhető az előírás szerinti termékkel való egyenértékűség. Előírtuk továbbá, hogy a termékek műszaki adatlapját az ajánlathoz csatolni kell olyan adattartalommal, melyből az ajánlatkérő le tudja ellenőrizni, hogy az adott eszköz megfelel-e a műszaki leírásban foglaltaknak. Mit tehet az ajánlatkérő, ha a műszaki adatlapon közölt adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a megajánlott termékek egyenértékűsége? Hiánypótlásnak és felvilágosításkérésnek van helye ezzel kapcsolatban? Vagy esetleg kiadhatunk egy általunk összeállított műszaki táblázatot a műszaki paraméterek megjelölése mellett, hogy azt töltsék ki az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési dokumentumok megfelelő tartalommal történő előkészítése, azaz többek között annak biztosítása, hogy az ajánlattevők megfelelő tartalommal nyújthassák be ajánlataikat, az ajánlatkérő felelősségi körébe tartozik. Az ajánlat benyújtására és az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Jogorvoslattal szeretnénk élni egy árubeszerzésre irányuló kiírás ellen, mert nem tudunk ajánlatot tenni az előírt túlzó műszaki követelmények miatt. Jól gondoljuk, hogy az ajánlatkérő köteles elhalasztani a beadási határidőt, amíg lezárul a jogorvoslat?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás felfüggesztésével kapcsolatos kérdés megválaszolásához elsőként azt szükséges rögzíteni, hogy a közbeszerzési eljárás nem egy klasszikus értelemben vett hatósági eljárás. Az ajánlatkérő által megindított közbeszerzési eljárásra nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Egylépcsős bírálat előírása

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban van-e arra lehetőségünk, hogy a kizáró okos igazolásokat és a referencialevelet már az ajánlatba kérjük becsatolni? Ez jelentősen lerövidítené a bírálat időtartamát.
Részlet a válaszából: […] A kétlépcsős bírálat a nyilatkozati elv érvényesülésének biztosítása miatt került bele a közbeszerzési jogszabályokba. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvek egyik fontos újítása volt az az elgondolás, hogy először...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Beszerzési ár mint üzleti titok

Kérdés: Második helyezett ajánlattevőként a nyertes árindokolását érintő iratbetekintési kérelemmel fordultunk az ajánlatkérőhöz. Az iratbetekintésen nem tudtuk megnézni a nyertes ajánlattevő teljes árindokolását, mert a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánította. Jogszerű a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánítani, hiszen annak ismerete nélkül nem lehet az ár nagyságát megtámadni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján az összegezés megküldését követően legfeljebb 5 napon belül van arra lehetőség, hogy egy ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel forduljon az ajánlatkérőhöz annak érdekében, hogy más gazdasági szereplő ajánlatába, ideértve a Kbt. 72...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Felhívás megsemmisítése

Kérdés: Ha egy eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság bontást követően megsemmisíti a felhívást, akkor, mivel az eljárás bírálati szakaszban van, a Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásával az ajánlatkérőnek le kell zárnia az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint az ajánlatkérőnek le kell zárnia a cselekmények sorát, és nem átmeneti helyzetben „hagyni” az eljárást. Ennek megfelelően, mivel az ajánlatkérőnek bírálati kötelezettsége van, ez akkor is fennáll, amikor egyébként az eljárás megsemmisítésre kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kötelező eredménytelenségi ok

Kérdés: Ajánlatkérőként az ajánlati felhívásunkban előírtuk, hogy alkalmazni fogjuk a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. A közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott, és szeretnénk az egyetlen ajánlatot érvényesnek nyilvánítani, és az eljárást eredményesen lezárni. Mivel a (2) bekezdésben a nem kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, kérdezzük, hogy megtehetjük-e ezt jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításának lehetséges okait a Kbt. 75. §-ában találhatjuk. Az (1) bekezdésben a kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, amelyek esetében az ajánlatkérőnek nincsen mérlegelési joga a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Jogorvoslati határidő

Kérdés: Egy építésre irányuló közbeszerzési eljárásban ajánlatot tettünk, és a második helyen állunk. Véleményünk szerint az első helyezett ajánlati ára nagyon alacsony. Az ajánlatkérő nem kért árindokolást az első helyezettől, hanem bekérte tőle a referencialeveleket. Jogorvoslattal szeretnénk élni. Honnan számít a jogorvoslati határidő? Az igazolások bekérésétől?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a jogorvoslati határidők számításának módját szigorúan szabályozza. A határidő-számítás szempontjából a tudomásra jutás időpontja az egyik meghatározó tényező, azaz a kérelmező mikor szerzett tudomást a jogsértésről. A jogorvoslati határidők hosszúsága a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Kapacitást biztosító szervezet cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet a válaszából: […] A válaszban nem érintjük a Kbt. 183. § (2) bekezdésében foglalt lehetőséget, mivel a szerződéses szakasz során a kapacitást biztosító szervezetet illetően biztosított mellőzési vagy lecserélési lehetőség egyértelműen rendezett. A közbeszerzési eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

DBR ajánlattevői jegyzék

Kérdés: Cégünket felvették egy dinamikus beszerzési rendszerbe. A jegyzéken szereplő ajánlattevőként lehetőségünk van arra, hogy más közbeszerzési eljárásban ne kelljen igazolni alkalmasságunkat és a kizáró okokat, hivatkozással a jegyzékre?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerbe felvett gazdasági szereplők listáját a szakzsargon gyakran nevezi „jegyzéknek”, „ajánlattevők jegyzékének”. Az elnevezésnek ugyanakkor nincs Kbt.-s jogszabályi alapja, a dinamikus beszerzési rendszer felállításával nem keletkezik hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.
1
2
3
7