14 találat a megadott bírálóbizottság tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]megbízóval, de nincs akadálya annak, hogy a bírálóbizottság tagja legyen. Mivel négyféle ismeretet kell tudni biztosítani a bírálóbizottságban (közbeszerzési tárgya szerinti, jogi, pénzügyi és közbeszerzési szakismeretet), így a FAKSZ lefedi a közbeszerzési szakértelmet, a felelősség nem oszlik meg, nincs félreértés azokban a kérdésekben, ahol a dokumentumot eleve
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]- amennyiben az ajánlatkérő alkalmaz ilyet - részét képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.A bírálóbizottság az előkészítés során szakvéleményt és döntési javaslatot kell, hogy készítsen, amelyben ha a műszaki ajánlattal kapcsolatban felmerül, hogy nem felel meg az eljárási dokumentumokban foglaltaknak, úgy a közbeszerzéshez és a beszerzés tárgyához értő, eljárásba bevont személy véleményét is fel kell tüntetni. Hiszen megtörténhet, hogy a szakmai ajánlat a beszerzés tárgyához értő tagnak vagy eljárásba bevont személynek azért nem felel meg, mert tapasztalatai szerint az érintett ajánlattevő nem fog tudni teljesíteni, vagy álláspontja szerint nem jó az ajánlat, annak ellenére, hogy megfelel az eljárási dokumentumokban foglaltaknak. A négy szakértelem pontosan úgy egészíti ki egymást, hogy a döntési javaslatban a szakmai ajánlattal kapcsolatos kritika a közbeszerzés nyelvére legyen lefordítva, azaz legyen egyértelmű a döntéshozó számára, hogy az ajánlat érvényes, a szerződéskötési kötelezettség fennáll, bár kifogások merültek fel az ajánlat műszaki tartalmát illetően. A döntéshozónak lehetősége van visszakérdezni, pontosítást kérni, meghallgatni a szakértőket, azonban a négy szakértelem egybehangzó támogatása a fentiek értelmében nem lehet feltétele a jogszabály szerint a döntés meghozatalának. Ezért van jelentősége az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatának, ahol a bírálóbizottság elnökének többletjogosítványt adva a vitás kérdésekről az elnök véleményt formálhat, vagy éppen különvélemény leírására is lehetőség van a döntéshozó számára. Ebben nyújt segítséget a Kbt. 27. §-ának (5) bekezdése is, amely biztosítja, hogy a döntéshozó tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bizottságba, amely különösen testületi döntéshozatal esetében abban segít, hogy a tanácskozási joggal rendelkező megfelelően tájékozott legyen az esetleges ellenvélemény okával kapcsolatban.A Kbt. előzőekben hivatkozott 27. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]összeférhetetlenségi kérdések minél előbbi kezelésével is kevesebb kockázatot vállal az ajánlatkérő. Mivel az összeférhetetlenség valójában az ajánlatkérő felelőssége, így fontos, hogy minél hamarabb rendelkezésre álljanak a nyilatkozatok, melyhez ez az egyszerű eljárásrend is hozzásegíti az eljárás lebonyolítóját. Természetesen felkérés, majd ezt követő elfogadás formájában is történhet a bizottság létrehozatala, ettől függetlenül az összeférhetetlenségi nyilatkozatoknak rendelkezésre kell állniuk már az eljárás előkészítése során.A Kbt. 27. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak - szükség esetén a hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás (71-72.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amelynek - amennyiben az ajánlatkérő alkalmaz ilyet - részét képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.Az összeférhetetlenségi szabályok értelmében egyrészt az ajánlatkérőnek mindent meg kell tennie az összeférhetetlen helyzetek kialakulásának elkerülése érdekében - Kbt. 25. §-ának (1) bekezdése -, másrészt általános értelemben a funkciók pártatlan és tárgyilagos gyakorlására képtelen szereplő összeférhetetlenségét állapítja meg a jogszabály, aki nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában - Kbt. 25. §-ának (2) bekezdése. Ez utóbbiba egyértelműen beleérthető a döntéshozó is, amely az eljárás lefolytatása során a bírálóbizottság javaslata alapján dönt az eredményről.A Kbt. 25. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.A (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet - ideértve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is -, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.Még ennél is egyértelműbben fogalmaz[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni.Az ajánlatkérő a fenti bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak - szükség esetén a hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás (71-72. §) megadását követő - e törvény szerinti elbírálására és értékelésére. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek - ha az ajánlatkérő alkalmaz ilyet - részét képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.Az ismertetett rendelkezések szerint az egyik változás, hogy az európai uniós forrásból (részben vagy egészében) megvalósuló közbeszerzések, továbbá az uniós értékhatárt meghaladó értékű árubeszerzések és szolgáltatások, továbbá az 500 millió forintot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mindegyik bírálóbizottsági tag automatikus jelenlétét. Amennyiben a szakmai kérdésekhez nem szükséges a tagok mindegyikének a jelenléte, ettől el lehet tekinteni, kivéve ha az ajánlatkérő vonatkozó szabályzata ezt előírja. Ha azonban például egy-egy szakmai kérdést külön "értékelőbizottság" bírál el, az erre vonatkozó tárgyalási szakasz során érdemes az ajánlatkérőnek
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; - az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; - az előző pontok szerinti személy hozzátartozója. A (4) bekezdés értelmében, ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel. Az (5) bekezdés arról rendelkezik, hogy nem kell alkalmazni e paragrafust, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos - az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli - tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására. A (8) bekezdés alapján, ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]célszerű ezt csak akkor alkalmazni, amikor azt az eljárás során valamilyen fontos ok miatt (például a szóbeli nyilatkozatok pontos rögzítése alapvető jelentőségű) a bírálóbizottság szükségesnek látja. A kérdés vonatkozásában a Kbt. 20. §-ának (2) bekezdése a következő előírást tartalmazza: ahol a törvény a közbeszerzési eljárás
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az előző bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bírálati lapon kell értékelniük az ajánlatokat, melyen szövegesen is indokolni kell az egyes pontszámokat, javaslatot. A bírálóbizottsági munkáról emellett jegyzőkönyvet is kell készíteni. Lényeges, hogy a Kbt. több ponton is a bírálóbizottság ajánlásához köti az ajánlatkérő döntését, eljárási cselekményeit - például a Kbt. 125. §-ának (5) bekezdésében. Megjegyezzük, hogy különös jelentősége van a bírálóbizottságnak a tervpályázati eljárásban. Itt ugyanis a pályázatokat bírálóbizottságnak (zsűri) kell elbírálnia. A bírálóbizottság tagjai kizárólag a pályázóktól független természetes személyek lehetnek. Ha a tervpályázati kiírásban a pályázókkal (jelentkezőkkel) szemben szakmai követelményeket, képzettséget határozott[…] részlet vége a válaszból.