9 találat a megadott bírság tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]bekezdése, ami egyes esetekben kötelező százalékos mértéket jelent. Ezek az esetek jellemzően mellőzéssel, semmisséggel kapcsolatosak, és akár egymásra is épülhetnek. Kumuláltan kell például számolni, amennyiben a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése történt, és amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, úgy maximum 15+15% bírság alkalmazható. Mérlegelés lehetőségét itt is fenntartja a jogszabály, ezért csak a maximumérték került meghatározásra.A fentiekben és a Kbt. 165. § (7a) bekezdésében hivatkozott rendelkezések szerint:-a (6) bekezdésben meghatározott bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a;-a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy a szerződés a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, a (6)-(7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a;-a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, a (6)-(7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.Érdekes részletszabály, mely szerint van olyan eset, amikor nem szabhat ki a jogorvoslati fórum bírságot, jelesül amennyiben kifejezetten a folyamatba épített ellenőrzést végző szerv előírásának teljesítése vezetett a jogsértéshez. Ennek igen nagy a jelentősége azokban az esetekben, amikor uniós forrás költése során az ún. pénzügyi sérelem elkerülése érdekében kerül előírásra olyan eljárási cselekmény, mely esetlegesen közbeszerzési jogsértést eredményez. Így az ajánlatkérő ugyan ellentmondásos helyzetbe kerül, de bírság kiszabását nem kockáztatja.A Kbt. 165. § (7c) bekezdése alapján nem szab ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság olyan esetben, amikor az ajánlatkérő a jogorvoslat tárgyává tett cselekményt a jogszabályban foglaltak szerint folyamatba épített ellenőrzést végző szervnek az érintett eljárásban adott előírása alapján teljesítette.Érdemes egy példán keresztül áttekinteni, hogy a mérlegelés során milyen szempontokat vett figyelembe a jogorvoslati fórum egy jellegzetes[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Erre erősít rá az Európai Unió Bírósága a C-263/19. számú ügyében, ahol kijelenti, hogy "...nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a felügyelő hatóság által hivatalból indított jogorvoslati eljárás keretében lehetővé teszi, hogy a jogsértésért ne csak az ajánlatkérőnek, hanem a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevőjének is megállapítsák a felelősségét, és vele szemben bírságot szabjanak ki abban az esetben, ha valamely teljesítés alatt álló közbeszerzési szerződés módosításakor a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazását jogellenesen mellőzték. Ugyanakkor, amennyiben a nemzeti szabályozás előír ilyen lehetőséget, a jogorvoslati eljárásnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, ideértve annak alapelveit, mivel maga az érintett közbeszerzési szerződés - mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően - a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik."Megítélés kérdése, hogy az ajánlattevő mennyiben vonható felelősségre, ezért is utal a döntés továbbá arra, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazta a Kbt. 165. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményt, a közbeszerzési eljárás 2. és 3. részében megsemmisítette az ajánlatkérő által kiadott összegezést, valamint az azt követően hozott valamennyi ajánlatkérői döntést és felhívta az ajánlatkérőt a törvénynek megfelelő eljárásra, továbbá a (3) bekezdés d) pontja szerint bírságot szabott ki."Ebben az esetben tehát bírság kiszabására is sor került. A döntés 40. pontjában a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejti, hogy "a Kbt. több eljárási cselekmény alkalmazását teszi lehetővé az ajánlatkérő számára az ajánlatok érvényességének vizsgálata során. A Kbt. alapelveiből következően a törvényi feltételek fennállása esetén az ajánlatkérő törvényi kötelezettsége a megfelelő eljárási cselekmény alkalmazása. Az ajánlatkérő köteles megtenni minden olyan jogszabályi rendelkezést, amelyre lehetősége van a verseny biztosítása, az esélyegyenlőség megtartása érdekében, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének keretein belül. A hiánypótlás célja az érvényes ajánlattétel elősegítése. Ennek érdekében a törvény a jogintézmény alkalmazását kötelezővé teszi az ajánlatkérő számára - feltéve, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés valamilyen hiányosságot mutat."Mivel az ajánlatkérő egyértelműen megsértette a hiánypótlási szabályokat, jogosnak tűnik, hogy a jogorvoslati fórum nem tekintett el a bírság kiszabásától. Ki is fejti erre vonatkozó érveit az alábbiak szerint:"44. A Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mérlegelési szempontokat tehát a törvény tartalmazza, míg a bírság mértékét és a differenciáltabb szankciórendszer érdekében egyéb részletes szabályokat a kormány rendeletben szabályozza majd. Az erre vonatkozó végrehajtási
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]évnél nem régebben meghozott, jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el. Tehát nem a pillanatnyi munkaügyi viszonyokat, hanem a már bírsággal sújtott jogszabálysértést kell az ajánlatkérőnek ellenőriznie. Ennek módja, hogy a kötelező kizáró okokkal kapcsolatban benyújtott ajánlattevői nyilatkozat alapján az ajánlatkérő a www.ommf.gov.hu adatbázisában ellenőrzi, hogy valóban helyesen nyilatkozott-e a másik fél. Sajnálatos módon[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerint a támogatásra való jogosultságot kizárja, ha a támogatás igénylőjét - a munkaügyi hatóság munkaügyi bírsággal sújtotta, vagy az (5) bekezdés f) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre kötelezte, vagy az állami adóhatóság az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtotta, vagy - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság az (5) bekezdés h) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján bírsággal sújtotta, és - amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak - bíróság a keresetet érdemben elutasította -, a)-d) pontok. Az Art. 16. §-ának (4) bekezdése - a)-c) pontok - értelmében a munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, továbbá a Tbj-tv. 56/A. §-a szerinti személyt saját biztosítási jogviszonya tekintetében is) adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A bejelentést - a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon, - a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni; - amennyiben a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Közbeszerzések Tanácsa nem közöl, ellentétben például a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatával. A helyzetet színesíti az a tény, hogy a teherbíróbb közszolgáltatók esetében a Döntőbizottság rendre magasabb bírságokat szab ki, de még két önkormányzati ajánlatkérő hasonló jogsértése esetében is komoly különbségek fedezhetők fel az eljáró
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz; - az eljárási bírság ismételten is kiszabható; - az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen a Kbt. 345. §-ában foglaltak szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van; - a Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzések Tanácsa nevében hozza meg. Ennek során az e paragrafusban meghatározott - alábbiakban részletezett - jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában - az alaptalan kérelmet elutasítja; - a hivatalból indított eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát; - megállapítja a jogsértés megtörténtét; - a jogsértés megállapítása mellett a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívja a jogsértőt e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez köti; - a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; - rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az előző bekezdés 3-5. pontja szerint határoz, egyben - az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől; - elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését; - elrendelheti az ajánlatkérő tanúsítványának visszavonását; - elrendelheti a Kbt. 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5) bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésének alkalmazását; - bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. fentiekben már hivatkozott további rendelkezései szerint - a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzésével valósult meg; - ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a törvény 328. §-a szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét, bírságot szab ki; - a Közbeszerzési Döntőbizottság a törvény 318. § (2) bekezdése szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét, bírságot szabhat ki; - a közbeszerzési törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében; - a Közbeszerzési Döntőbizottság a polgári jog általános szabályai szerint pert indíthat a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása iránt. [A Ptk. 200. § (1) bekezdése szerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. A (2) bekezdés értelmében semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.] A bírság kiszabása során az alábbiak szerint mérlegelhet a Döntőbizottság: - a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt; - a 340. § (3) bekezdésének e) pontja, valamint (4)-(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő a Kbt. szerinti határidőben nem küldi meg a Közbeszerzések Tanácsának az éves statisztikai összegzést, továbbá bírság kiszabására van lehetősége, ha a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a Kbt. rendelkezéseibe ütköző módon módosítják vagy teljesítik, illetve bírságot szabhat ki a Kbt. szabályait megszegő, illetve a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A bírság mértéke az előzőekben ismertetett esetekben a[…] részlet vége a válaszból.