8 találat a megadott bírság tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]Erre erősít rá az Európai Unió Bírósága a C-263/19. számú ügyében, ahol kijelenti, hogy "...nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a felügyelő hatóság által hivatalból indított jogorvoslati eljárás keretében lehetővé teszi, hogy a jogsértésért ne csak az ajánlatkérőnek, hanem a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevőjének is megállapítsák a felelősségét, és vele szemben bírságot szabjanak ki abban az esetben, ha valamely teljesítés alatt álló közbeszerzési szerződés módosításakor a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazását jogellenesen mellőzték. Ugyanakkor, amennyiben a nemzeti szabályozás előír ilyen lehetőséget, a jogorvoslati eljárásnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, ideértve annak alapelveit, mivel maga az érintett közbeszerzési szerződés - mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően - a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik."Megítélés kérdése, hogy az ajánlattevő mennyiben vonható felelősségre, ezért is utal a döntés továbbá arra, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazta a Kbt. 165. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményt, a közbeszerzési eljárás 2. és 3. részében megsemmisítette az ajánlatkérő által kiadott összegezést, valamint az azt követően hozott valamennyi ajánlatkérői döntést és felhívta az ajánlatkérőt a törvénynek megfelelő eljárásra, továbbá a (3) bekezdés d) pontja szerint bírságot szabott ki."Ebben az esetben tehát bírság kiszabására is sor került. A döntés 40. pontjában a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejti, hogy "a Kbt. több eljárási cselekmény alkalmazását teszi lehetővé az ajánlatkérő számára az ajánlatok érvényességének vizsgálata során. A Kbt. alapelveiből következően a törvényi feltételek fennállása esetén az ajánlatkérő törvényi kötelezettsége a megfelelő eljárási cselekmény alkalmazása. Az ajánlatkérő köteles megtenni minden olyan jogszabályi rendelkezést, amelyre lehetősége van a verseny biztosítása, az esélyegyenlőség megtartása érdekében, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének keretein belül. A hiánypótlás célja az érvényes ajánlattétel elősegítése. Ennek érdekében a törvény a jogintézmény alkalmazását kötelezővé teszi az ajánlatkérő számára - feltéve, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés valamilyen hiányosságot mutat."Mivel az ajánlatkérő egyértelműen megsértette a hiánypótlási szabályokat, jogosnak tűnik, hogy a jogorvoslati fórum nem tekintett el a bírság kiszabásától. Ki is fejti erre vonatkozó érveit az alábbiak szerint:"44. A Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mérlegelési szempontokat tehát a törvény tartalmazza, míg a bírság mértékét és a differenciáltabb szankciórendszer érdekében egyéb részletes szabályokat a kormány rendeletben szabályozza majd. Az erre vonatkozó végrehajtási
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]évnél nem régebben meghozott, jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el. Tehát nem a pillanatnyi munkaügyi viszonyokat, hanem a már bírsággal sújtott jogszabálysértést kell az ajánlatkérőnek ellenőriznie. Ennek módja, hogy a kötelező kizáró okokkal kapcsolatban benyújtott ajánlattevői nyilatkozat alapján az ajánlatkérő a www.ommf.gov.hu adatbázisában ellenőrzi, hogy valóban helyesen nyilatkozott-e a másik fél. Sajnálatos módon[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerint a támogatásra való jogosultságot kizárja, ha a támogatás igénylőjét - a munkaügyi hatóság munkaügyi bírsággal sújtotta, vagy az (5) bekezdés f) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre kötelezte, vagy az állami adóhatóság az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtotta, vagy - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság az (5) bekezdés h) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján bírsággal sújtotta, és - amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak - bíróság a keresetet érdemben elutasította -, a)-d) pontok. Az Art. 16. §-ának (4) bekezdése - a)-c) pontok - értelmében a munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, továbbá a Tbj-tv. 56/A. §-a szerinti személyt saját biztosítási jogviszonya tekintetében is) adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A bejelentést - a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon, - a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni; - amennyiben a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Közbeszerzések Tanácsa nem közöl, ellentétben például a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatával. A helyzetet színesíti az a tény, hogy a teherbíróbb közszolgáltatók esetében a Döntőbizottság rendre magasabb bírságokat szab ki, de még két önkormányzati ajánlatkérő hasonló jogsértése esetében is komoly különbségek fedezhetők fel az eljáró
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz; - az eljárási bírság ismételten is kiszabható; - az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen a Kbt. 345. §-ában foglaltak szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van; - a Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzések Tanácsa nevében hozza meg. Ennek során az e paragrafusban meghatározott - alábbiakban részletezett - jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában - az alaptalan kérelmet elutasítja; - a hivatalból indított eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát; - megállapítja a jogsértés megtörténtét; - a jogsértés megállapítása mellett a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívja a jogsértőt e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez köti; - a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; - rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az előző bekezdés 3-5. pontja szerint határoz, egyben - az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől; - elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését; - elrendelheti az ajánlatkérő tanúsítványának visszavonását; - elrendelheti a Kbt. 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5) bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésének alkalmazását; - bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. fentiekben már hivatkozott további rendelkezései szerint - a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzésével valósult meg; - ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a törvény 328. §-a szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét, bírságot szab ki; - a Közbeszerzési Döntőbizottság a törvény 318. § (2) bekezdése szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét, bírságot szabhat ki; - a közbeszerzési törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében; - a Közbeszerzési Döntőbizottság a polgári jog általános szabályai szerint pert indíthat a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása iránt. [A Ptk. 200. § (1) bekezdése szerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. A (2) bekezdés értelmében semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.] A bírság kiszabása során az alábbiak szerint mérlegelhet a Döntőbizottság: - a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt; - a 340. § (3) bekezdésének e) pontja, valamint (4)-(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő a Kbt. szerinti határidőben nem küldi meg a Közbeszerzések Tanácsának az éves statisztikai összegzést, továbbá bírság kiszabására van lehetősége, ha a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a Kbt. rendelkezéseibe ütköző módon módosítják vagy teljesítik, illetve bírságot szabhat ki a Kbt. szabályait megszegő, illetve a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A bírság mértéke az előzőekben ismertetett esetekben a[…] részlet vége a válaszból.