Fedezet módosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő az EKR „Előkészítő iratok” űrlapjának „Rendelkezésre álló fedezet (nettó értékben)” mezőjében tévesen a támogatási szerződés szerinti teljes projektköltséget rögzítette. A közbeszerzés tárgyára, azaz az építési munkákra ténylegesen rendelkezésre álló fedezet ennél lényegesen alacsonyabb. A téves összeg a mezőben megadott finanszírozási alapadatokból számítódott. A helyes összeget az ajánlatkérő több irata egyezően tartalmazza, például a polgármester nyilatkozata a közbeszerzési eljárás előkészítéséről vagy a támogatási szerződés költségvetése, amelyben az építéshez kapcsolódó költségsor külön szerepel. Ezeket az iratokat az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően feltöltötte az EKR-be az eljárás előkészítő dokumentumai között. Mivel az ajánlatkérő a fedezet bontáskori közlését választotta, az EKR a bontási jegyzőkönyvben automatikusan az űrlapon rögzített, téves (magasabb) összeget ismertette. Módosítható-e a fedezet összege? Amennyiben igen, lefelé történő módosítás esetén a Kbt. 75. § (4) bekezdésének alkalmazásában melyik adat minősül a fedezet igazolására szolgáló, „az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adatnak”? Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját a feltöltött dokumentumokkal igazolt, valós fedezetre hivatkozva, tekintettel arra, hogy a bontáskor magasabb összeg került ismertetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az EKR-be feltöltött dokumentumokkal (fedezetről szóló nyilatkozat, támogatási szerződés) igazolható. Véleményünk szerint a bírálóbizottságnak szükséges adminiszrálnia a változást, mivel a bontási eljárásban már más információ jelent meg az ajánlattevők számára...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértését valósítja-e meg az ajánlatkérő, ha egy közbeszerzési eljárásban ugyanazon személyt választja ki három feladatra, ezáltal ugyanaz a személy a tervező, a műszaki ellenőr és a bírálóbizottsági tag is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az ajánlatok bírálatába bevonják a tervezőt vagy műszaki ellenőrt, akár csak közreműködőként, akár formálisan bírálóbizottsági tagként. De akár az is előfordulhat, hogy egy szakasz tervezőjének kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásba...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Építőipari rezsióradíj nagysága

Kérdés: Árindokolásnál az ajánlott építőipari rezsióradíjnál alacsonyabb óradíjakkal lehet számolni az indokolásban? Erre példa a Közbeszerzési Döntőbizottság D.386/12/2025. számú határozata.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...követően megállapítja, hogy az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj mértéke alacsonyabb, mint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Környezetvédelmi követelmények

Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet módosítása szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/B. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő kizárólag olyan terméket szerezhet be, amely az adott termékkategória tekintetében jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztály valamelyikébe tartozik. Az ajánlatkérő a fenti előírás alapján csak a ténylegesen a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékeket szerezhet be, vagy a „jellemző” kitétel a jogszabályban arra utal, hogy az adott termékkategóriában a piacon jellemzően elérhető két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékek beszerzése is jogszerű? A jellemző kategória az „EPREL” felületen elérhető adatok alapján megjelenő darabszám viszonyában is értelmezhető, ezáltal adott esetben az alacsonyabb kategóriába eső, de nagyobb darabszámot tartalmazó energiahatékonysági osztály is relevanciával bír?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásának elősegítésére a Bizottság ajánlást adott ki 2024/1716 számon, amely konkrét példát tartalmaz az EPREL-re hivatkozással. A 3. ábra példája alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) bekezdése szerint a közös ajánlattevők közül a részvételi/ajánlattételi határidő lejárta után valamelyik tag kiválása esetén a fennmaradó tagok akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha (i) továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, és (ii) a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével. Amennyiben a bírálati szakaszban egy konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerül, és kiválik a konzorciumból, a benn maradó tag(ok) pedig úgy kívánják pótolni az alkalmassági feltételeknek való megfelelést, hogy a kiváló taggal korábban előszerződéses jogviszonyban álló, ugyanazon kapacitást nyújtó szervezetet vonják be – ez a megoldás minősülhet-e úgy, hogy a benn maradó tagok „továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek” a Kbt. 35. § (7) bekezdése értelmében? Amennyiben a benn maradó tag a kiváló konzorciumi tag munkavállalóját (pl. az alkalmasság igazolásában vagy értékelésben szerepet játszó szakembert) veszi át, és így pótolja az alkalmassági feltételnek való megfelelést, ez a megoldás megfelelőnek tekinthető-e a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában? Ha a benn maradó tag(ok) a kiválást követően is önállóan – a fenti 1–2. pontban vázolt megoldásoktól függetlenül – megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, milyen tipikus körülmények alapozhatják meg mégis a versenytársak hátrányát, azaz a verseny tisztaságának sérelmét a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...negatívan a többi versenytárs helyzetét, beleértve az ajánlattételüket is. Ebben a vonatkozásban kifejezetten hivatkozza az Európai Bizottság gyakorlati útmutatójának 2.5.5. pont (ii) alpontját, amely az alábbiak szerint szól:„Európai Bizottság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Közjogi szervezeti státusz autonóm szervezet esetében

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bek. e) pontjával kapcsolatban megjelent elnöki tájékoztatót elolvasva szeretném kérni segítségüket a jogértelmezésben. A tájékoztató a finanszírozás követelménnyel kapcsolatban a következőt rögzíti: „A közjogi szervezet fogalmi elemét képező finanszírozási kapcsolat tehát nem foglal magában minden állami pénzjuttatást, csak azokat, amelyek függőségi kapcsolatot eredményeznek vagy megerősítik azt.” A finanszírozási kritérium megvalósul-e, és létrejön-e az ajánlatkérői minőség – feltételezve, hogy a többi e) pontos kritériumnak megfelel – a szervezet tekintetében abban az esetben, ha a szervezet a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, viszont intézményi autonómiával rendelkezik? A gondolat alapja az, hogy megalapozhatja-e az Országgyűlés döntésén alapuló finanszírozás az ajánlatkérői minőséget akkor, ha az intézményi autonómiára tekintettel függőségi kapcsolat nem jön létre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét…”Az önálló költségvetési fejezet a finanszírozás biztosítását jelenti, az intézmény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Többszöri iratbetekintés

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérők vagyunk. Az egyik nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban a második helyezett ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, amely alapján 2 munkanapon belül biztosítottuk az iratbetekintést a szakmai ajánlattal kapcsolatos részekbe. Az iratbetekintés befejezését követően az ajánlattevő még aznap újabb iratbetekintési kérelmet küldött számunkra, hogy szeretné a betekintést ugyanazokba a dokumentumokba, de most műszaki szakértővel közösen. Véleményük szerint ilyen esetben az iratbetekintés visszautasítható? Hiszen már teljesítettük a kérését.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szabályait. Előzetes vitarendezési kérelem esetében az ajánlatkérő, az esetleges jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság – a Kbt. szabályainak figyelembevételével – vizsgálni fogja a tudomásra jutás időpontját. A Közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Egy ajánlat miatti eredménytelenség

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. Közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját? Ha beleírjuk, később már nem mérlegelhetjük, hogy eredménytelennek nyilvánítjuk vagy sem az eljárást, ha csak egy ajánlatot nyújtottak be?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eredménytelenség tekintetében a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha…„e) – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Közvilágítás-korszerűsítés minősítése

Kérdés: Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is, a témakörben mindhárom közbeszerzési tárgyra vonatkozó közbeszerzési eljárás fellelhető. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2019–2026 között több határozatot is hozott a közvilágítással kapcsolatos beszerzések besorolását illetően (pl. D...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

A Közbeszerzési Döntőbizottság késedelme

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság ügyintézési határidejének túllépése esetén (több mint 2 hónapja járt le az ügyintézési határidő) – nem kérelmezői pozícióban lévő – ajánlatkérőként milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, különös figyelemmel arra, hogy kiemelt közbeszerzési eljárásunk lezárását/szerződés megkötését (az összegezés kiküldése már megtörtént, a jogorvoslat a nyertesként kihirdetett ajánlat érvényességét érinti) nem tudjuk ezen okból kifolyólag megvalósítani? A kérdés arra irányul, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak a döntés meghozatalának „gyorsítása” érdekében, illetve a határidő-túllépés folytán milyen egyéb igényérvényesítési lehetőségek állnak (akár kártérítés) a rendelkezésünkre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Ákr. főszabályától eltérően határozza meg az ügyintézési határidő kezdetét is, amely a szükséges iratoknak a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére állásakor kezdődik. Az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha a hatóság az ügyintézési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.
1
2
3
…
86