256 talált cikk a biztosíték kifejezésre

Kérdés: Hány alkalommal vonható vissza az ajánlati felhívás, és tehető helyette közzé új?

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban valamely ajánlattevő, nagykereskedő beajánlja cégünk termékeit a tőlünk kapott árajánlat alapján, akkor mi ebben az esetben alvállalkozónak vagy erőforrásnak minősülünk?

Kérdés: Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor az ajánlatkérő úgy nyilatkozhat, hogy nem kíván szerződést kötni? Ilyenkor ki viseli az ajánlattétel költségeit? Hogyan alakul a dokumentáció ellenértékének sorsa és az ajánlati biztosíték kérdése? Ki téríti meg az ajánlattevő olyan beruházásait, amelyeket kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel eszközölt?

Kérdés: Változott-e az ellenszolgáltatás (fedezet) rendelkezésre állásával kapcsolatos Kbt.-beli szabályozás?

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nyílt eljárást folytatott le. Ajánlati felhívásában megjelölt 2008. december 18-i eredményhirdetést a Kbt. 94. §-ának (2) bekezdése alapján elhalasztotta 2009. január 15-ére, és erről az ajánlattevőket egyidejűleg írásban értesítette is, megjelölve az elhalasztott eredményhirdetés időpontját. Az ajánlatkérő nevében döntésre jogosult Közbeszerzési Bizottság 2009. január 14-én ült össze a közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása céljából, azonban eredménytelenül, tekintettel arra, hogy az ülés megkezdése után pár perccel bombariadót rendeltek el az épületben. A meghiúsult ülés – a bizottsági tagok egyéb hivatali elfoglaltságára figyelemmel – ismételt megtartására csak 2009. január 15-én 14.00-kor kerülhetett sor, ezért az ajánlatkérő kénytelen volt a 2009. január 15-ére halasztott eredményhirdetést ismételten elhalasztani – vis maiorra hivatkozva. Az ajánlatkérő az eredményhirdetés fentiek szerinti ismételt elhalasztásáról az ajánlattevőket 2009. január 15-én írásban tájékoztatta még az eredményhirdetés időpontja előtt, azonban az eredményhirdetés új időpontját csak 2009. január 16-án küldte meg az ajánlattevőknek, és azt 2009. január 21-én tartotta meg. A Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles az ajánlattevők részére akkor, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki – a) pont. A fenti jogszabállyal összefüggésben kérdésünk az, hogy az előzőkben leírt esetben az ajánlatkérő köteles-e a pénzben teljesített ajánlati biztosíték kétszeresét, illetve egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeget megfizetni az ajánlattevők részére? Kérdésünk az is, hogy a Kbt. kogenciájára és a törvényhely szó szerinti értelmezésére figyelemmel fennáll-e a fenti fizetési kötelezettség, ugyanis a módosított határidőig (2009. január 15-ig) nem került sor az eredmény kihirdetésére? Kérdés továbbá, hogy jelen vis maior okozta helyzetben is megállapítható-e a Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettség az ajánlatkérő terhére, ugyanis az eredmény ki nem hirdetésében megnyilvánuló mulasztás nem róható fel az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?

Kérdés: Helyi önkormányzat által hulladékkezelési szolgáltatás beszerzése tárgyában kiírt pályázaton szeretnénk részt venni. Milyen feltételeknek kell megfelelnünk ahhoz ajánlattevőként, hogy eredményesen pályázhassunk?

Kérdés: Ha az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen, elég-e erre hivatkozni, vagy részletesen ki kell fejteni az egyéb okot?