438 cikk rendezése:
261. cikk / 438 Eljárás két, különböző időpontban benyújtott ajánlat esetén
Kérdés: Egy eljárásban egy ajánlattevőnek kettő, különböző időpontokban benyújtott ajánlatát bontotta fel az ajánlatkérő. A bontáson részt vevő ajánlattevő képviselője szóban jelezte, hogy a 2. benyújtott ajánlatát kéri figyelembe venni. Vagyis nem vonta hivatalosan vissza az első ajánlatát. Kérdésünkre az ajánlatkérő nem adott egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánja ezt a helyzetet kezelni. Értékelhető-e ezen ajánlattevő (bármelyik) ajánlata?
262. cikk / 438 "Jelenlétre nem jogosult" személyek a bontási eljárásban
Kérdés: Kiíró rendelkezett a bontási eljárás vonatkozásában a "jelenlétre nem jogosult" személyekkel kapcsolatos eljárásról. Kik/melyek ezek? És ha nem jogosultak, akkor miért lehetnek jelen a bontáskor – a kiírás szerint?
263. cikk / 438 Rendelkezés a hiánypótlásról
Kérdés: A hiánypótlás teljeskörűsége vonatkozásában a dokumentáció nem rendelkezett, illetve úgy, hogy az ajánlatok felbontását követően kerül sor annak megállapítására, hogy lehetséges-e a hiánypótlás. Jogszerű ez az előírás?
264. cikk / 438 Pályázati anyag megtekintése
Kérdés: A bontást követően, az eredményhirdetés előtt, az ajánlatkérőnél más ajánlattevő teljes pályázati anyaga nem tekinthető meg? Erre csak a DB előtt, illetve a bíróságon van lehetőség – Kbt. 337. §-a, illetve Pp.-szabályok szerint?
265. cikk / 438 Elkésett ajánlat "sorsa"
Kérdés: Mi történik a késve érkezett ajánlattal?
266. cikk / 438 Ajánlat visszautasítása
Kérdés: Mit jelent az a kiírásban meghatározott kitétel, miszerint az ajánlatkérőnek joga van az ajánlat visszautasítására? (Ilyen meghatározással eddig még nem találkoztunk.)
267. cikk / 438 Közbeszerzési eljárás nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?
268. cikk / 438 Visszalépés ajánlat benyújtását követően
Kérdés: Ajánlatot nyújtottunk be egy közbeszerzési eljárásban, de a benyújtást követően úgy döntöttünk, hogy mégsem kívánunk indulni. Mit tehetünk ebben az esetben?
269. cikk / 438 Bontáson jelen lévők jogosítványai
Kérdés: Milyen jogosítványok illetik meg a bontáson jelen lévőket? Kérhetik-e a jegyzőkönyvezést szerintük releváns tényekre?
270. cikk / 438 Hiánypótlás az ajánlatkérőnél
Kérdés: Nem sérti-e a nyilvánosság elvét az, ha az ajánlatkérőnél történik a hiánypótlás? (Esetünkben az elmaradt oldalszámozás pótlása.)
