19 találat a megadott DBR tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]érvényességi, fennállási ideje alatt bármikor, bármely olyan gazdasági szereplő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll kizáró okok hatálya alatt, és benyújtotta a közbeszerzési dokumentumoknak megfelelő részvételi jelentkezését. A DBR-be való felvétel az EKR-ben történik, függetlenül attól, hogy a DBR fennállásának milyen időszakában történik a felvétel, hiszen a DBR-hez való csatlakozás lehetősége - a közbeszerzési dokumentumoknak megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásával - folyamatos, az ajánlattételi szakaszban pedig a DBR valamennyi résztvevője ajánlatot nyújthat be.Azon gazdasági szereplők, akik/amelyek a részvételi határidő lejártáig nem nyújtották be a DBR-hez való csatlakozáshoz szükséges jelentkezésüket, a részvételi szakasz összegezésének megküldését követően tehetik azt meg, a DBR fennállása (48 hónap) alatt bármikor az EKR-ben.Az ajánlatkérő a DBR-ben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket a DBR-ben részt vevő ajánlattevők számára a felhívás megküldésével egyidejűleg bocsátja rendelkezésre a KKP-n keresztül. A felkért részvételre jelentkezők ennek birtokában, az ajánlattételi szakaszban tehetik meg az ajánlatukat.A DBR első szakaszában a részvételre jelentkező által a részvételi jelentkezésben vagy a DBR második szakaszában az ajánlattevő ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak a DBR második szakaszára vonatkozó eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kíván felhívni. Amennyiben a részvételre jelentkező/ajánlattevő az igazolásokat az ajánlatkérő erre történő felhívása előtt benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az részvételre jelentkezőt/ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtotta volna be, és szükség szerint hiánypótlást rendel el, vagy felvilágosítást kér. Ebben a formában az alkalmasságok igazolása, függően a gazdasági szereplő döntésétől, még a részvételi szakaszban (EKR-ben) vagy az ajánlattételi szakaszban (KKP-ben) történik.A DBR fennállása alatt, ha a kizáró okok vagy alkalmassági követelmények tekintetében változás áll be a DBR-be felvett, érvényes részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő, annak kapacitást nyújtó szervezete vagy alvállalkozója esetében, azt a gazdasági szereplő köteles haladéktalanul jelezni az ajánlatkérő felé. Ebben az esetben a DBR-ből történő kizárást az ajánlatkérőnek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felállás, mert például az egyik részvételre jelentkező nem kíván már az újraversenyeztetésben részt venni, és kilépne a konzorciumból, abban az esetben újra kell jelentkeznie a cégüknek a későbbiekben, nem cserélhetik a partnert a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Kbt. 107. § (5) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban, a gyorsított eljárás szabályai nem alkalmazhatóak. Ez a részvételi határidő a rendszer - az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megküldését megelőző - felállításakor irányadó. A rendszerben megvalósítandó további közbeszerzések tekintetében nem határozhatóak meg újabb részvételi határidők, a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt lehet részvételre jelentkezni.A részvételre jelentkezési határidőre beérkezett jelentkezéseket az ajánlatkérő elbírálja. Az első részvételi határidőt követően érkezett jelentkezéseket pedig ezt követően bírálja az ajánlatkérő. Nem marad le a jelentkezési határidőről[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beleértve az eljárás megindítását is.A Kbt. 41. § (4) bekezdése szerint a tervpályázati eljárásban, a keretmegállapodás alapján az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés, dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása, valamint az elektronikus katalógus 109. § (5) és (11)-(14) bekezdés szerinti alkalmazása során a 40. § (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kommunikáció az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet.A központi beszerző szervezetek számára nyitott lehetőség a keretmegállapodás és a DBR második része vonatkozásában az újraversenyeztetés EKR-en kívüli lebonyolítása, de ebben az esetben sem mentesülnek az ajánlatkérők a negyedéves összegezés közzétételétől az EKR-ben.A Kbt. 31. § (5) bekezdése alapján nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus kapcsolattartás során az EKR alkalmazása a központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, vagy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tisztában legyenek azzal, hogy milyen adminisztratív kötelezettségeik lesznek az ajánlattétel során. Mivel ezt a döntést már a részvételre jelentkezéskor meghozzák, hiszen amennyiben valóban részt szeretnének venni a versenyben, úgy tudniuk kell, hogy más platformon is regisztrálniuk kell, és időt, energiát áldozni az ajánlattétel informatikai környezetének megismerésére.A Kbt. 107. § (2) bekezdése szerint az eljárást megindító vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét, a beszerzendő áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes kategóriák jellemzőit, valamint a leglényegesebb szerződéses feltételeket, amelyek alapján a gazdasági szereplők eldönthetik, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.Az ajánlattételi felhívásban véleményünk szerint szükséges rögzíteni, hogy az ajánlattétel eltérő informatikai rendszerben történik. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet ugyan rögzíti az ajánlatkérő kötelezettségét a rendszer használatával kapcsolatos adatok vonatkozásában, de az eltéréssel kapcsolatos főszabályt nem részletezi, hogy hol kell közzétenni.A Kbt. ugyanakkor áttételesen a 41/B. § (2) bekezdésében az alábbiakról rendelkezik:Az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]biztosítását célozza meg. Az elektronikus katalógus és az elektronikus árlejtés pedig kiegészítő funkció, mely dinamizálhatja a beszerzést, illetőleg katalógusként egy ajánlattételi formát szabályoz. A két, egymással gyakran versenyző módszer sajátosságai alapján kijelenthető, hogy mindkét módszer más beszerzési tárgyra és piacra optimális választás. A keretmegállapodásos eljárásban ármaximum van, míg a DBR-ben növekedhet is az ár, így kezelve a volatilis árú termékeket vagy az árfolyamváltozásokat. A keretmegállapodás második részében ajánlattételi kötelezettség áll fenn, ami a DBR-ben nincs. A keretmegállapodásban teljesen új termék nem szerezhető be, amely eleve nem szerepelt az eljárási dokumentumokban az eljárás megindításakor, míg a DBR-ben teljesen új termék is versenyeztethető, amennyiben olyan termék- vagy szolgáltatáskategóriát hirdetett meg az ajánlatkérő, melybe az érintett új termék beleillik. A keretmegállapodás második részében lehetőség van közvetlen rendelésre és újraversenyeztetésre, amennyiben több keretmegállapodásos partner van, míg a DBR esetében csak újraversenyeztetés történhet. Számos más példát is fel lehet sorolni, mely alapján az ajánlatkérőnek érdemes esetenként egyik, másszor másik mellett dönteni. Akét módszer ötvözése, amikor a DBR-en belül egy rövidebb időszakra, jellemzően néhány hónapra, maximum fél évre köt az ajánlatkérő keretmegállapodást, ezzel lehetővé teszi, hogy időszakosan új termékeket tudjon megversenyeztetni, azaz nem zárja le a lehetőséget hosszabb távra, mint egy egyszerű keretmegállapodás esetében. A DBR-ben részes felek, akik/amelyek részvételre jelentkeztek, így egy-egy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő pontosan meghatározni a DBR első részében, csak akkor, amikor már konkrét ajánlatot is vár a felhívására. Így fontos, hogy a gazdasági szereplők, akik/amelyek számára az adott beszerzésitárgy-csoportok (kategóriák) relevánsak, kérjék részvételi jelentkezésüket. A DBR első részében ugyanis elegendő csak termékkategória szinten meghatározni a várhatóan beszerzésre kerülő termékeket, szolgáltatásokat. Ez a meghatározás arra kell, hogy alkalmas legyen, hogy a potenciális ajánlattevők a részvételi jelentkezésüket benyújtsák. A pontos műszaki tartalom közzététele során, mely[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]speciális szabályokat érdemes rendezni, mely vélhetően a kormányrendeleti szinten történhet meg az alábbi rendelkezés alapján:A Kbt. 198. § (1) bekezdésének fenti hatályú változással érintett 8. pontja szerint felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza (...) az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, az elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az elektronikus út által szükségessé tett mértékben e törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket, az EKR működésével, valamint igénybevételének részletes feltételeivel, az e törvényben előírtakon kívül az adott közbeszerzésre vonatkozóan az EKR-ben rögzítendő - személyes adatnak nem minősülő - adatok körével, keretmegállapodás és dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a szerződések[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]partnerek számától. A második rész leginkább egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz hasonlítható, azaz az egyes eljárási cselekmények sora azonos jogintézményeket követ, a beszerzési módszer tehát szélesebb körben ad lehetőséget az eljárási cselekmények alkalmazására. A dinamikus beszerzési rendszer ehhez képest részvételi szakasszal indul, majd a második részében történik az újraversenyeztetés. Mintha a meghívásos eljárás második része ismétlődne többször a DBR fennállása alatt, miközben új szereplők is beléphetnek a versenyző gazdasági szereplők közé.A DBR első részében így nincs meghatározott ár, melynél magasabbat nem lehet adni újraversenyeztetés során. Ez az egyik legkomolyabb korlátja a keretmegállapodásos eljárásnak, ahol ez a korlát fennáll, továbbá nem léphetnek új szereplők a rendszerbe. A kettő ötvözete a dinamikus beszerzési rendszerbe ágyazott keretmegállapodásos eljárás. Előnye, hogy a DBR-be lehet jelentkezni bármikor, amikor azonban a keretmegállapodásos eljárás versenyeztetésre kerül, akkor a DBR-ben lévő résztvevők tudnak versenyezni. Az eljárás eredményeként pedig lehetőség van például a keretmegállapodás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelentkezés szakaszában. A keretmegállapodásos eljárás és a DBR esetében is kötelező a becsült érték megállapítása, melynek szabályait a Kbt. 18. §-a rögzíti, ettől nem tekinthet el az ajánlatkérő.A Kbt. 18. §-ának (1) bekezdése alapján a keretmegállapodás becsült értéke a keretmegállapodás alapján annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.A (2) bekezdés értelmében[…] részlet vége a válaszból.