14 találat a megadott Dinamikus Beszerzési Rendszer tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]keretmegállapodás időtartama alatt köthető, és a keretmegállapodás alapján beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget - Kbt. 104. § (8) bekezdés.Mivel esetünkben nincs beszerzendő mennyiség, így a DBR-ben nem is találkozunk a fenti szabállyal. Helyette egy általános szabályt tartalmaz a Kbt. az alábbiak szerint:Az eljárást megindító vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét, a beszerzendő áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes kategóriák jellemzőit, valamint a leglényegesebb szerződéses feltételeket, amelyek alapján a gazdasági szereplők eldönthetik, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe. A rendszerben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre - részekre történő ajánlattétel biztosítása esetén az egyes részekre - vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg kell elérhetővé tenni - Kbt. 107. § (2) bekezdés.A fenti becsült mennyiség azonban semmilyen módon nem kell, hogy irányadó legyen egy kötelezettség meghatározása céljából, hiszen az ajánlatkérőnek nem áll érdekében úgy kötelezettséget vállalni,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kizáró okok igazolását, ha a vonatkozó dokumentumokat az ajánlattevő - a dinamikus beszerzési rendszer keretében - az ajánlatkérő korábbi felhívására már benyújtotta. Ebben az esetben az ajánlatkérő a korábban benyújtott dokumentumok alapján végzi el a bírálatot, kivéve, ha az a) pont alapján benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentum, vagy az ajánlattevő (8a) bekezdés szerinti jelzése alapján a kizáró okok vagy alkalmassági követelmények tekintetében változás állt be az ajánlattevő, annak kapacitást nyújtó szervezete vagy alvállalkozója esetében - a) és b) pontok.Előbbiek azt jelentik, hogy a rendszer felállításakor is a 69. § alkalmazandó, melynek keretében az ajánlatkérő kétféleképpen járhat el döntése szerint:-a részvételi szakaszban nem vizsgálja a kizáró okokat, alkalmassági követelményeket, elfogadja az EEKD-t,-a részvételi szakaszban vizsgálja a kizáró okokat, alkalmassági követelményeket, azaz az igazolásokat is bekéri, és adatbázisokat is vizsgál.Az utóbbit a Kbt. 69. § (7) bekezdése alapján kérheti, amennyiben azt az eljárást megindító hirdetményben is jelezte, vagy 5 munkanapos határidő kitűzésével kérheti, mivel az az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges.A 69. § (7) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan vagy az ajánlatkérő megítélése szerint az eljárás megfelelő lefolytatásához egyéb okból szükséges, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, hogy nyújtsa[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]időtartama alatti jelentkezést teszi lehetővé.Az előzőekben jelzett szabályok tartalma az alábbi:-a közbeszerzési dokumentumokhoz való ingyenes, közvetlen elektronikus hozzáférést a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítani kell;-az alkalmassági feltételeknek megfelelő minden részvételre jelentkezőt fel kell venni a dinamikus beszerzési rendszerbe, az ajánlattételre felhívandó részvételre jelentkezők száma nem korlátozható;-a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban, a gyorsított eljárás szabályai nem alkalmazhatóak. Ez a részvételi határidő a rendszer - az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megküldését megelőző - felállításakor irányadó. A rendszerben megvalósítandó további közbeszerzések tekintetében nem határozhatóak meg újabb részvételi határidők, a rendszer[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tisztában legyenek azzal, hogy milyen adminisztratív kötelezettségeik lesznek az ajánlattétel során. Mivel ezt a döntést már a részvételre jelentkezéskor meghozzák, hiszen amennyiben valóban részt szeretnének venni a versenyben, úgy tudniuk kell, hogy más platformon is regisztrálniuk kell, és időt, energiát áldozni az ajánlattétel informatikai környezetének megismerésére.A Kbt. 107. § (2) bekezdése szerint az eljárást megindító vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét, a beszerzendő áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes kategóriák jellemzőit, valamint a leglényegesebb szerződéses feltételeket, amelyek alapján a gazdasági szereplők eldönthetik, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.Az ajánlattételi felhívásban véleményünk szerint szükséges rögzíteni, hogy az ajánlattétel eltérő informatikai rendszerben történik. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet ugyan rögzíti az ajánlatkérő kötelezettségét a rendszer használatával kapcsolatos adatok vonatkozásában, de az eltéréssel kapcsolatos főszabályt nem részletezi, hogy hol kell közzétenni.A Kbt. ugyanakkor áttételesen a 41/B. § (2) bekezdésében az alábbiakról rendelkezik:Az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]biztosítását célozza meg. Az elektronikus katalógus és az elektronikus árlejtés pedig kiegészítő funkció, mely dinamizálhatja a beszerzést, illetőleg katalógusként egy ajánlattételi formát szabályoz. A két, egymással gyakran versenyző módszer sajátosságai alapján kijelenthető, hogy mindkét módszer más beszerzési tárgyra és piacra optimális választás. A keretmegállapodásos eljárásban ármaximum van, míg a DBR-ben növekedhet is az ár, így kezelve a volatilis árú termékeket vagy az árfolyamváltozásokat. A keretmegállapodás második részében ajánlattételi kötelezettség áll fenn, ami a DBR-ben nincs. A keretmegállapodásban teljesen új termék nem szerezhető be, amely eleve nem szerepelt az eljárási dokumentumokban az eljárás megindításakor, míg a DBR-ben teljesen új termék is versenyeztethető, amennyiben olyan termék- vagy szolgáltatáskategóriát hirdetett meg az ajánlatkérő, melybe az érintett új termék beleillik. A keretmegállapodás második részében lehetőség van közvetlen rendelésre és újraversenyeztetésre, amennyiben több keretmegállapodásos partner van, míg a DBR esetében csak újraversenyeztetés történhet. Számos más példát is fel lehet sorolni, mely alapján az ajánlatkérőnek érdemes esetenként egyik, másszor másik mellett dönteni. Akét módszer ötvözése, amikor a DBR-en belül egy rövidebb időszakra, jellemzően néhány hónapra, maximum fél évre köt az ajánlatkérő keretmegállapodást, ezzel lehetővé teszi, hogy időszakosan új termékeket tudjon megversenyeztetni, azaz nem zárja le a lehetőséget hosszabb távra, mint egy egyszerű keretmegállapodás esetében. A DBR-ben részes felek, akik/amelyek részvételre jelentkeztek, így egy-egy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]partnerek számától. A második rész leginkább egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz hasonlítható, azaz az egyes eljárási cselekmények sora azonos jogintézményeket követ, a beszerzési módszer tehát szélesebb körben ad lehetőséget az eljárási cselekmények alkalmazására. A dinamikus beszerzési rendszer ehhez képest részvételi szakasszal indul, majd a második részében történik az újraversenyeztetés. Mintha a meghívásos eljárás második része ismétlődne többször a DBR fennállása alatt, miközben új szereplők is beléphetnek a versenyző gazdasági szereplők közé.A DBR első részében így nincs meghatározott ár, melynél magasabbat nem lehet adni újraversenyeztetés során. Ez az egyik legkomolyabb korlátja a keretmegállapodásos eljárásnak, ahol ez a korlát fennáll, továbbá nem léphetnek új szereplők a rendszerbe. A kettő ötvözete a dinamikus beszerzési rendszerbe ágyazott keretmegállapodásos eljárás. Előnye, hogy a DBR-be lehet jelentkezni bármikor, amikor azonban a keretmegállapodásos eljárás versenyeztetésre kerül, akkor a DBR-ben lévő résztvevők tudnak versenyezni. Az eljárás eredményeként pedig lehetőség van például a keretmegállapodás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelentkezés szakaszában. A keretmegállapodásos eljárás és a DBR esetében is kötelező a becsült érték megállapítása, melynek szabályait a Kbt. 18. §-a rögzíti, ettől nem tekinthet el az ajánlatkérő.A Kbt. 18. §-ának (1) bekezdése alapján a keretmegállapodás becsült értéke a keretmegállapodás alapján annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.A (2) bekezdés értelmében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazza az ezen alcímben foglalt eltérésekkel. A 83. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.Nemzeti rezsimben a törvény Második részében alkalmazott szabályok szerint kell eljárni a Kbt. 113-116. §-aiban foglalt eltérésekkel, melyen belül a 115. § (5) bekezdése feloldja az összefoglaló tájékoztató alkalmazásának kötelezettségét, és lehetővé teszi hirdetményes eljárás indítását. Ebből következik, hogy nemzeti rezsimben is meghívásos eljárás keretében kell a dinamikus beszerzési rendszert lebonyolítani.A Kbt. 112. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint a törvény Második részében meghatározott szabályok szerint jár el a 113-116. §-ban foglalt eltérésekkel.A 115. § (5) bekezdésének d) pontja alapján az (1)-(4) bekezdés nem alkalmazható, ha az ajánlatkérő választása szerint az eljárást hirdetmény közzététele útján indítja meg.Az elektronikus közbeszerzési rendszerben hasonlóképpen meghívásos eljárás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban fel kell tüntetnie az egyes részeket és ezek jellemzőit. Az ajánlatkérőnek minden rész tekintetében külön kell meghatároznia az alkalmassági feltételeket. A 61. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazandó.A konkrét versenyeztetés a Kbt. 107. §-ának (1) bekezdése alapján a meghívásos eljárás szabályai szerint zajlik, azaz nincs lehetőség tárgyalásra, mely döntő szempont lehet, hiszen a valódi versenyeztetésnél nem konzultálhatnak a felek, mint például a keretmegállapodásos eljárás esetében. A DBR szabályait egyszer kell kialakítani, ami valóban munkaigényes, de a későbbiekben többször is felhasználható, és szükséges, hogy legalább egyszer átgondolja az ajánlatkérő, hogyan szeretné a DBR-t működtetni - Kbt. 107. §-ának (2) bekezdése. A beszerzési tárgyak ugyanakkor igény szerint változhatnak, hiszen minden újraversenyeztetés esetében meg kell adni, hogy mit is kíván az ajánlatkérő beszerezni a részvételi szakaszban jelzett beszerzési tárgyak keretében. Annak eldöntése, hogy akár egy elektronikus katalógust áraztat be az ajánlatkérő, és az alapján kíván rendelni, a következő lépés. Nem szabad azonban félreérteni a DBR célját. Amennyiben egy folyamatosan nyitott rendszert alakít ki az ajánlatkérő, ennek az adminisztrációjával is foglalkoznia kell. Előnye, hogy rugalmas, újabb beszerzési tárgyak is beilleszthetők. Különösen az IT-termékek rövidebb életciklusa miatt alkalmas a DBR inkább ennek a piaci igénynek a kiszolgálására. Egyre több DBR indul hazánkban is, érdemes megnézni azokat a hirdetményeket, melyeket eddig az ajánlatkérők közzétettek, tanulva tőlük, és kipróbálni ezt a beszerzési modellt is.A Kbt. 107. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a dinamikus beszerzési rendszerben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait alkalmazza az ezen alcímben foglalt eltérésekkel. A Kbt. 83. §-ának (3) bekezdése nem alkalmazandó.A (2) bekezdés alapján az eljárást megindító vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét, a beszerzendő áruk,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes kategóriák jellemzőit, valamint a leglényegesebb szerződéses feltételeket, amelyek alapján a gazdasági szereplők eldönthetik, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe. Nem szükséges ugyanakkor minden beszerzési tárgyat előre felsorolni, hiszen éppen ez biztosítja a rugalmasságot, hogy nem szükséges például minden karbantartási anyagot felsorolni, a beszerzésre kerülő tárgyak a DBR fennállása során cserélhetők, kiegészíthetők.Annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a DBR alkalmazása, az ajánlatkérőnek meg kell adnia a dinamikus beszerzési rendszerrel, annak működésmódjával, a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt. A rendszerben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg kell elérhetővé tenni. Az ajánlattételi felhívást azok a részvételre jelentkezők kapják meg, akik a DBR-be a részvételi szakaszban bejutottak.Eltér a DBR a keretmegállapodásos eljárástól annyiban, hogy az alkalmassági feltételeknek megfelelő, valamennyi részvételre jelentkezőt fel kell venni a dinamikus beszerzési rendszerbe, tehát az ajánlattételre felhívandó részvételre jelentkezők száma nem korlátozható.A dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a részvételi határidő meghatározása egyszeri kötelezettség, mivel a későbbiekben olyan helyzet áll elő, mintha a DBR fennállása alatt folyamatos részvételi szakasz zajlana. A rendszerben megvalósítandó további közbeszerzések tekintetében ugyanis nem határozhatók meg újabb részvételi határidők, a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt lehet részvételre jelentkezni.Adminisztrációcsökkentő elem, hogy a részvételi jelentkezések elbírálásáról csak a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor kell készíteni összegezést.Igény felmerülésekor az ajánlatkérő az egyes közbeszerzések megvalósítása érdekében a rendszerbe felvett minden gazdasági szereplőt felhív arra, hogy nyújtson be ajánlatot. Ha a dinamikus beszerzési rendszert részekre osztották, az ajánlatkérőnek az adott részbe felvett minden gazdasági szereplőt fel kell hívnia ajánlat benyújtására. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított tíz napnál rövidebb időtartamban. Ha azonban az ajánlatkérő ennél gyorsabb, rugalmasabb megoldást kíván megvalósítani, akkor elektronikus katalógust javasolt a DBR keretein belül feltöltetni az ajánlattevőkkel.Az elektronikus katalógus, mint a DBR-hez hasonló sajátos beszerzési módszer, kifejezetten utal a DBR adta lehetőségekre a közbeszerzési eljárások során - Kbt. 109. §-ának (10) bekezdése. A Kbt. 109. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő kötelezővé teszi az elektronikus kommunikációs eszközök használatát, az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, vagy hogy az ajánlattevőnek elektronikus katalógust kell csatolnia az ajánlatához.Az elektronikus katalógus használatának két módja van a közbeszerzési törvény 109. §-ának (6) bekezdése alapján. Vagy a megváltozott katalógustartalomnak megfelelően, vagy a nagyobb becsült érték miatt újonnan be kell nyújtani a katalógust az ajánlattevőknek. A másik lehetőség, hogy az ajánlatkérő értesíti az ajánlattevőket, hogy mikor gyűjti össze a nyilvános DBR-katalógusokból az általa jelzett termékek árát, és egyben hasonlítja is össze az árakat. Ez az összehasonlítás helyettesíti az újraversenyeztetést, és ebben a formában egyenrangú azzal az előbbiekben ismertetett megoldással, amikor új katalógusokat kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek az ajánlatkérő felhívása alapján. Fontos, hogy a 109. § (6) bekezdés b) pontja lehetővé teszi, hogy a folyamatosan felmerülő ajánlatkérői igények ne külön újraversenyeztetés, hanem az ajánlattevők által frissített katalógusok alapján történjenek. Nem szükséges, hogy a katalógus minden egyes sorára minden ajánlattevő ajánlatot nyújtson be, szélesítve ezzel a versenyt. Itt is tetten érhető a különbség a keretmegállapodásos eljárás és a DBR között, mivel a be nem árazott tétel az adott ajánlattevő esetében azt jelenti, hogy az adott terméket nem szállítja, így az arra vonatkozó versenyben nem vesz részt, ellenben más felhívásban, melyben az általa is szereplő termék kerül versenyeztetésre, katalógust nyújt be, avagy éppen frissíti korábbi katalógusát.A katalógusok karbantartása során az is megtörténhet, hogy az árak változnak, bár nemcsak a keretmegállapodásos eljárásban megszokott árcsökkenés történhet, hanem akár árnövekedés is.A vonatkozó, Kbt. 109. § (6) bekezdése értelmében az (5) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek a következő módszerek egyikét kell alkalmaznia:- felhívja az ajánlattevőket, hogy az adott közbeszerzés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat; vagy- értesíti az ajánlattevőket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból gyűjti össze azokat az információkat,[…] részlet vége a válaszból.