10 találat a megadott dokumentáció tartalma tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet).A (2) bekezdés értelmében a dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek. Amennyiben a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátják, a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszára vonatkozóan is tartalmazhat tájékoztatást. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.A (4) bekezdés a kérdés vonatkozásában akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő jogosult egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan gazdasági szereplő, amely az eljárást megindító felhívás alapján a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes.Az ajánlattételi felhívás a kétszakaszos eljárás második szakaszát megindító felhívás fajtája, azaz meghívásos, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában ezzel a felhívással hívja fel ajánlattételre az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezőket. A versenypárbeszéd eljárásban ugyancsak ezzel a felhívásfajtával kezdi meg az ajánlatkérő az eljárás harmadik szakaszát, és kér be ajánlatokat. Szintén[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek. Amennyiben a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátják, a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszára vonatkozóan is tartalmazhat tájékoztatást. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani - (1) és (2) bekezdések.A rendelkezések szerint az ajánlatkérőnek a dokumentációban szerződéstervezetet kell az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. Ez alól az általános rendelkezés alól a versenypárbeszéd és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jelentenek kivételt, ahol elegendő szerződési feltételeket szerepeltetni a dokumentációban.A nyílt és a meghívásos eljárásban a dokumentáció részét képező szerződéstervezet alapján köti meg az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést, hiszen ezekben az eljárásfajtákban a szerződésről nem tárgyalnak a felek.A tárgyalásos eljárás mindkét fajtájában (hirdetményes, hirdetmény nélküli), valamint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egyszerűbbé az értékelés.E kérdéskörben figyelemmel kell lenni a Kbt. 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjára, mely szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.A nyilatkozatminták alkalmazása ugyanis formai szempontból olyan kötelezettségnek tekinthető,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számára.Fentieket támasztja alá a közbeszerzési törvény 42. §-ának (3) bekezdése, mely szerint az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció módosítása esetén az ajánlattételi határidőt meg kell hosszabbítani. Az új határidőt úgy kell meghatározni, hogy minden esetben megfelelő időtartam, de legalább a módosító hirdetmény feladásának napjától e törvény által előírt minimális ajánlattételi határidő fele rendelkezésre álljon az ajánlat benyújtására. Ha ez a megfelelő időtartam az eredeti ajánlattételi határidő alapján is rendelkezésre áll, akkor az eredeti határidőt nem kell meghosszabbítani. Amennyiben kizárólag a dokumentáció módosul, és az ajánlattételi határidőt nem kell meghosszabbítani, a (2) bekezdéstől eltérően nem kell hirdetményt közzétenni, elegendő a módosításról, vagy a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásáról közvetlenül tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, akik a dokumentációt átvették.Ha azonban a kapcsolat az ajánlattevőkkel közvetlen, hiszen hirdetmény közzététele nélküli indult a tárgyalásos eljárás, akkor a határidők kezelése és a tájékoztatás is lényegesen rugalmasabb.Fenti esetre a Kbt. 42. §-ának (5) bekezdése tartalmaz rendelkezést, melynek értelmében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az (1)-(4) bekezdések szerint kell eljárni azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt a hirdetmény feladása helyett egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, és az ajánlattételi határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy a módosításról szóló közvetlen tájékoztatás megküldésétől megfelelő időtartam álljon rendelkezésre az ajánlattételhez.A továbbiakban a Kbt 43. §-a a meghívásos, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás hirdetmény- és dokumentációmódosításra vonatkozó részletszabályait tartalmazza. Ezek a részletszabályok gyakorlatilag ismétlik a nyílt eljárás szóhasználatát, lényegük, hogy a két- vagy többszakaszos eljárás első szakaszában a nyílt eljárásra vonatkozó határidők számítási módja irányadó, míg a második szakaszban, hasonlóképpen a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljáráshoz, a módosításról közvetlenül kell értesíteni az ajánlattevőket.A 43. § (1) bekezdése alapján a meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás első szakaszában a részvételi felhívást és - amennyiben az ajánlatkérő a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátotta - a dokumentációt, valamint a versenypárbeszédben a részvételi felhívást és az ismertetőt az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártáig a 42. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával módosíthatja azzal, hogy ajánlattételi határidő helyett részvételi határidőt, dokumentáció alatt pedig ismertetőt is érteni kell.A (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közvetlen és egyidejű tájékoztatásával módosíthatja az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt (ismertetőt).Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy fontos korlát, miszerint a két- vagy többszakaszos eljárások második szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció azon eleme, mely már a részvételi felhívásban is szerepelt.Fentiekre tartalmaz rendelkezést a Kbt. 43. §-ának (3) bekezdése, melynek értelmében a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció olyan eleme, amely már a részvételi felhívásban is szerepelt.A (4) bekezdés szerint a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben nem módosítható úgy az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció (ismertető), hogy az eljárás korábbi szakaszában (szakaszaiban) közölt feltételek olyan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek.Az (1) bekezdés a) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést szerepeltetni. Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásban meghatározott szabványoknak vagy egyéb előírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.Az (1) bekezdés b) pontja esetén nem nyilvánítható érvénytelennek az európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak, európai műszaki engedélynek, közös műszaki előírásnak, nemzetközi szabványnak vagy műszaki ajánlásnak megfelelő ajánlat, amennyiben ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek - megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel - bizonyítania kell az ajánlatában, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek. [Kormányrendelet 26. § (1) bekezdésének a) és b) pontja és (3)-(4) bekezdések.]Mivel a műszaki leírással kapcsolatos szabályozás eleve abból indul ki, hogy az ajánlatkérő tisztában van a szabványok alkalmazásával, és azokat előírja, ezektől a szabványoktól nem lehet eltekinteni. A (4) bekezdés minderre ráerősít, mikor a teljesítményre, funkcionális követelményekre utal, melyek szintén a szabványból derülnek ki. A szabvány alkalmazásával az ajánlatkérő saját magát is védi, hiszen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]így, mert mindkét eljárásfajta sajátossága, hogy a felek tárgyalnak a szerződési feltételekről, és a tárgyalások végeredményeként alakul ki az a végleges szerződéstervezet, amelyet aztán a nyertessel megkötnek.A kérdésre tehát az a válaszunk, hogy nyílt vagy meghívásos eljárásban a fenti ajánlatkérői magatartás - azaz a szerződéstervezet hiánya - egyértelműen jogsértő, míg tárgyalásos eljárásban vagy versenypárbeszéd esetén jogszerű. Ugyanakkor nem tartjuk célszerűnek azt, ha az utóbbi két eljárás során a felek tárgyalásai végén nem áll elő az a szerződéstervezet, amely aztán aláírásra kerül. Nem jogszerűtlen ugyanis, ha minden tárgyaláson más-más szerződési pontokat, rendelkezéseket vitatnak meg a felek, és a tárgyalások lezárását követően a tárgyalási jegyzőkönyvek tartalma alapján állítja össze az ajánlatkérő a szerződést. Ez esetben azonban nem lehet a szerződésben olyan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hogy ennek hiányában is irány­adók a rendelkezések a közbeszerzési eljárásban. Így például nem kell sem hivatkozni, sem utalni az értelmező rendelkezésekre, azon belül például az alvállalkozó vagy a gazdasági szereplő fogalmára, hiszen azt a Kbt. nem írja elő, de amikor az ajánlatkérő a dokumentációban ezeket a fogalmakat használja, a fogalmak az értelmező rendelkezések szerinti tartalommal lesznek irányadók a közbeszerzési eljárásban. Abban az esetben viszont, amikor a Kbt. konkrétan előírja, hogy valamely törvényi szabályra hivatkozni kell, akkor a hivatkozás nem mellőzhető. A Kbt. 56. §-ának (6) bekezdése például kifejezetten előírja a kizáró okok tekintetében, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglalt kizáró okokra az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetben nem olyan a hiányosság, ami miatt ajánlattevő nem képes ajánlatot tenni. Ha azonban eltérés van a hirdetmény és a dokumentáció között, és ez az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatásával nem orvosolható, azaz az ajánlattétel jogszerű megtételére nincs lehetőség ezen okból, az ajánlattevő jogorvoslati eljárást indíthat. Figyelembe kell azonban venni, hogy milyen kényszerhelyzetbe kerül az ajánlatkérő, amennyiben egy egyszerű elírás okozza a félreértést. Ha például a dokumentációban jelzi, hogy eltérés esetében a hirdetmény tartalma az irányadó, és a dokumentációban véletlenül a hiánypótlást nem engedélyezi, míg a hirdetményben igen, akkor kérdés nélkül is engedélyezett a hiánypótlás. Ha azonban az erre vonatkozó kérdésre azt a választ adja az ajánlatkérő, hogy nem engedélyezett a hiánypótlás, akkor a hirdetmény tartalmán jogszerűtlenül változtatott, azaz ilyenkor jogorvoslati eljárás indítása indokolt. Ha például az ajánlatkérő saját honlapján egy olyan dokumentációt tesz közzé, amely eltér tartalmában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§-a teszi számára lehetővé. Hasonlóképpen lehetséges az alvállalkozók, külső erőforrás informálása is, mely feltétele a sikeres ajánlattételnek - függetlenül attól, hogy erre a Kbt. külön nem tér ki. Arra azonban nincs lehetőség, hogy ajánlattételtől függetlenül például a potenciális ajánlattevők kartellmegállapodást kötve informálják egymást a dokumentáció tartalmáról, illetőleg annak alapján osszák fel a piacot. Az információmegosztás célja tehát a sikeres ajánlattétel, de az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nem járna sikerrel, hiszen nem történt vele szemben jogtalanság. A dokumentáció árát nem kérheti vissza. Ilyen erővel több sikertelen ajánlattevő azzal érvelne, hogy a később kiderült, rendelkezésre álló pénzügyi keret ismeretének hiányában vásárolta meg a dokumentációt, amiről, ha korábban tudott volna, nem érte volna "kár". Tehát a dokumentáció ára nem jár vissza, még akkor sem, ha utóbb kiderül, az ajánlattevő félreértette az ajánlati felhívást, és nem is végez például hasonló tevékenységet, mint amit az ajánlatkérő beszerezni kíván. A dokumentáció árának visszatéríthetőségéről egyébként a Kbt. rendelkezik, tételes felsorolást tartalmaz, hogy melyek azok a konkrét esetek, amelyekben a dokumentáció ellenértéke visszajár az ajánlattevő részére. Ennek megfelelően dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha -[…] részlet vége a válaszból.