Keresés eredménye

10 találat a megadott döntőbizottság tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Döntőbizottsági hatáskör szerződés teljesítése vonatkozásában védelmi beszerzés esetén
Kérdés: Védelmi beszerzés esetében a szerződésteljesítés vonatkozásában van-e hatásköre a Közbeszerzési Döntőbizottságnak?
Részlet a válaszból: […]alapján annak megállapítása, ha a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett szerződés nem semmis. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik továbbá annak megállapítása is, hogy a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e.A kérdés ugyanakkor jogos, hiszen a közbeszerzési törvény 145. §-ának (6) bekezdése kifejezetten a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utalja a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésre, beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárásokat is. Ez azonban nem vonatkozik semmilyen módon a védelmi beszerzési törvény alkalmazása során kötött szerződés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4351
2. találat: Szerződéses jogsértéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás a Döntőbizottság előtt
Kérdés: Olvasva a 49/2019. számú DB-döntést - vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettség súlyos megszegése tárgyában -, arra a következtetésre jutottam, hogy a döntés nem megfelelő, hiszen nem az ajánlattevő, hanem az alvállalkozó végezte el a munkát, a döntés mégsem erről szól. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszból: […]fizetett neki e tárgyban vállalkozói díjat.A kérelmezett kérte a Döntőbizottságtól, hogy az Európai Bíróság C-465/11. számú ítélet 30. pontja alapján minősítse a szerződésszegést nem súlyos kötelességszegésnek.A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 3. §-ának 2. pontja szerinti alvállalkozói minőség egyik feltétele sem áll fenn a Kovi-Car Trans Kft.-vel kapcsolatban. Mivel a Kovi-Car Trans Kft. nem minősül alvállalkozónak, ezért a kérelmezettnek nem állt fenn a Kbt. 138. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt kötelezettsége a Kovi-Car Trans Kft. vonatkozásában a 2017. szeptember 17-én kötött vállalkozási szerződés esetében.Az alvállalkozói státusz feltételét a Kbt. 3. §-ának 2. pontja az alábbiak szerint tartalmazza:Alvállalkozó az a gazdasági szereplő,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4345
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben
Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet a válaszból: […]továbbá a (3) bekezdés d) pontja szerint bírságot szabott ki."Ebben az esetben tehát bírság kiszabására is sor került. A döntés 40. pontjában a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejti, hogy "a Kbt. több eljárási cselekmény alkalmazását teszi lehetővé az ajánlatkérő számára az ajánlatok érvényességének vizsgálata során. A Kbt. alapelveiből következően a törvényi feltételek fennállása esetén az ajánlatkérő törvényi kötelezettsége a megfelelő eljárási cselekmény alkalmazása. Az ajánlatkérő köteles megtenni minden olyan jogszabályi rendelkezést, amelyre lehetősége van a verseny biztosítása, az esélyegyenlőség megtartása érdekében, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének keretein belül. A hiánypótlás célja az érvényes ajánlattétel elősegítése. Ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4286
4. találat: Eljárási határidők döntőbizottsági eljárásban
Kérdés: Van-e az érdemi döntésre a döntőbizottságnak határideje? Mit tehet a kérelmező, ha 2 hónap után sem kap határozatot az ügyben?
Részlet a válaszból: […]is. A Közbeszerzési Döntőbizottság - az általános szabály szerint - az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni akkor, ha az ügyben nem tart tárgyalást. Amennyiben azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, úgy az eljárás megindításától számított harminc napon belül köteles - főszabály szerint - az eljárást befejezni. E határidő legfeljebb tíz nappal meghosszabbítható, a meghosszabbításról legkésőbb az előzőekben említett határidő lejárta napján kell értesíteni azokat, akiket az eljárás megindításáról is értesítettek. Abban az esetben azonban, ha az ügy tárgya a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése, akkor a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1018
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Döntőbizottság "kifogásolási" határideje hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén
Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság értesítését követően, a Bizottság kifogását mennyi időn belül közli? Pontosabban mennyi az észrevételezési határidő?
Részlet a válaszból: […]Bizottság értesítését követő 15 nap. Előfordulhat azonban, hogy az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg az egyszerűsített eljárás alkalmazhatósága meghatározott feltételeinek fennállása, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége. Ebben az esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli pótlására. Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az eljárás megindításáról. A kérdéshez kapcsolódóan felhívjuk a figyelmet a Kbt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 709
6. találat: Döntőbizottsági határozatok közzététele
Kérdés: Várható-e, hogy a döntőbizottság egy-egy tanulságos határozatát - a bírósági eseti döntésekhez hasonlóan - nyilvánosan közzéteszi, ugyanis ez a jogszabály gyakorlati értelmezését nyilvánosan is elősegítené? (Az eddigi gyakorlat a kereshetőséget a kérelmező nevéhez kötötte, ami értelmetlen volt.)
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. január 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 452
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
Részlet a válaszból: […]193. §-át, a 228. §-ának (1) bekezdését, valamint a 299. §-ának (3) bekezdését is.] A közjegyző előtt tett nyilatkozat, mint igazolási mód például a következő kizáró okok esetében lehet releváns: a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja esetében, amikor az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltották, a Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja esetében, amikor az ajánlattevő korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adatszolgáltatását jogerősen megállapították, a Kbt. 61. § (1) bekezdésének b) pontja esetében, amikor az ajánlattevő Tp-tv. 11. §-a (2) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban - öt évnél nem régebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 400
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Döntőbizottság eljárásának szabályozása
Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására milyen szabályok vonatkoznak?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 292
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Döntőbizottsági határozat végrehajtása
Kérdés: Jogorvoslati eljárásban hozott döntőbizottsági határozat - amely az ajánlatkérőt utasítja - nehezen értelmezhető. Hogyan kérhet segítséget az ajánlatkérő a döntőbizottságtól azzal a céllal, hogy a határozatot szakszerűen, jogszerűen végrehajthassa?
Részlet a válaszból: […]derülnie. Ez alapján pedig az ajánlatkérőnek lehetősége nyílik a határozat jogszerű, szakszerű végrehajtására. A teljesség kedvéért megjegyezzük azonban, hogy a Kbt. 342. §-ának (1) bekezdése szerint, amennyiben a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő csupán jogosult, azonban nem köteles új döntést hozni. Végül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 291
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Téves döntőbizottsági határozat
Kérdés: Mi történik akkor, ha a döntőbizottság határozata téves?
Részlet a válaszból: […]soron kívül bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak már nincs helye [Kbt. 345. §-ának (1)-(3) bekezdései]. A Kbt. 346. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, azonban akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, az keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. Ilyenkor a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani a keresetlevelet - a Kbt. 347. §-ának (1) bekezdése szerint - a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, amelyben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes (azaz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 76
Kapcsolódó tárgyszavak: ,