Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

12 találat a megadott döntőbizottság tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Díjbefizetés rendje a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban
Kérdés: A jogorvoslati eljárást még hiánypótlási szakaszban megszüntette a Közbeszerzési Döntőbizottság annak ellenére, hogy a díjat be szerettük volna fizetni. Ennek a keretei nem egyértelműek, hiszen felszólítást csak egyszer kaptunk, és azonnal megszüntette a DB az eljárást, pontosabban így meg sem indította. Ez jogszerű?
Részlet a válaszból: […](1)-(9) bekezdésének, a 149. § (1)-(2) bekezdésének, valamint a 150. § (1)-(2) bekezdésének megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg.A (2) bekezdés b) pontjának rendelkezése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság ötnapos határidő tűzésével hiánypótlási felhívást bocsát ki, ha nem csatolták a 150. § (1) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást (...).A hivatkozott jogszabályhely (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást öt napon belül megszünteti, ha megállapítja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta.A díj befizetéséről szóló igazolásra vonatkozó egyszeri hiánypótlást követően a jogorvoslati fórum egyetlen lehetősége az eljárás megszüntetése. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4501
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Kötelező ügyvédi képviselet a Döntőbizottság előtt
Kérdés: Kötelező-e az ügyvédi képviselet a közbeszerzési jogorvoslati ügyekben a Döntőbizottság előtt?
Részlet a válaszból: […]jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező. Nem feltétlenül szükséges tehát ügyvédi képviselet, hiszen a hivatalos közbeszerzési szaktanácsadó is képviselheti az ajánlatkérőt vagy az ajánlattevőt egyaránt. Ügyvédkényszer az esetleges polgári út esetében a polgári bíróság előtt kötelező, amennyiben valamely fél megtámadja a Közbeszerzési
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4500
3. találat: Döntőbizottsági hatáskör szerződés teljesítése vonatkozásában védelmi beszerzés esetén
Kérdés: Védelmi beszerzés esetében a szerződésteljesítés vonatkozásában van-e hatásköre a Közbeszerzési Döntőbizottságnak?
Részlet a válaszból: […]szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása.A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a szerződés érvénytelenségének megállapítása is, mely a Kbt. 137. §-ára utal, nem említve a védelmi beszerzéseket.A Kbt. 137. §-ának (3a) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés alapján a szerződés semmisségének megállapítása, valamint a 137. § (3) bekezdésében foglalt körülmények alapján annak megállapítása, ha a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett szerződés nem semmis. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik továbbá annak megállapítása is, hogy a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e.A kérdés ugyanakkor jogos, hiszen a közbeszerzési törvény 145. §-ának (6) bekezdése kifejezetten a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utalja a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésre, beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárásokat is. Ez azonban nem vonatkozik semmilyen módon a védelmi beszerzési törvény alkalmazása során kötött szerződés ellenőrzésére.A Kbt. 145. §-ának (6) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság az e törvény alkalmazása alóli kivételekkel kapcsolatos jogorvoslat során nem vizsgálhatja felül az Országgyűlés illetékes bizottságának e törvény alkalmazása alóli felmentést eredményező döntését. Törvény ilyen tartalmú rendelkezése esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozhat a védelmi és biztonsági tárgyú, továbbá a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása.A fentiek utalhatnak a védelmi beszerzési szabályokra, ezért érdemes megvizsgálni a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (továbbiakban Vbt.) jogorvoslati szabályait, melyek nagymértékben hasonlítanak a Kbt. 145. §-ának rendelkezéseire.A Vbt. elsősorban a védelmi és biztonsági beszerzési eljárással kapcsolatos jogsértések vonatkozásában emeli ki a Közbeszerzési Döntőbizottság szerepét a 138. §-ának (2) bekezdésében.A Vbt. előző bekezdésben hivatkozott rendelkezése szerint a védelmi beszerzési eljárással, a biztonsági beszerzési eljárással, a védelmi beszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel, valamint a biztonsági beszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel, és ezek módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.A Vbt. 139. §-ának (2) bekezdése ugyanakkor kifejezetten utal a szerződés törvénybe ütköző módosítására vagy teljesítésére a Közbeszerzési Döntőbizottság feladatai között. Sőt a 139. § (2a)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4351
4. találat: Szerződéses jogsértéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás a Döntőbizottság előtt
Kérdés: Olvasva a 49/2019. számú DB-döntést - vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettség súlyos megszegése tárgyában -, arra a következtetésre jutottam, hogy a döntés nem megfelelő, hiszen nem az ajánlattevő, hanem az alvállalkozó végezte el a munkát, a döntés mégsem erről szól. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszból: […]azért volt jelentősége, mert a 2018. október 29-én 11.30 órakor történt közúti közlekedési balesettel kapcsolatos szolgáltatást nem a kérelmezett teljesítette, ezért az ajánlatkérő a 2017. szeptember 17-én kötött vállalkozási szerződés alapján nem fizetett neki e tárgyban vállalkozói díjat.A kérelmezett kérte a Döntőbizottságtól, hogy az Európai Bíróság C-465/11. számú ítélet 30. pontja alapján minősítse a szerződésszegést nem súlyos kötelességszegésnek.A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 3. §-ának 2. pontja szerinti alvállalkozói minőség egyik feltétele sem áll fenn a Kovi-Car Trans Kft.-vel kapcsolatban. Mivel a Kovi-Car Trans Kft. nem minősül alvállalkozónak, ezért a kérelmezettnek nem állt fenn a Kbt. 138. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt kötelezettsége a Kovi-Car Trans Kft. vonatkozásában a 2017. szeptember 17-én kötött vállalkozási szerződés esetében.Az alvállalkozói státusz feltételét a Kbt. 3. §-ának 2. pontja az alábbiak szerint tartalmazza:Alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve- azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,- a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,- építési beruházás esetén az építőanyag-eladót - a)-c) alpontok.Mivel az alvállalkozót nem az ajánlattevő fizette ki, így a vállalkozási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4345
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben
Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet a válaszból: […]alkalmazta a Kbt. 165. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményt, a közbeszerzési eljárás 2. és 3. részében megsemmisítette az ajánlatkérő által kiadott összegezést, valamint az azt követően hozott valamennyi ajánlatkérői döntést és felhívta az ajánlatkérőt a törvénynek megfelelő eljárásra, továbbá a (3) bekezdés d) pontja szerint bírságot szabott ki."Ebben az esetben tehát bírság kiszabására is sor került. A döntés 40. pontjában a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejti, hogy "a Kbt. több eljárási cselekmény alkalmazását teszi lehetővé az ajánlatkérő számára az ajánlatok érvényességének vizsgálata során. A Kbt. alapelveiből következően a törvényi feltételek fennállása esetén az ajánlatkérő törvényi kötelezettsége a megfelelő eljárási cselekmény alkalmazása. Az ajánlatkérő köteles megtenni minden olyan jogszabályi rendelkezést, amelyre lehetősége van a verseny biztosítása, az esélyegyenlőség megtartása érdekében, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének keretein belül. A hiánypótlás célja az érvényes ajánlattétel elősegítése. Ennek érdekében a törvény a jogintézmény alkalmazását kötelezővé teszi az ajánlatkérő számára - feltéve, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés valamilyen hiányosságot mutat."Mivel az ajánlatkérő egyértelműen megsértette a hiánypótlási szabályokat, jogosnak tűnik, hogy a jogorvoslati fórum nem tekintett el a bírság kiszabásától. Ki is fejti erre vonatkozó érveit az alábbiak szerint:"44. A Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4286
6. találat: Eljárási határidők döntőbizottsági eljárásban
Kérdés: Van-e az érdemi döntésre a döntőbizottságnak határideje? Mit tehet a kérelmező, ha 2 hónap után sem kap határozatot az ügyben?
Részlet a válaszból: […]A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása is. A Közbeszerzési Döntőbizottság - az általános szabály szerint - az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni akkor, ha az ügyben nem tart tárgyalást. Amennyiben azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, úgy az eljárás megindításától számított harminc napon belül köteles - főszabály szerint - az eljárást befejezni. E határidő legfeljebb tíz nappal meghosszabbítható, a meghosszabbításról legkésőbb az előzőekben említett határidő lejárta napján kell értesíteni azokat, akiket az eljárás megindításáról is értesítettek. Abban az esetben azonban, ha az ügy tárgya a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság - az előzőekben ismertetett általános szabálytól eltérően - az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni. Ebben az esetben is van lehetőség az eljárási határidő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1018
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Döntőbizottság "kifogásolási" határideje hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén
Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság értesítését követően, a Bizottság kifogását mennyi időn belül közli? Pontosabban mennyi az észrevételezési határidő?
Részlet a válaszból: […]belül külön határozattal hivatalból megindítja a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. Az eljárás megindításának határideje tehát a fentiekben ismertetett esetben a Bizottság értesítését követő 15 nap. Előfordulhat azonban, hogy az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg az egyszerűsített eljárás alkalmazhatósága meghatározott feltételeinek fennállása, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége. Ebben az esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli pótlására. Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az eljárás megindításáról. A kérdéshez kapcsolódóan felhívjuk a figyelmet a Kbt. 330. §-ának (1) bekezdésére, amely szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket a kérelem megküldésével,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 709
8. találat: Döntőbizottsági határozatok közzététele
Kérdés: Várható-e, hogy a döntőbizottság egy-egy tanulságos határozatát - a bírósági eseti döntésekhez hasonlóan - nyilvánosan közzéteszi, ugyanis ez a jogszabály gyakorlati értelmezését nyilvánosan is elősegítené? (Az eddigi gyakorlat a kereshetőséget a kérelmező nevéhez kötötte, ami értelmetlen volt.)
Részlet a válaszból: […]színvonalasabb, kiegészítő szolgáltatásokat tartalmazó honlap kialakítását. A jelenleg létező magánadatbázisok nem érhetők el mindenki számára, ugyanakkor a közbeszerzésekkel kapcsolatos nyilvános adatok elérhetősége a közbeszerzési piac szereplőinek alapvető érdeke. Agyakorlati tapasztalatok szerint a Közbeszerzések Tanácsa honlapjára az elnöki ajánlások is igen nagy késéssel kerülnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. január 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 452
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
Részlet a válaszból: […]is. [Lásd még: a Kbt. 104. §-ának (2) bekezdését, a 105. §-ának (3) bekezdését, a 121. §-ának (4) bekezdését, a 135. §-ának (1) bekezdését, a 151. §-ának (3) bekezdését, a 152. §-ának (2) bekezdését, a 193. §-át, a 228. §-ának (1) bekezdését, valamint a 299. §-ának (3) bekezdését is.] A közjegyző előtt tett nyilatkozat, mint igazolási mód például a következő kizáró okok esetében lehet releváns: a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja esetében, amikor az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltották, a Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja esetében, amikor az ajánlattevő korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adatszolgáltatását jogerősen megállapították, a Kbt. 61. § (1) bekezdésének b) pontja esetében, amikor az ajánlattevő Tp-tv. 11. §-a (2) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított jogszabálysértést követett el; illetőleg ha az ajánlattevő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 400
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Döntőbizottság eljárásának szabályozása
Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszból: […]előírásai ebben a körben kisegítők, kötelezően alkalmazandó eljárási szabály az Áe. Különös eljárási rendelkezéseket tartalmaz a Kbt. a döntőbizottsági eljárásban az egyesítés, az ideiglenes intézkedések, az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 292
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést