Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

103 találat a megadott egybeszámítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egybeszámítási kötelezettség élelmiszerek, alapanyagok beszerzése esetén

Kérdés: Egybe kell-e számítani a különböző hideg élelmiszerek és főzési alapanyagok (például: pékáru, zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék) beszerzési értékét, és ezáltal közbeszerzési eljárást kell-e indítani, ha azok teljes beszerzési értéke az előző évben (és ugyanúgy a tárgyévben) meghaladta, meg fogja haladni az uniós értékhatárt?
Részlet a válaszból: […]zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére.Véleményünk szerint a fenti felsorolás kimeríti a Kbt. 19. § (3) bekezdését, azaz az azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áru meghatározást.A törvény 19. § (3) bekezdése szerint, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4697

2. találat: Részekre bontás tilalma, egybeszámítás szolgáltatásmegrendelések esetén

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelések esetén fennáll-e a részekre bontás tilalma, ha egy telephely (kastély, szálloda) üzemeltetéséhez tanácsadói szolgáltatást venne igénybe az ajánlatkérő? Ha a tanácsadói szolgáltatás körei különbözőek (üzemeltetéssel, közbeszerzéssel és adótanácsadással kapcsolatosak), akkor ezen szolgáltatások becsült értékeit egybe kell számítani? (Funkcionálisan egy egységnek tekinthető a megvalósítási hely, azonban a szerződések nem azonos tartalmúak, külön álló egységet képezhetnek. A kérdés a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő standard, állandó beszerzési igényéhez kötődik.)
Részlet a válaszból: […]egység meghatározása az adott szálloda vonatkozásában. Figyelemmel arra, hogy az egyes tevékenységek egészen más tartalommal bírhatnak (fizikai üzemeltetés, mérlegkészítés, közbeszerzési eljárás lefolytatása), valójában más-más szakértelem szükséges az egyes tevékenységek elvégzéséhez, más-más szerződés, más-más tartalom, más-más számonkérés és más-más potenciális és valós szerződő félről van szó. Továbbá nem egységesen tervezi az ajánlatkérő az üzemeltetést és az adózási kérdéseket, közbeszerzési eljárások támogatását, így véleményünk szerint a három érintett tevékenység különválasztható. Figyelemmel kell ugyanakkor lenni a fentiekben foglalt feltételek mellett arra, hogy egy adott projektből történik-e a finanszírozás, hiszen abban az esetben az adott projekthez kapcsolódó megvalósítást egységesen szervezi, tervezi az ajánlatkérő, bár erről a kérdésben megfogalmazottak szerint nincs[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4677

3. találat: Egybeszámítás informatikai rendszer bevezetése tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Szeretnénk bevezetni egy informatikai rendszert, illetve a bevezetés után gyakorlatilag azonnal szükségünk lesz supportra is. Ezt elvileg akár a bevezető cég is el tudná végezni. Egybe kell-e számítani a két beszerzési tárgyat, amikor az egyik áru és a másik szolgáltatás? Milyen EUB-döntéseket érdemes megnézni hasonló kérdés eldöntésekor?
Részlet a válaszból: […]megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.Véleményük szerint a rendszer megvételét, bevezetését és a kapcsolódó supportot egybe kell számítani, hiszen azonos rendszeren végzik, akár egy szolgáltató is be tudja vezetni és supportálni, egységesen tervezi az ajánlatkérő, amely kisegítő szempontok alapján összességében döntheti el az ajánlatkérő, hogy egybeszámítja-e az egyes termékek, szolgáltatások értékét. Az alábbi EUB-döntéseket ajánljuk figyelmükbe, melyek rövid összefoglalóját is közöljük. A példák azért különösen érdekesek, mert egyrészt foglalkoznak a műszaki és gazdasági funkció egységének értelmezésével, másrészt építési beruházások és szolgáltatások egybeszámításáról szólnak.A C-16/98. számú döntés alapján egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. Az tehát, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben. A közbeszerzés tervezésekor az építési munkák eredményének gazdasági és műszaki rendeltetése, funkciója a kiindulópont, és attól függően kell megítélni az egybeszámítás kérdését, hogy egy szerződéssel vagy több szerződéssel valósíthatóak-e meg a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4596

4. találat: Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszból: […]megkötésének egyidejűsége, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények hasonlósága, azon földrajzi környezet egysége, ahol a szerződéseket megkötötték, és az egyetlen ajánlatkérő léte egyébként olyan kiegészítő bizonyítékoknak minősülnek, amelyek azon megállapítás mellett szólnak, miszerint az építési beruházásra irányuló különböző szerződések valójában egy egységes építészeti műhöz kapcsolódnak. De ezek közül egy-egy hiánya nem alapozza meg a különválasztás lehetőségét.A Törvényszék T-384/10. számú, Spanyol Királyság kontra Európai Bizottság ügyben hozott ítéletében a Bíróság rámutatott arra, hogy ahhoz, hogy a különböző építési munkák eredményét a 93/37/EGK irányelv 1. cikkének c) pontja értelmében vett építészeti műnek lehessen minősíteni, elegendő, hogy ugyanaz a gazdasági rendeltetésük, vagy ugyanaz a műszaki rendeltetésük. A gazdasági egység és a műszaki egység megállapítása tehát vagylagos, és nem együttes, amely a részekre bontás tilalma vonatkozásában alapvető fontosságú. Ugyanezen ügyben válik egyértelművé többek között, hogy a földrajzi egység hiánya nem alapozza meg a különválasztás lehetőségét.A pályázat kérdését külön kezelnénk a fenti jogkérdésektől, hiszen az EU-források elköltése során az egyes pályázatokat külön-külön vizsgálja az EUTAF is. Azonban amennyiben azonos beszerzési tárgyak fordulnak elő (könyvelés, projektmenedzsment stb.) több pályázat esetében, úgy az egybeszámítást az azonos beszerzési tárgyak megalapozzák. Ennek esetünkben azért van jelentősége, mert ha vízelvezetéssel kapcsolatos vis major helyzeteket kell kezelni, úgy önmagában az a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4565

5. találat: Egybeszámítás opció esetén

Kérdés: Ha van egy nagy értékű keretszerződésem hosszabbítási opcióval, ami mellett az ajánlatkérő szeretne egy hasonló tartalmú szerződést kötni - melynek lehetőségét a hirdetmény és a szerződés is kifejezetten kikötötte -, abban az esetben ezt egybe kell számítani a korábbi keretszerződéssel?
Részlet a válaszból: […]annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni.Mivel az opció már eleve része az eredeti szerződésnek, így nem "terheli" egybeszámítási kötelezettség az új szerződés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4513

6. találat: Egybeszámítási kérdések a DKÜ rendeletben

Kérdés: A DKÜ - egybeszámítási szabályok nélküli kormányrendelet - nem ad túlzott szabadságot az ajánlatkérőknek? Korábban másként szólt ez a rendelkezés. Lehet, hogy a korábbi megfogalmazás helyesebb volt?
Részlet a válaszból: […]250 millió forintot nem éri el, vizsgálat alá vonja...;- 11. § (1) bekezdés: A DKÜ az érintett szervezet beszerzési igényét, ha annak Kbt. szerinti - nem egybeszámított - becsült értéke a 250 millió forintot eléri vagy meghaladja, vizsgálat alá vonja.A korábbi szabályozás az alábbi szöveget tartalmazta, mely 2019. 04. 19-től változott meg a fenti szövegre:- 9. § (1) bekezdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként a 15 millió forintot el nem érő...;- 10. § (1) bekezdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként, a 15 millió forintot elérő és a 250 millió forintot meg nem haladó beszerzési igényt megvizsgálja...;- 11. § (1) bekezdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként, a 250 millió forintot meghaladó beszerzési igényt állásfoglalás céljából a beérkezést követő 12 munkanapon belül megküldi az NHIT részére.Fentiek alapján látható, hogy a korábbi, nehezen értelmezhető "beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként" kifejezés "érintett szervezet beszerzési igényét, ha annak Kbt. szerinti - nem egybeszámított - becsült értéke" szövegre változott, ami nem feltétlenül teszi egyértelművé és egyszerűvé a megfogalmazást. Mivel nem az egybeszámított becsült érték számít, hanem a beszerzési tárgy becsült értéke, ebben az esetben kifejezetten[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4464
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Egybeszámítás kérdései a szakképzési centrumoknál

Kérdés: Ha a szakképzési centrumoknak tagintézményenként kell egybeszámítaniuk, van-e lehetőség arra, hogy az egyik tankerületen belül intézményenként történjen az egybeszámítás, és akkor a tankerületnek nem kellene sok esetben közbeszerezniük?
Részlet a válaszból: […]feloldást a Kbt. a tankerületek intézményei esetében, bár a korábbiakban ez a megoldás nem volt példa nélküli, nincs arra jogszerű lehetőség, hogy az ajánlatkérő az alábbi szabályt analógiaként alkalmazva ne számítsa egybe egy tankerület intézményeinek közbeszerzését ebből az okból.A Kbt. 19. §-ának (6) bekezdése szerint a (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképzési centrumok esetében tagintézményenként, az országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított működési és ellátási kerete terhére lefolytatandó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4274
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzése

Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?
Részlet a válaszból: […]szerint a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére.A Kbt. kivételi köre tehát, amennyiben a becsült érték meghatározása a Kbt. szerint történt, kivételként kezeli a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzését.A kormányrendelet két csoportra osztja az ellátási kötelezettség igénybevételének szabályait - ha akarja azt az ajánlatkérő, ha nem -, így a közbeszerzési értékhatárok alatti ellátásra és a közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közszolgálati ellátásra az alábbiak szerint:Közbeszerzési értékhatárok alatti ellátás:A kormányrendelet 2. §-a értelmében a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő, de az ellátási kötelezettség minimális értékét elérő vagy meghaladó beszerzések körében a Központi Ellátó Szerv által kijelölt fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság az ellátást ellenérték fejében, az igények felmerülésekor, a Központi Ellátó Szervvel kötött keretszerződések szabályai szerint teljesíti.A 3. § (1) bekezdése szerint a kedvezményezett köteles a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő, de az ellátási kötelezettség minimális értékét elérő vagy meghaladó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások körébe tartozó igényeivel a Központi Ellátó Szervhez fordulni. A megkeresésben meg kell határozni az igényelt termék vagy szolgáltatás mennyiségét, minimális műszaki tartalmát, paramétereit, minőségét, valamint a teljesítés helyét és a teljesítési határidőt.A (2) bekezdés alapján a Központi Ellátó Szerv köteles az igény alapján az azt teljesítő, fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságot a velük kötött keretszerződések szabályai szerint 10 napon belül kijelölni, és erről a kedvezményezettet értesíteni, vagy az 1. § (4) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot megtenni.Közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó közszolgáltatási ellátás:A kormányrendelet 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a Központi Ellátó Szerv a közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó igények körében az ellátást köteles a közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően, rendszerbe foglalt eljárás szerint, természetbeni ellátásként, tárgyévi előirányzata keretein belül nyújtani.Az értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű igény esetében egyértelmű a Központi Ellátó Szerv közbeszerzési kötelezettsége. Ugyan ez a szervezet nem minősül központi beszerző szervezetnek a Kbt. szerint, ezért ilyen kötelezettsége nem lehetne, de jelen kérdés vonatkozásában ettől most tekintsünk el.Az értékhatárt el nem érő igény esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4040

9. találat: Becsült érték számítása közös támogatási projekt esetén

Kérdés: Amennyiben közös támogatási projektünk van, de egyedileg szerzünk be, kivéve a projekt egy beszerzését, ahol közös ajánlatkérés történik, a becsült értéket hogyan kell számítani? A Hatósági útmutató szerint a közös projekt közös beszerzését nem kell egybeszámítanom azokkal a beszerzésekkel, melyeket a projekt keretében egyedül én mint ajánlatkérő szerzem be, és nem a többiekkel közösen? Ez esetben hol van itt projektszemlélet?
Részlet a válaszból: […]megfelelően például, ha az egyik ajánlatkérő ugyanazon épület tekintetében a tetőfedést, a másik ajánlatkérő ugyanazon épület tekintetében a villanyszerelési munkák elvégzését rendeli meg, és ezek becsült értékét ajánlatkérőnként külön-külön veszik figyelembe). Ezzel együtt több ajánlatkérő részben közös, részben saját beszerzési igényével kapcsolatos beszerzései esetében az egyes ajánlatkérőknek a részekre bontást a közös beszerzési igény vonatkozásában kell csak vizsgálni. A kizárólag egy adott ajánlatkérőhöz kapcsolódó beszerzéseik értékét az egyes ajánlatkérők külön-külön vehetik figyelembe, azonban, ha a különböző ajánlatkérők a saját beszerzési igényeiket egy eljárás keretében kívánják megvalósítani, azok becsült értékét jogszerűen nem bonthatják részekre, függetlenül a részajánlattétel lehetőségének biztosításától."A fentiek egyben azt is jelentik, hogy a részekre bontás tilalmával már akkor is foglalkozni kell, amikor a projekt egyes beszerzési tárgyait az ajánlatkérők meghatározzák. Az útmutató is a kizárólag egy adott ajánlatkérőhöz kapcsolódó beszerzésekről beszél, mely projekten belül más ajánlatkérő becsült értékével nem is kerülhetne egybeszámításra, mert azok beszerzéseitől független. Azonban az útmutató a projekten kívüli, más finanszírozási forrásból, más projektből származó beszerzésekre is utal, amikor jelzi, önmagában az nem alapozza meg a részekre bontás lehetőségét, hogy más-más projektből kerül finanszírozásra amúgy például hasonló beszerzési tárgy."... önmagában az a tény, hogy az egyes szolgáltatásokat különböző támogatáspolitikai értelemben vett projektekből finanszírozzák, nem alapozza meg azok jogszerű részekre bontását... Európai bizottsági audit tapasztalatok alapján a Közbeszerzések Tanácsa felhívja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4038

10. találat: Fióktelepeken végzett beruházások egybeszámítása

Kérdés: Építési beruházást valósítunk meg társaságunk több fióktelephelyén ebben az évben, nemzeti rezsimben, külön-külön. Amennyiben jövőre vagy két év múlva forrás nyílik rá, tovább folytatjuk a beruházást. Ezeket a beruházásokat egybe kell számítani? A 48 hónapos egybeszámítás él fióktelepenként?
Részlet a válaszból: […]kialakításra minden telephely beruházásainak megvalósítása során, továbbá egységes tervezés előzze meg a beruházásokat. Amennyiben az előbbi járulékos szempontok fennállnak, nem lesz elegendő a különálló működési vagy szervezeti egységi feltétel fennállása ahhoz, hogy az ajánlatkérő ne sértse meg a részekre bontás tilalmát. A másik szempont a különálló működési egység kérdése, mely saját gazdasági szervezettel, költségvetéssel rendelkezik. Ez fióktelepek esetében kevéssé szokott jellemző lenni, tehát a részekre bontás tilalma szabály alábbi lehetőségét elsősorban nem a fióktelepekre találta ki a jogalkotó.A Kbt. 16. §-ának (4) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő szervezet több különálló működési vagy szervezeti egységből (a továbbiakban: működési egység) áll, a közbeszerzés - 19. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével megállapított - becsült értékének meghatározása során valamennyi működési egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni, kivéve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3887
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést