Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott egyenlő bánásmód tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszból: […]az eljárás eredményeként megkötendő szerződéshez és annak teljesítéséhez."Ebben az esetben a Döntőbizottság álláspontja szerint a szükséges ellátandó létszám, amely a jogorvoslati eljárás alapját képezi, feltételnek minősül. Az eljárás során az ajánlatkérő észrevételében elismerte, hogy az ellátandó létszám ilyen mértékű módosítása az ajánlatkérő szerint is jelentősnek minősülhet, azonban arra hivatkozott, hogy ezzel a versenyt nem szűkítették, hanem inkább tágították, így a jelentős mértékű módosítás jogszerű volt.Ez az érv azonban véleményünk szerint elhibázott. Ugyanis az 55. § (6) bekezdés szerint a jelentős módosítás jogszerűségének feltétele az, hogy a módosítás nem lehet olyan jelentőségű, amely alapján az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy részt tudnak-e venni a közbeszerzési eljárásban, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket más, több gazdasági szereplő részvételét biztosító módon kellett volna meghatároznia.Van azonban ennek az ügynek más olvasata is. Ugyanis a jogorvoslati fórum a határidő-hosszabbítás kérdését is összekapcsolta az 55. § (6) bekezdéssel. Hivatkozva a Kbt. 52. §. (4)-(5) bekezdéseire, a jogorvoslati fórum arra a megállapításra jutott, hogy áttételesen a meghosszabbítás mértéke is hatással van annak a módosításnak a megítélésére, amelyre vonatkozik.Az 52. § (5) bekezdése az alábbiak szerint szól:"A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével. A (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős, és a módosítás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb hetedik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizedik napra esik. Nem jelentős a közbeszerzési dokumentumok módosítása, ha nem befolyásolja a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok időben történő megfelelő előkészítését."A jogorvoslati fórum arra a következtetésre jutott, hogy a határidő-hosszabbítás önmagában azt az üzenetet hordozza, hogy a változtatás jelentős, így megállapította, hogy "a vizsgált korrigendumban végrehajtott módosítás - figyelemmel a módosításban meghatározott új ajánlattételi határidőre - olyan jelentőségű volt, amely alapján a gazdasági szereplőket alapvetően befolyásolhatta az ajánlattétellel kapcsolatos döntésükben, azok ellentétben álltak a Kbt. 55. § (6) bekezdésben előírt feltételekkel (...)".Az Európai Bíróság ítéletei között három témába vágó határozat érdekes ebben az ügyben. A C-278/14. számú ügyben merült fel a kérdés, miszerint "az ajánlatkérő szerv - amely a műszaki leírást egy meghatározott márkájú termékre való hivatkozással határozta meg - az utóbbi termék gyártásának megszüntetése esetén módosíthatja-e ezt a leírást úgy, hogy ugyanezen márka valamely azóta gyártott, eltérő jellemzőkkel rendelkező, összehasonlítható termékére hivatkozik".Az Európai Bíróság C-298/15. számú ügye alapján: "A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik az is, hogy az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás során főszabály szerint nem módosíthatja a szerződés alapvető feltételeinek tartalmát, amelyek közé a műszaki leírás és az odaítélési szempontok is tartoznak, és amely feltételekre az érdekelt gazdasági szereplők jogszerűen alapították az ajánlatuk benyújtásának előkészítésére, vagy épp ellenkezőleg, az érintett közbeszerzési eljárásban történő részvételtől való tartózkodásukra vonatkozó döntésüket. Ebből ugyanakkor nem következik az, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció bármely, a hirdetmény közzétételét követő módosítása főszabály szerint és minden körülmények között tilos lenne. Így az ajánlatkérő szerv kivételesen kijavíthatja vagy kiegészítheti az ajánlattételhez szükséges dokumentációban foglalt adatokat, amennyiben azok csak egyszerű pontosítást igényelnek, vagy ha nyilvánvaló tárgyi tévedések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4683

2. találat: Hiányosan benyújtott hiánypótlás pontosítása felvilágosításkérés keretében

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hiánypótlás után egy felvilágosításkérés keretében pontosítsam a hiányosan benyújtott hiánypótlást?
Részlet a válaszból: […]a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat...A (7) bekezdés rendelkezése értelmében az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint, és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges.A 71. § (7) bekezdése a hiánypótlási szabályok alapulvételével határozza meg a felvilágosításkérés kereteit. Mivel a szabályozás kógens, így nincs lehetősége az ajánlatkérőnek szabadon értelmezni és egyfajta sorrendiséget megállapítani, majd külön jogintézményként kezelni, és mindkét lehetőséget felhasználni azonos hiány pótoltatására.Hasonló ügyben nyilvánult meg a Közbeszerzési Döntőbizottság a D. 460/2020. számú határozatában. A jogorvoslati fórum véleménye szerint a hiánypótlás és a felvilágosításkérés jogintézményét szükséges egymástól elkülöníteni, hiszen amíg a hiánypótlás valamely észlelt hiány pótlására, kiegészítésére, módosítására - azaz magának a hibának a kijavítására - szolgál, addig a felvilágosítás valamely adat tartalmának a tisztázását jelenti. "Nem kizárt, hogy a nem egyértelmű adattartalom teszi szükségessé a hiánypótlást, vagy éppen a hiánypótlás szorul tisztázásra, ugyanakkor lényeges szempont, hogy a két jogintézmény egymás kiváltását nem szolgálhatja. Hangsúlyos, hogy a felvilágosítás kapcsán is irányadónak kell tekinteni a hiánypótlás általános tilalmát, így az csak és kizárólag a hiánypótlás megfelelő teljesítését követően fennmaradó nem egyértelmű adat tisztázására irányulhat, mely felvilágosítás egyebekben az ajánlat elbírálása érdekében szükséges."Így a felvilágosításkérés nem szolgálhat a korábban nem megfelelően teljesített hiánypótlás megfelelővé tételére, ahogyan arra sem, hogy azzal a nem, vagy a részben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4657

3. találat: Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában

Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
Részlet a válaszból: […]és közölte, hogy úgy tekintette, az új mikrofilmminta kiegészíti a benyújtott dokumentumokat. Rámutatott azonban arra is, hogy e társaságok nem említették meg a mintából történő mikrofilmkészítés módszerére vonatkozó információkat és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megkövetelt műszaki jellemzőket, ezért felhívta őket ezen információk pótlására.Az Archus és a Gama által benyújtott két mikrofilmminta vizsgálatát követően az ajánlatkérő végül elutasította ez utóbbiak ajánlatát, azzal az indokkal, hogy az nem felel meg az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban többek között azt vizsgálta, hogy úgy kell-e értelmezni a (2004/17 irányelv) 10. cikkét, hogy az ajánlatkérő kötelezhető arra, hogy azokat az ajánlattevőket, akik a megadott határidőn (vagyis az ajánlatok benyújtására meghatározott határidőn) belül nem mutatták be azokat az ajánlatkérő által bekért nyilatkozatokat vagy dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy az ajánlott árubeszerzések, szolgáltatásnyújtások vagy építési beruházások teljesítik az ajánlatkérő által meghatározott követelményeket (minek körében a nyilatkozatok vagy dokumentumok fogalma a szerződés tárgyának mintáit is magában foglalja), vagy a bekért "nyilatkozatokat vagy dokumentumokat" hibásan benyújtó ajánlattevőket felhívja a hiányzó, illetve kijavított nyilatkozatok vagy dokumentumok (minták) megadott póthatáridőn belüli bemutatására, annak megtiltása nélkül, hogy a kiegészített nyilatkozatok vagy dokumentumok (minták) módosítsák az ajánlat tartalmát.Az Európai Bíróság szerint a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, ha közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő felhív valamely ajánlattevőt arra, hogy nyújtsa be azokat a nyilatkozatokat vagy dokumentumokat, amelyek közlését az ajánlattételhez szükséges dokumentáció előírta,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4235
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Termék gyártási helyének adott településhez kötése

Kérdés: A kiírásban azt olvastuk, hogy a tenderen való részvétel feltétele, hogy a beszerzés tárgyát egy adott városban lévő telephelyen gyártsák. Jogszerű ez?
Részlet a válaszból: […]egy adott alvállalkozót foglalkoztassanak. Más a helyzet, amennyiben például az ajánlatkérő rendelkezik hulladékkezelésre alkalmas berendezésekkel, helyszínnel stb., akkor követelheti, hogy a szállítás célja saját lerakója legyen. De egy adott alvállalkozó megjelölése, a gyártás helyének kijelölése túlmutat a Kbt. nyújtotta lehetőségeken. Lényeges, hogy az előírás (követelmény) sérti a Kbt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2336
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Tanácsi tájékoztató figyelembevétele külföldi erőforrás esetén

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétett tájékoztató megkülönbözteti a kizáró okok igazolása tekintetében a hazai és a külföldi letelepedésűeket. Kérdés, hogy amikor alkalmasság igazolásánál külső erőforrásra támaszkodva (harmadik fél referenciájának használata) az erőforrás rendelkezésre állása mellett csak a kizáró okokról kell közjegyző által hitelesített okiratban nyilatkozni - a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okokról adott nyilatkozat -, akkor ezeket a tanácsi tájékoztatókat bármilyen módon figyelembe kell-e venni abban az esetben, ha az alkalmasság igazolásához ajánlattevőként külföldi letelepedésű cég nyilatkozatát vesszük igénybe?
Részlet a válaszból: […]tevékenységét felfüggesztették; - gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta; - közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt; - egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott; - korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították; - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított, és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el; -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1354

6. találat: Helyi székhely követelménye mint diszkrimináció a kiírásban

Kérdés: Ha egy helyi önkormányzat az ajánlat kiírásakor lokálpatrióta módon helyi székhelyű ajánlattevőket jelöl meg a hirdetményben (kiírásban), ez nem számít-e diszkriminatívnak? A megvalósulás során az alvállalkozók már nem lesznek/nem lehetnek helyi székhelyűek?
Részlet a válaszból: […]megjelenítése egyértelműen diszkriminatív, egyben a törvény alapelveibe ütközik. Az egyenlő bánásmód követelménye, a versenysemleges magatartás vonatkozik az alvállalkozók
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1161
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,